Megakadályozza-e a vegetáriánus étrend a hipertónia kialakulását?
Önmagában nem, de kedvező hatású, mert a rendszeresen sok növényi táplálékot fogyasztó egyének vérnyomása általában alacsonyabb, mint a sok állati eredetű fehérjét és zsírt fogyasztó egyéneké.
Számos vizsgálat igazolja, hogy az ovo-lakto-vegetáriánus étrend csökkenti a vérnyomást normotenzív és hipertenzív egyénekben egyaránt. A képet árnyalják azok az adatok, amelyek szerint nem rontotta a kedvező hatást az, hogyha kicserélték a tojást és a tejet más, de ugyancsak kis mennyiségű állati eredetű fehérjékre és zsírokra.
Ezzel szemben az úgynevezett vegán étrend visszautasít mindenféle állati eredetű tápanyagot. Egy összehasonlító vizsgálatsorozat szerint a vegánok testtömeg indexe kisebb, mint az ovo-lakto-vegetáriánusoké, alacsonyabb a vérplazmájukban a lipoid koncentráció és a vérnyomásuk is.
Miért csökkenti a vérnyomást?
Nem ismerjük pontosan a vegetáriánus étrend kedvező hatásának a mechanizmusát. Feltehető, hogy szerepet játszik a megnövekedett kálium- és szelén-bevitel, valamint a csökkent zsírfogyasztás, de leginkább az emészthetetlen rostoknak lehet kedvező hatásuk. Ételeink oldható és nem oldható rostokat tartalmaznak. Felnőtt szervezet számára átlagosan 30 g/nap oldhatatlan rost fogyasztása kívánatos.
A sok oldhatatlan rostot tartalmazó élelmiszerek közé tartozik a korpa, a zabpehely, az aszalt szilva, a földimogyoró, a gyümölcs, a borsó és a burgonya. Nagy az oldható rost tartalma a zabpehelynek, a hüvelyeseknek, az árpának, s az almának. A vérnyomáson kívül kedvezően befolyásolják az emészthetetlen növényi rostok a bélműködést is, de a túl sok rost fogyasztásának kellemetlen hatásai is lehetnek.
A túl sok rost fogyasztása nehezíti a vitaminok (pl. BJ2 vitamin) felszívódását, gyomorfájdalmat, fokozott bélgázképződést és erős bélmozgásokat okoz. Igaz ugyan, hogy egyes növények (pl. sóska) gazdag fitinsavtartalma akadályozhatja a Ca2+ felszívódását, de a táplálkozás egészét tekintve igen ritka a Ca2+-hiány a vegetáriánusoknál.
A kevés rost fogyasztása ugyancsak előidézhet gyomorfájdalmat, továbbá székrekedést és különböző gyomor-bél panaszokat. Az emészthetetlen rostok fokozzák a béltartalom ozmotikus nyomását, ezért növekszik a béltartalomban a víz mennyisége. Ez egyfelől vizet von el a vérplazmából, másfelől megakadályozza a béltartalom besűrűsödését. Az így kialakuló bélfalfeszülés serkenti a bélmozgásokat.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.