Magasvérnyomás kezelése

A szem károsodása, látóhártya elhalása – a hipertónia szövődményei

A szem károsodása

A hipertóniabetegség szövődményei között utoljára hagytuk a szem károsodásának ismertetését. Szerencsére csak nagyon súlyos (az ún. rosszindulatú) magas vérnyomás károsítja számottevően a re­cehártyát, és e bántalom is jórészt visszafordítható, ha sikerül a vér­nyomást kedvezően befolyásolni.

Nagyon magas vérnyomás hatására ugyanis megrepedhetnek a szemfenék apró erecskéi, és bevérzések keletkeznek a látóhártyán. Ez nem tévesztendő persze össze a szem külső burkain vagy a kötőhártya ereiben létrejött sérülésekkel, me­lyek következtében ijesztő véraláfutás válik láthatóvá a szemfehér­jén.

Ilyen vérzés teljesen egészséges emberen is bekövetkezhet egy hajszálér megrepedése miatt, semmi köze a magasvérnyomás­ – betegséghez, ártalmatlan jelenség, mely néhány nap alatt teljesen és nyomtalanul felszívódik.

Szemfenéki bevérzés

A szemfenéki bevérzés mely a súlyos hi­pertónia következménye szokott lenni kívülről nem, csak a szem­fenék tükrözéses vizsgálatával állapítható meg. A tócsaszerű apró vérzések a recehártyán természetesen látásszavarral is járhatnak, kü­lönösen, ha az éleslátás helyén, vagyis a recehártya közepén kelet­keznek. Súlyosbítja a látászavart, ha a bevérzéseket a recehártya vi­zenyős átitatódása kíséri, mert az ödéma leemeli a látóhártyát az alapjáról, emiatt a szembejutó sugarak nem a fényérzékelő csapocskákon és pálcikákon összpontosulnak, hanem mögöttük, az érzékelt kép tehát homályos lesz.

A vérnyomás rendezésével a bevérzések és a vizenyő néhány nap, esetleg pár hét alatt felszívódik, és a beteg is­mét rendesen lát. A látás hirtelen romlása tehát fontos figyelmeztető jele lehet a vérnyomás nagymérvű, veszélyes emelkedésének, a rosszindulatú hipertónia kialakulásának.

E visszafordítható (reverzibilis) elváltozások mellett, sajnos, a magasvérnyomás-betegség a recehártyán hasonlóan más szervekhez a tartós érszűkület, majd később érelmeszesedés miatt vérel­látási zavarokat okozhat, aminek a sejtek elhalása lehet a következ­ménye. Ez a folyamat rendszerint apró, de különálló gócokban jelentkezik, és a foltos látótérkiesést a beteg sokáig nem is érzékeli.

A látóhártya elhalása

Sokkal súlyosabb, és azonnal a látótér egy részének kiesését, esetleg az egyik szem teljes vakságát okozhatja, ha a recehártyát ellátó erek, esetleg a szemfenék fő ütőere egy vérrög hatására elzáródik. Kisebb rögök (trombusok) esetleg arrébb sodródhatnak a vérárammal, és ilyenkor a beteg csak pár másodpercre “vakul meg”, nagyobb vérrö­gök azonban akár, ha távolabbról sodródnak a szem ütőerébe (embólia) a látóhártya elhalását okozzák.

Tragikus, de szerencsére ritka szövődménye ez a hipertóniának, viszont normális vérnyomás esetén, más okból keletkező érelmeszesedésben szenvedő betege­ken, sőt szívbetegeken is előfordulhat.

A magasvérnyomás-betegségben keletkező szemelváltozásoknak különös jelentőséget ad, hogy itt a legkisebb erek aránylag egyszerű, a beteget egyáltalán nem terhelő vizsgálattal, a szemfenéki tükrözés­sel pontosan vizsgálhatók.

A szemtükrözés korlátlanul ismételhető, így az erek károsodásának folyamata nyomon követhető, a súlyos el­változások (vérzés, vizenyő) jelentkezése pedig a hipertónia rosszin­dulatúvá válására hívja fel a figyelmet. Magasvérnyomás-betegségben szenvedő beteg szemészeti vizsgálata tehát elengedhetetlen diag­nosztikus módszer, melyet rendszeresen ismételni kell. A szemfenék ereinek elváltozása hű képet ad szervezetünk arterioláinak állapotá­ról, vagyis a hipertónia által okozott szervkárosodásokról is.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.