• kezelések
• reflexzóna-masszázs
• reflexzónák

Reakciók a reflexzóna-masszázs kezelése közben

A kezelést megelőzően a pácienst tájékoztatni keli a reakciók értelméről és céljáról. A tájékoztatás szóban vagy az okta­tási célra előkészített írásbeli szöveg segítségével történhet. Ha ezt a tájékoztatást elmulasztjuk, a páciens azt hiheti, hogy a reakciók valami rosszat, bajt jelentenek.

Reakciók okai

A páciens állapotának a kezelés közben való bármely meg­változása, legyen az akár kellemes, akár kellemetlen, rövid vagy hosszú ideig tartó, heves vagy felfrissülésre valló, azt bizonyítja, hogy működésbe léptek a beteg belső gyógyerői, és megkezdődött a szervezetre káros anyagok kioldódása és eltávozása.

A reakciók különböző formáinak és intenzitásának felis­merése és észrevétele a reflexológus részéről jól begyakorolt megfigyelő- és alkalmazkodási képességet követel. A kezelő­nek tudnia kell, hogy egyrészt az ember állandóan változik – és ezzel együtt betegségének tünetei is módosulnak! -, másrészt az évtizedek során a terápia elméletének és gyakorlatának is a páciensekkel együtt kell változnia, az új helyzeteknek megfe­lelően. Az állandóan azonos módon végzett kezelés a terápiát élettelenné tenné, és a ritmikus biológiai törvények megmere­vedését okozná.

A reakcióknak két fő csoportját különböztetjük meg.

Reakciók a kezelés közben

A láb reflexzóna-masszázsa közben észlelhető reakciók jól tudósítanak a páciens pillanatnyi terhelhetőségéről, és meg­határozzák az adagolás mértékét.

Szubjektíven értékelendő reakciók

A szubjektív reakciók a következő jelekből olvashatók ki:

• a páciens arckifejezése megváltozik;
• a páciens hangot ad ki: sóhajt, felnyög, jajgat vagy nevet;
• a páciens olyan mozdulatokat tesz, amelyek nyugtalanság­ról, erős fájdalomról vagy ijedségről tanúskodnak;
• a páciens bizonyos izomcsoportjai szemmel láthatóan megmerevednek, esetleg az egész teste merevvé válik.

Objektíven értékelendő reakciók

• A kéz spontán és erős izzadása annak a jele, hogy a páci­ens nagyon érzékenyen reagál, vagyis vegetatív idegrend­szerének tónusa rossz és labilis.
• Megváltozik a bőrszín,a pulzus szaporasága és a nyálfo­lyás.
• Hidegérzet,amely a végtagoknál kezdődik, és esetleg a törzs­re is kiterjed.
• Nagyon ritkán: belsőremegés, amely fogvacogásig és tetanuszhoz hasonló görcsös állapotig fokozódhat.

Mind a szubjektív, mind az objektív reakciók a páciens életere­jének megnyilvánulásai, és megkövetelik a pillanatnyi helyzet megértését, hogy el lehessen kerülni a túl erős reakciókat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fenti reakciók bármelyikének bekövetkezésekor abba keli hagyni a kezelést.

A fenti jelek csu­pán a masszázs intenzitását és időtartamát befolyásolják. A jó masszőr feladata, hogy harmonikus arányt találjon a fogások erőssége és a páciens lehetőségei között, hogy erejét helyesen tudja használni.

Teendők túlzott reakciók esetén

Ha a páciens a jól adagolt kezelés ellenére túlzott mértékű reakciókkal válaszolna, stabilitásának helyreállítására a következő intézkedések alkalmazhatók:

• Őrizzük meg a nyugalmunkat és a józan eszünket! A túl­ságosan aggodalmas reflexológus károsan hat a betegre. A kezelő bizonytalansága rá is kihat. Ne feledkezzünk el az Arndt-Schulz-féle biológiai szabályról: „A kis ingerek jótékony, a nagy ingerek kártékony hatásúak, az igen nagy ingerek pedig bénulást okoznak.”
• Végezzünk mindkét lábon nyugtató hatású simító mozdu­latokat.
• A sarkaknál nyújtsuk mindkét lábat. Ennek légzést ser­kentő hatása van. A páciens térdhajlatának alátámasztása lehetővé teszi a láb és a hát háromdimenziós nyújtását.
• Két hüvelykujjunkkal egyidejűleg aktiváljuk, illetve csilla­pítsuk gyengéden a napfonatot.
• Hüvelykujjunkkal tartsuk nyugodtan a talpi szívzónát.
• Finoman ingereljük a következő belső elválasztású miri­gyek reflexzónáit: hipofízis (az összes többi fölérendelt hormonkiválasztó miriggyel együtt), mellékpajzsmirigy (ugyanaz a zóna, mint a pajzsmirigyé, növeli a vér kalcium­szintjét), mellékvese (serkenti az adrenalinkiválasztást).

Ha a páciens továbbra is fázik vagy hidegérzete van, passzí­van kell melegíteni, gyapjútakaróval, melegítőpalackkal vagy hősugárzóval. Nagyon hatékonynak bizonyul a masszőr keze is, amely egészen a talphoz simul, hogy a páciens érezze, ,jó kezekben” van. A folyadékbevitel mindkét fél részére meg­könnyebbülést jelent!

Túlzott reakciók esetében a kezelést nem folytatjuk, hanem a pácienst szoros megfigyelés alatt tartva, zavartalanul hagy­juk feküdni mindaddig, amíg teljesen magához nem tér. A min­den emberben meglévő belső gyógyító erő a heveny fázison túlmenően is regeneráló hatású.

Reakciók a kezelések közötti időszakban

Ezek a reakciók felvilágosítást adnak a láb, különböző reflexzó­náin végzett kezelés hatásáról, és igen változatosaknak mond­hatók. Gyakran a második és hatodik kezelés között jelentkez­nek, és többnyire órákon, kivételes esetben napokon át tarta­nak. Előfordulnak azonban olyan esetek, amikor a páciens már az első kezelés után érzi a hatást, mások viszont csak a ne­gyedik vagy hatodik kezelés után észlelnek változást.

Mindaddig, amíg a reflexzóna-masszázs erőssége a megfelelő határokon belül marad, a kezelések időközeiben jelentkező minden hatás kívánatos és elvárt gyógyreakciónak számít. Ez a megállapítás akkor is érvényes, ha a reakció átmenetileg kel­lemetlen vagy akár fájdalmas. A reakciók pontos képet adnak a páciens korábbi és jelenlegi panaszairól.

Ha a reakció váratlanul erősen megváltozik (ritkán!), a követ­kezőképpen csillapítható:

• vagy rendkívül óvatosan járunk el a következő kezelésnél,
• vagy kihagyunk egy esedékes kezelést, hogy a páciens szervezetének legyen ideje és alkalma a gyógyító ingerek feldolgozására.

A páciens, reagálási lehetőségei két kezelés közötti időszak­ban egyénenként változók, és a fennálló betegség hátterétől is függenek.

A reakcióknak általában egy vagy egyszerre több formája léphet fel, a következők szerint:

• A vesék több vizeletet választanak ki. A vizelet zavaros, feltűnően bűzös és hosszabb állás után jól látható üledék keletkezik benne.
• A bélsár mennyisége és az ürítés gyakorisága megnő, többnyire bűzösebb, nyálkás és rossz színű, sokszor püffedés kíséri.
• Az orr-garat űr és a hörgők nyálkahártyái megtisztulnak, változatos színű, szagú és állagú váladékot választva ki.
• A páciens bőre aktívabbá válik, megnövekedett mennyi­ségű és bűzös izzadmányt választ ki. Néha gennyes hólyagok vagy csalánkiütések jelennek meg rajta. Az is előfor­dul, noha nagyon ritkán, hogy furunkulus (kelés) képződik. A bőr és a kötőszövetek tónusa jelentősen javul, úgyhogy a bőr összességében egészségesebbnek, jobb vérkeringé­süknek látszik.
• A páciens egészen nyugodtnak érzi magát, alvása pihentetőbbé és zavartalanabbá válik, testi és szellemi ereje nő. Alvása azonban átmenetileg nyugtalanabbá is válhat.
• Nőknél hüvelyi folyás jelentkezhet, amely néha annyira erős és tömény, hogy a szomszédos szövetek gyulladását vagy kisebesedését is okozhatja.
• Rövid időre felszökhet a láz. Ez annak a jele, hogy a test immunrendszere működésbe jött, és elkezdte a káros anyagok elleni küzdelmet. A láz ilyenkor nem a betegség jele, és nem szabad mesterségesen elnyomni.
• A foggyökerek gócai és kellemetlen hegek fájdalommal vagy váladékozással jelzik jelenlétüket.
• Régi betegségek, amelyekből a páciens nem gyógyult ki teljesen, vagy a betegséget csak elfojtották, rövid időre ismét kiújulhatnak. Néha egész sor régi betegség aktivá­lódik rövid időre, majd véglegesen meggyógyul.
• A hangulatváltozások széles skálán nyilvánulhatnak meg: a felszabadító sírástól vagy nevetéstől egészen a problé­mák feltárásáig és a lehetséges megoldások felvetéséig terjedhetnek.

A természet vagy (Paracelsus szavával élve) a „belső orvos” úgy intézi a dolgokat, hogy lényegében a kiválasztó szervek hoz­zák létre azt a szállítási útvonalat, amelyen át a néha éveken át lerakódott káros anyagok vagy a szervezetben tárolt mérgek eltávozhatnak.

Magától értetődő, hogy ha a reakciók alapján súlyos beteg­ségek gyanúja merül fel, azt haladéktalanul közölni kell az orvossal. A lelkiismeretes reflexológusnak ismernie kell mun­kájának határait. Hivatásának komoly felfogását tanúsítja, ha kétes esetben inkább eggyel gyakrabban kér orvosi tanácsot, mint eggyel kevesebbszer. Ezáltal biztosabban mozog á maga lehetőségei között, és megtartja páciensének bizalmát.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.