Reflexológia – Lehetséges háttérokok fejfájásos beteg példáján
Vegyük a fejfájást annak példájaként, milyen sokféle oka lehet valamely panasznak.
A panasz: hét páciens azonos tünetekkel, azaz fejfájással jelentkezik kezelésre.
Az alapkezelést mindig a fejzónában – azaz a lábujjakon -végezzük, mert ott találhatók a tünetzónák.
Háttérzónaként a következők jöhetnek számításba:
- az emésztőszervek;
- statikai elváltozások vagy blokádok a gerincoszlopban, elsősorban a nyakcsigolyákban;
- a fogak és az állkapocs zónái;
- a húgyutak és az altesti szervek;
- a napfonat a rekeszizommal, mint a lelki zavarok által befolyásolt zóna;
- a légzőszervek.
A gyakorlatban azonban ritkán fordul elő, hogy a felsorolt háttérzónáknak csupán egyike volna terhelt. Manapság a sok szempontból beteg pácienseknél még az is előfordul, hogy lábfejükén az összes felsorolt háttérzóna kombinációja megtalálható.
Természetesen itt is a lábujjak jelentik a tünetzónákat. A betegség kialakulásának hátterében viszont az összes fentebb felsorolt zóna terheltnek bizonyulhat: az emésztőszervek és a légutak; a gerincoszlop statikája és a fogak, illetve a szájüreg; a húgyivarszervi terület és a vegetatívum. Mivel először minden páciens esetében diagnózist készítünk, azaz minden zóna terheltségét megvizsgáljuk, az is előfordulhat, hogy az említett zónákon kívül máshol is találunk kezelésre szoruló részeket.
A hat fejfájós beteg esetéből látható, hogy a lábon végzett zónakezelés a tünetekben és patológiai fogalmakban való beszűkült gondolkodás felől elvezethet annak az élményszerű átéléséhez, hogy az emberi élet egységes, részekre nem bontható egész. Ennek megfelelően számításba kell venni a páciens lelki, érzelmi állapotát is.
- Krónikus fejfájások és tünetei
- Akut fejfájások típusai és okai
- Rohamokban jelentkező fejfájások
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Példák a test és az érzelmek összjátékára
- Az epehólyag fájdalmassága nemcsak tünete egy olyan betegségnek, amely laboratóriumi vizsgálatokkal vagy röntgennel kimutatható, hanem a beteg érzelmi életének zavaraira is lehet belőle következtetni, hiszen az illetőt gyakran „elönti az epe”.
- A vállövzónák panaszai elsősorban arra utalnak, hogy az izmok ezen a részen meg vannak feszülve. Ennek hátterében gyakran olyan pszichikai megterhelés áll, amely „súlyos teherként” nyomja a vállat.
- Másnak a bélzónái túl érzékenyek, és állandó felfúvódottságtól és teltségérzettől szenved, ami a körültekintő táplálkozás ellenére sem javul. Ezek a tünetek gyakran enyhülnek azt követően, ha az illető a lelki problémáit jobban meg tudja „emészteni”.
Megjegyzés
A láb reflexzónamasszázsának hatékonyságára vonatkozó kérdés mindig magában foglalja az illető igényeire vonatkozó kérdést is. A tapasztalat már régóta azt bizonyítja, hogy minél nagyobb valakinek a belső és a külső rend iránti igénye, annál jobban tud élni a képességeivel és lehetőségeivel.
Összefoglalva kimondhatjuk tehát, hogy szinte minden betegség, de nem minden beteg kezelhető sikeresen, különösen akkor nem, ha az illető nem hajlandó tevékenyen együttműködni. Bonyolult manuális kezelési módként a lábfejen végzett reflexzóna-masszázs ma már megfelel a reflexológus és a páciens egészséges, eredendő szükségleteinek:
- A reflexológus sokkal nagyobb elkötelezettséggel, odafigyeléssel és örömmel szenteli magát hivatásának, ha nemcsak töredékrészekkel foglalkozhat, hanem egy átfogó gyógyító tevékenységet gyakorolhat.
- A páciensek jó része máris annyira önálló és ösztönösen érzékeny, hogy nemcsak a szervezett gyógyellátásra hagyatkozik, hanem a kiegészítő kezelési módokban is enyhülést és gyógyulást keres. Felismerik és tapasztalni fogják, hogy egy kiegyensúlyozott testi szervterápiával mindig rendbe hozható és gyógyítható a teljes emberi erőtér (és vele együtt a lélek is).
A reflexológus feladata jóval több annál, mint hogy megtanuljon és alkalmazzon bizonyos „fogástechnikákat”. Még ha látszólag egészen egyszerű reflexzónamasszázst végez is a lábon, a terápiához akkor is egész emberként viszonyulhat:
- Értelmi síkon azáltal, hogy az elméleti alapokat megszerezve széles áttekintést kap a jelenségek összességéről;
- érzelmi síkon egészséges együttérzés révén, mert meg kell tanulnia, hogyan bánjon a páciens betegségével (nem lehet szó személyhez kötődő részvétről, mert akkor elvész a szükséges távolságtartás, hanem gondos belső hozzáállásra van szükség);
- testi síkon erejének kiegyensúlyozott bevetésével. Ez lehetővé teszi számára, hogy szenvedő embertársát a betegségből való kilábalás felé vezesse és ezen az úton elkísérje, rávezetve páciensét, hogy ő is felelős a saját egészségéért.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.