Különféle fájások okai a reflexmasszázs során
Amikor a vizsgáló kéz hozzáér a lábhoz, az idegpályák végződései táján inger keletkezik. Az érintés az egészséges, jó vérkeringésű reflexzónában nem kelt más érzést, mint a test egy másik egészséges részének az érintése. A nyomás alig vagy egyáltalában nem fájdalmas. Ám ha a zónák terheltek, a páciens a nyomás egyéni adagolása mellett is fájdalommal, illetve a vegetatív idegrendszer irritációjának jelével (például nyirkos tenyér, kiszáradt száj) fog reagálni.
A fájdalom fajtája határozottan megítélhető:
- A legmeglepőbb a szúró, éles fájdalomérzet, amely többnyire egy gombostűfejnyi területre korlátozódik, és néha annyira fáj, hogy a pácienst alig lehet meggyőzni arról, hogy nem egy hegyes tárgy vagy a kezelő körme okozta. Ilyesféle fájdalom főképpen a lábujjakon és a sarok belső és külső oldalán szokott előfordulni.
- A fájdalom gyakran széles területen oszlik el egy vagy több zónán belül, és a páciensek nemritkán „kellemesen fájdalmasnak” minősítik.
- Kifejezetten metszőnek érződik a fájdalom a lábujjak közében, illetve az 5. lábközépcsont oldalélén, amit egyébként az ott szokásos nyújtó fogás vált ki.
Megjegyzés
Különösen arra ügyelünk, hogy a fájdalom, amellyel pácienseinknél találkozunk, ne váljék legyőzendő ellenséggé. A terápiás fogásokat annyira megválogatjuk, hogy a páciens jól fel tudja dolgozni a fájdalmat. A fájdalom elmúltával aztán érzi, hogy a panaszai javultak.
A páciens szubjektív közléseinek a panaszról nem feltétlenül kell egyezniük a reflexológus objektív szemrevételezéses és tapintásos vizsgálatának eredményeivel.
Ennek okai a következők:
- A páciens csak a tünetekről számol be, és azt hiszi, ez maga a betegség.
- Fontos dolgokról elfeledkezik, lényegteleneknek pedig túlzott fontosságot tulajdonít.
- Semmit sem tud mondani latens (rejtett) bajairól, mivel azokat (még) nem érzi.
- Ha valamely szerv miatt igen nagy a fájdalom, az néha elfedi a más szervek által okozott kisebb fájdalmakat. Ezek csak akkor válnak észrevehetővé, amikor a legnagyobb fájdalmat már sikerült enyhíteni. Ez az oka annak, hogy a páciens gyakran azt hiszi, a kezeléstől „betegebb lett, mint volt”, ugyanis ahogyan az erősebb fájdalmak sorra alábbhagynak, kezdi észrevenni a gyengébb fájdalmakat is.
A páciens többnyire azt hiszi, hogy betegsége a fájdalommal kezdődik: „Tegnap este fáztam meg”; „Vasárnap óta reumás a vállam”; „A görcs óta megint rendetlenkedik az epém”. Ez nem felel meg a valós helyzetnek, mivel minden észlelhető betegségtünetet megelőz egy bizonyos lappangási idő vagy „csöndes fázis”, amely napokig, hetekig, hónapokig, sőt néha akár évekig eltarthat.
A betegség heveny szakasza csak akkor kezdődik el és megy át később idült szakaszba, amikor a test belső szabályozórendszere másképpen már nem képes a testben a rendet fenntartani. A betegség és a tünetek kezdete csak baleseteknél egyidejű. De ilyenkor is érdemes elgondolkozni azon, hogy a betegség nem lett-e már előkészítve egy „másik” síkon.
A kezdő néha nehezen tudja megállni, hogy a páciens közléseinek ne tulajdonítson nagyobb jelentőséget, mint a vizsgálatnak. Ezért az első reflexzóna-masszázstól kezdődően gyakorolnia kell az önálló véleményalkotást, mert idővel egyre függetlenebbé kell válnia a páciensek szubjektív közléseitől.
Példa
A páciens gyomorpanaszokat emleget, és úgy véli, egyébként „teljesen egészséges”. Az objektív vizsgálati eredmény szerint azonban előfordulhat, hogy a vékonybél, a máj, a nyakcsigolyák, a napfonat és a jobb térd reflexzónája is abnormálisan reagál. Ha a reflexológus nem biztos a dolgában, nem tudja eldönteni, mit tegyen.
Megjegyzés
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.