A fogyókúra és a testsúly- melyik diéta a leghatékonyabb?
A nőket folyamatosan bombázzák – a magazinokban, a mozivásznon és a tévéképernyőn – a kórosan sovány alkatú modellek képeivel, akiket szépségideálként mutatnak be. Ezek a képek nagy hatást gyakorolhatnak ránk, különösen a fiatalokra, akik készek elfogadni, hogy a fogyás és a fogyókúrázás az élet része. (Ebben az értelemben a „fogyókúra” nem orvosilag javasolt súlycsökkentő programot jelent, amelyet kórosan elhízott betegek számára fejlesztettek ki.) Ezek a kétes értékű „fogyókúrák” csodálatos, gyorsan bekövetkező átalakulást ígérnek.
Szépségideál régen és ma
Száz évvel ezelőtt a nőknek nem lett volna idejük annyit foglalkozni a testsúlyukkal, mint ma sokan teszik. A mindennapos ételkészítés valaha sok energiát igényelt, és az embereknek nemigen volt alkalmuk túl sokat enni. A nők mindennapi életéhez tartozó, szinte megállás nélkül végzett háztartási munkához és a család ellátásához állandó energiabefektetésre volt szükség. Anyagcseréjükben a kalóriák elégetésén volt a hangsúly, és kevés tartalékot halmoztak fel. A mai nők jóval mozgásszegényebb életmódot élnek, és számtalan lehetőségük van az energia megtakarítására. De két fontos tényező éppúgy igaz volt a régebbi korokban élő, mint a mai nőkre: a táplálék hasznos számunkra, és ha a szükségesnél többet fogyasztunk, a fölösleg zsír formájában elraktározódik. Ahhoz, hogy anyagcserénk optimális sebességgel folyjon, kémiai és fizikai folyamatok összehangolt működésére van szükség.
A fogyókúra hizlal. Az életmódváltás hatékonyabbnak bizonyul!
Azok a fogyókúrák, amelyekben főként grépfrútot, káposztalevest vagy különböző ételek kombinációit lehet enni, vagy akár a zsírszegény diéták nem segítenek hozzá a tartós fogyáshoz. Ha úgy érezzük, fogyókúráznunk kellene, vegyük tekintetbe a következő tényt: a fogyókúrázók túlnyomó többsége előbb-utóbb visszanyeri a fogyókúra előtti testsúlyát vagy akár még többet. A legtöbb fogyókúrázó újra meg újra belefog, majd abbahagyja a diétát. Ha sokféle étel fogyasztását megtiltjuk magunknak, akkor bűntudatunk lesz, ha mégis elcsábulunk, és rosszabbul fogjuk érezni magunkat a bőrünkben.
A fogyókúrázók ellenségnek tekintik a táplálékot, nem pedig a fennmaradáshoz és a jólléthez nélkülözhetetlen forrásnak. A jojóeffektus – vagyis a fogyókúrázás-fogyás-visszahízás-visszafogyás körforgása – káros az egészségre. Ha hirtelen csökkentjük a táplálékbevitelt, a túlélés biztosítására törekvő szervezetünk lelassítja az anyagcserét, hogy hatékonyabban tárolhassa az energiát. Ezért kívánják annyira a fogyókúrázók a csokoládét és az egyéb nassolnivalókat, amelyek gyorsan megdobják energiaszintjüket, és ezért lassul le drámaian a súlycsökkenés az első néhány hét után.
Fő a kiegyensúlyozottság minden téren!
Ahhoz, hogy elérjük és megőrizzük az egészséges testsúlyt, kiegyensúlyozott és tápanyagokban gazdag étrendre van szükségünk; ezzel bizonyos betegségek is megelőzhetők.
Miért hízunk? A táplálkozás és a mozgáshiány együtt a bűnös!
A súlygyarapodás összefügg azzal, hogy milyennek látjuk saját magunkat és az életünket. Az emberek gyakran arról számolnak be, hogy amikor boldogok, leszoknak a mértéktelen evésről, és testsúlyuk stabilizálódik. Mások azt mondják, hogy akkor híznak, amikor szörnyen érzik magukat. Mindkét megfigyelés túlságosan leegyszerűsítő, ugyanis a túlsúly felhalmozódásához számos tényező hozzájárulhat.
Kiegyensúlyozatlan étrend a megfelelő táplálkozás lényege a kiegyensúlyozottság és a változatosság. Talán nem is vagyunk tudatában, milyen gyakran választunk magas zsír- vagy cukortartalmú ételeket. Két héten keresztül jegyezzünk fel egy naplóba minden egyes elfogyasztott falatot, majd gondosan tanulmányozzuk a leírtakat. Hány alkalommal ettünk pizzát, hamburgert vagy más gyorsételt? Hány olyan nap volt, amikor nem ittunk tejet, nem ettünk gyümölcsöt vagy zöldséget? Hányszor nassoltunk édességet vagy ittunk alkoholt?
Mozogjunk eleget! Legalább heti öt alkalmat javasolnak a szakemberek
Sok ember úgy érzi, hogy nem eszik többet, mint a barátai vagy a családtagjai, mégis könnyebben hízik; ennek oka sokszor az, hogy a szervezetük nem használ föl elegendő energiát. Harmincas éveik derekától kezdve a nők évente kb. 225 g izomszövetet veszthetnek el, amelyet általában zsírszövet vált fel. A „zsírmentes testtömeg”-nek nevezett érték jelzi a nyugalmi anyagcserét, ami a napi kalória bevitel kb. 75 százaléka elégetésének felel meg. Minél nagyobb termetűek és minél izmosabbak vagyunk, annál magasabb szintű a nyugalmi anyagcserénk. A rendszeres testmozgás a leghatékonyabb módja a nyugalmi anyagcsereszint növelésének.
Unalom és depresszió: a pszichés éhség leggyakoribb okai
Táplálkozási naplónkba jegyezzük le, mikor és mit ettünk, és mennyire voltunk éhesek. írjuk fel azt is, miért ettünk: például mert megkínáltak; ebédidő volt; el akartuk terelni a figyelmünket valami másról; vagy egyszerűen csak azért, mert rosszkedvünk volt. Rövid távon kellemes dolog evéssel vigasztalódni, de ha elégedetlenek vagyunk a körülményeinkkel, vagy valóban depresszióban szenvedünk, az evés csak súlyosbítja a problémát. Kedvezőtlen énkép Ha bármilyen okból kevés az önbizalmunk, tudat alatt úgy gondoljuk, hogy testünk nem érdemel tiszteletet; kövérnek és csúnyának látjuk magunkat, mert senki sincs – magunkat is beleértve -, aki értékesnek tartana minket. Ez az állapot végül önfenntartóvá válhat: ha semmit sem teszünk az elhízás ellen, nemhogy nem fogjuk jól érezni magunkat, de önutálatunk még inkább eluralkodik rajtunk, amiért nem vagyunk képesek kontrollálni az evést.
Rossz étkezési szokások
Problémánkhoz hozzájárulhat az is, hogyan és mikor eszünk, különösen akkor, ha rendszertelenül étkezünk. Gondoljuk végig: hajlamosak vagyunk-e a kelleténél többet enni és inni, ha beülünk valahová a barátainkkal? Eszünk-e unalmunkban, vagy ha feszültek vagyunk? Megesszük-e, amit gyermekünk a tányérján hagyott? Táplálkozási naplónk szembesíthet minket ezekkel a szokásokkal.
Genetikai tényezők, mint a hízás okai
Ha szüleink túlsúlyosak voltak, örökölhettük a hajlamot (bár ez az elhízás legritkább oka). Sokszor nehéz szétválasztani, hogy pusztán rossz étkezési szokásokat „örököltünk”, vagy valóban fokozott hajlamunk van a zsír felhalmozásra. Bármi is az oka, nem kell elfogadnunk, hogy a túlsúly hozzátartozik az életünkhöz. A kalória bevitel csökkentése, a telített zsírok kerülése és a testmozgás segíthet az egészséges testsúly elérésében.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.