A vázrendszer működése- a csontritkulás és a porckopás a leggyakoribb problémák

Ha megértjük azokat az alapvető mechanizmusokat, amelyek működtetik és mozgatják testünket, könnyebben felfigyelhetünk a problémát jelző változásokra.

Több mint kétszáz csont alkotja a vázrendszert, amely megtámasztja testünket, meghatározza testalkatunkat, védi a szerveinket, és lehetővé teszi a mozgást.

Kétszáz csont és hatszáz izom szolgálja a mozgás szabadságát

csontok-tipusaiA csontokra mintegy hatszáz izom tapad, a csontvégek pedig ízületekkel kapcsolódnak egymáshoz, amelyeket az ízületi tok és az ízületi szalagok tartanak össze. A testmozgás fontos ahhoz, hogy csontjaink egészségesek, ízületeink erősek maradjanak. A nők sajátos vázrendszeri változásokat tapasztalnak életük bizonyos szakaszaiban, például a terhesség alatt, amikor a hormonális változások miatt a szalagok és ízületek jóval lazábbá válnak, felkészítve a testet a szülésre.

Hogyan keletkeznek a csontok? A kalcium nélkülözhetetlen alkotóelem!

A csontváz rendszerét csontok alkotják. Másik fontos funkciójuk, hogy ásványi anyagokat, például kalciumot, foszfátot és nátriumot tárolnak, amelyeket szükség esetén szervezetünk felhasználhat. Ez a folyamatosan zajló tevékenység a csontokon belül állandó csontleépüléssel és újraépüléssel jár, vagyis a csontszövet folyamatosan cserélődik. Ez a szakadatlanul zajló folyamat különösen fontos serdülőkorban, amikor hormonális serkentő hatásra a fehérjék (kollagén) és az ásványi anyagok keveréke megerősíti és megvastagítja a csontokat.

csontvelo-no-dolgokHuszonöt éves korunkra a csont eléri maximális hosszúságát. A hosszú csöves csontok végeit ízületi porc borítja, amely a gerinccsigolyák között is megtalálható: itt ütközéscsillapító szerepe van. Porcszövet alkotja továbbá az orr- és fülcimpákat, és ez a szövet merevíti a légcsövet.

25 éves korunk után megkezdődik a csonttömeg csökkenése

Az állandóan megújuló csontszövetre gyermekkorban az építés, huszonöt és negyvenöt éves kor között az építés és a bontás egyensúlya jellemző. Ezt követően a csontlebontásé a főszerep; a szervezet ekkor jórészt a fiatalkorban kialakított csonttömegből gazdálkodik. A leggyorsabb csontlebontás az ösztrogénszint csökkenése folytán a menopauzát követő öt évben következik be, de idősebb korban is folytatódik. A nők a klimax beálltával negyvenedik-hatvanadik életévük között normál csonttömegük egyharmadát is elveszíthetik. Hetvenéves korra a csontátépülés fokozatosan előrehaladó csontvesztéshez, vagyis csökkent csontsűrűséghez vezet.

Kapcsolódó cikkünk:  Hogyan őrizzük meg egészségünket utazással?

A csontok külső része kemény, kívülről rostos csonthártya (periosteum) borítja őket, belsejük pedig üreges vagy szivacsos. A csontszövet ásványi anyagokból, kollagénből épül fel, melyet vérerek és idegvégződések szőnek át. A csontok legbelső részét vörös vagy sárga csontvelő tölti ki: a vörös csontvelőben zajlik a vörösvértestek előállítása, a sárga csontvelő pedig főként zsírszövetből áll.

Az ízületek teherbírása véges. Leginkább veszélyeztetett a gerinc-, a csípő-, és a térdízület.

izuletekA teherbíró ízületek – a gerincoszlop ízületei, a csípő- és a térdízület – a legsérülékenyebbek. A krónikus ízületi gyulladás (osteoarthritis) a „használat” következtében kialakult kopás miatt gyakori idősebb emberekben, és kétszer annyi nőt érint, mint férfit. A csontritkulás, melynek során a teljes csonttömeg csökken, és a csontok törékennyé válnak, fokozza a csonttörés veszélyét. Ez a leggyakoribb csontrendellenesség a nők körében.

Izmaink használják fel a legtöbb energiát. A sikeres fogyás titka az izomerő növelése.

A csontokhoz izmok tapadnak, amelyek egy nő testének 30-40 százalékát teszik ki. Ahhoz, hogy mozogjunk, és közben megőrizzük egyensúlyunkat, akár húsz-harminc izom együttműködése szükséges. Az izmok emelik és forgatják a csontokat, lehetővé téve a húzást, tolást, szorítást, nyújtást, járást, futást stb. Az izmok ellentétes párokban dolgoznak; az egyiket agonista, a másikat antagonista izomnak nevezzük. Amikor egy agonista izom összehúzódik, az antagonista izom agyi parancs hatására automatikusan elernyed. Csak akkor tudatosul bennünk, mennyire összetett ennek az együttműködésnek a koordinálása, ha új fizikai képességekre teszünk szert.

Bicepsz és tricepszA vázizmok – a lábak, a karok, a nyak, a mell és az arc izmai – erős, rugalmas fehérjerostokból (kollagénből) álló inakban végződnek, és ezekkel kapcsolódnak a csontokhoz. Az ízületeket rögzítő szalagok szintén kollagénből állnak. Az izmoknak saját üzemanyagraktáruk (glikogén) van, amelyet fokozott fizikai erőfeszítés esetén használnak fel. A vázizmok, a szív, a máj és az agy működése a teljes energiaszükséglet mintegy 70%-át fölemészti.

Tibor Griffel

A cikket írta: Griffel Tibor

Szakterületeim a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és  tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.

Véleménye fontos számunkra, írja meg!

Az email cím nem lesz nyilvánosan olvasható! A * karakterrel jelölt mezőket kötelező kitölteni!

2 × 1 =

Read previous post:
Mi történik, ha nem működik megfelelően az idegrendszer?
A mindent irányító idegrendszer: kerülje el az idegi eredetű fájdalmakat és a depressziót!

A fő kommunikációs és parancstovábbító hálózat az idegrendszer, mely létfontosságú a légzés, az emésztés, az érzékelés és az érzelmek szabályozásához....

Close