Nyaki fájdalmak, vállsárülések és csuklóproblémák kezelése nőknél
A nyakra, a vállra és a karra szintén komoly terhelés nehezedik. A gyermeknevelés és a házimunka miatt a nőkben ezek a területek különösen érzékenyek.
Nyaki problémák: háttérben a stressz és a rossz testtartás állnak a leggyakrabbana
A nyaknak fontos szerepe van a fej megtámasztásában, a helyes testtartás megőrzésében és a gerinc koponyához csatlakozó, sérülékeny felső szakaszának védelmében. Sokféle mozgásra képes, amit erős szalagok és számos izom tesz lehetővé.
Leggyakrabban a megfeszült izmok okoznak krónikus nyaki fájdalmat, s ez általában megerőltetés vagy rossz tartás miatt következik be. Néhány izom megfeszülhet és begörcsölhet, miközben az ellentétes izmok túlságosan elernyednek, ami tovább ront a helyzeten.
Az akut nyaki fájdalom általában egy izom begörcsölése miatt következik be. A fajdalom igyekszik gátolni a mozgást, s ily módon védi az ízületet. Ilyenkor mély fájdalom jelentkezik, s ha egy ideg becsípődött, zsibbadást is érezhetünk a karunkban.
A nyaki fájdalmak kezelésében a masszázs kitűnő választásnak bizonyul
A terhességgel járó testtartásbeli változások is okozhatnak nyaki fájdalmat. Segíthet a nyak gallérral való rögzítése, az izomlazítók, a nemszteroid gyulladásgátlók és a masszázsterápia. Ha nincs jele neurológiai érintettségnek, csontkovács és akupunktőr is segíthet. Ha az állapot súlyos, az orvos szteroidinjekciókat adhat az érintett ízületekbe és szalagokba.
- Az arc fájdalma
- Több végtagra terjedő fájdalmak (ideg, izom, ízület, reuma és köszvény)
- Az alsó végtag fájdalmai
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Azoknál a nőknél, akik osteoarthritisben szenvednek, kialakulhat nyaki spondylosis is, amely degeneratív (kopásos) ízületi betegség. Ebben a betegségben a nyakcsigolyák közti porckorongok elkopnak, ami merevséget és krónikus nyaki fájdalmat okoz.
Vállsérülések: nem csak túlterhelés okozhatja!
A váll anatómiai felépítéséből következően sérülékeny. A vápa, amelybe a felkarcsont feje illeszkedik, kicsi és sekély, porcos pereme gyenge, az ízületet védő három rövid szalag pedig nem stabil. Az ízület stabilitása és szabad mozgása a rövid vállforgató izmok (az úgynevezett vállforgató vagy rotátorköpeny) védő hatásán múlik.
A rotátorköpeny sérülése azért alakul ki, mert a vállat támasztó inak összeütköznek a kulcscsont alsó felszínével. A rotátorköpenyt érő bármilyen károsodás valószínűleg az ízületi tok vagy az ín gyulladásához vezet. Ha az ízületi tok megvastagszik (adhezív capsulitis), a legkisebb mozgatásra is éles fájdalom sugárzik a karba a mozgás megkísérlésekor.
Ez a betegség kialakulhat l-es típusú cukorbetegségben szenvedőknél, de okozhatja fájdalom, osteoarthritis vagy a kar felkötése miatti minimális használat is. Mivel a rugalmasság csökkenése gyakrabban alakul ki ötven év fölöttiek esetében, a kutatók egy része az öregedésnek tulajdonítja. Ám a károsodás akut sérülés közvetlen következménye is lehet, vagy kialakulhat gyakori megerőltetés okozta fokozatos károsodás, például nehéz tárgyak cipelése során. Együtt járhat bizonyos foglalkozásokkal is, zenészek, sportolók körében például gyakran előfordul ez a betegség.
Hogyan kezelhető a vállsérülés? Az izomlazító torna sokat segíthet!
A kezelési lehetőségek közé tartozik a fokozódó erősségű nyújtóprogram, amelyet a kellemetlenségek enyhítésére melegítéssel és nemszteroid gyulladásgátlókkal kombinálnak. A vállba adott kortikoszteroidinjekció is használhat, akárcsak a gyógytorna (fizioterápia), az enyhe húzás és a fokozatos nyújtó gyakorlatok. Súlyos esetekben a szakember úgy dönthet, hogy általános érzéstelenítést alkalmazva manipulálja az izmokat és inakat, hogy növelje az ízület mozgékonyságát és elmozdítsa a letapadt szöveteket. Ez csak olyan, műtétet követő ízületi merevség esetén javallott, amely a hagyományos kezelésre nem reagál. Extrém esetekben a köpenyizmok operációjára is szükség lehet, ám a műtét maga további problémákat okozhat.
A rotátorköpeny sérülése idővel (körülbelül két éven belül) általában javul, így nem kizárt, hogy az orvos beavatkozás helyett napi ízületlazító tornát javasol, szükség esetén nemszteroid gyulladásgátlókkal kiegészítve. Ahogy az ízület kezdi visszanyerni normális mozgékonyságát, rendkívül hasznos lehet az úszás.
Csukló- és karproblémák: erős fájdalmakkal is járhatnak! Fontos szerep jut a megelőzésnek!
Ha a kezet és a csuklót hosszú időn át természetellenes pozícióban tartjuk – például repetitív munka végzésekor -, gyulladás, ínsérülés és fájdalom léphet fel. Gépírás és finom manuális munka esetén különösen nagy a kockázat; ezt ismétlődő túlerőltetés okozta terhelésnek nevezik.
Két gyakran előforduló probléma az ínhüvelygyulladás és a kéztőalagút-(Carpal-tunnel)-szindróma.
Az előbbi betegségben az alkar inai vagy ezek védőhüvelyei megduzzadnak, nem képesek könnyen elcsúszni egymáson, így minden mozgás erős fájdalmat vált ki. A kéztőalagút-szindróma a csuklón keresztülhaladó idegekre hat.
A kezelés során az ízületet nyugalomba helyezik (sínbe kötik), nemszteroid gyulladásgátlókat, esetleg szteroidinjekciókat adnak a betegnek, amit gyógytorna (fizioterápia) követ, segítve a mozgás fokozatos megkezdését és biztosítva a terület megfelelő vérellátását. A betegség olykor csak hosszú idő után múlik el, sőt sebészi beavatkozásra is szükség lehet. Kéztőalagút-szindróma esetén műtéttel szabadítják fel az ideget.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.