A stroke megelőzése, kezelése
Az érbetegségekről általánosságban az előző fejezetekben részletesebb információkat kaphattunk. Ezek főleg kockázati tényezőkre, előfordulási gyakoriságra, tünetekre és az elváltozások gyógyszeres megelőzésére, súlyosbodásának csökkentésére irányultak. Jelen fejezetben célunk az érsebészeti lehetőségek vázolása, melyekkel másodlagosan megelőzhetjük a valamilyen fokú klinikai formában jelentkező érbetegség súlyosbodását.
A verőerek (artériák) betegségei
A verőeres – artériás – megbetegedéseknek kóroktanilag két nagy csoportját kell elkülönítenünk:
- Érszűkület/elzáródás: következménye lehet az ellátott szervek, szövetek vérellátási zavara, vértelensége, működés zavara, elhalása.
- Értágulat/repedés: következménye lehet vérrögképződés, környező szövetek összenyomása, testüregbe történő elvérzés.
A leggyakrabban előforduló elváltozások az alsó végtagokon és medencei verőereken figyelhetők meg, míg súlyosságukat tekintve az agyat ellátó verőerek betegségei okozta keringési zavarok jelentenek problémát.
Az agyat ellátó nyaki verőér szűkülete
Következménye lehet az agy vérellátási zavara vagy vérrögelsodródás, – szóródás az agy ereibe. Ez agyi ér katasztrófához (stroke) vezethet, melynek következménye az agyszövet károsodása, súlyos működészavara.
Milyen előjelek, megelőző tünetei lehetnek a stroke-nak?
A fő cél: a stroke (sztrók) kialakulásának megelőzése. A legismertebbek: hirtelen végtaggyengeség, ügyetlenség vagy bénulás; megmagyarázhatatlan beszédzavar, szókeresés; egy szemen jelentkező homályos látás, vakság szédülés, nem szűnő fejfájás.
Diagnosztizálása legpontosabban nyaki ultrahangvizsgálattal lehetséges. Ezt követi műtéti beavatkozás előtt az úgynevezett érfestés (angiográfia) és az agyállomány károsodásának megítélésére az agyi CT (computer tomográfia).
A stroke megelőzése, kezelése
Mindenekelőtt a felsorolt kockázati tényezők csökkentése, kiküszöbölése, gyógyszeres, diétás és fizikális eszközökkel biztosíthatjuk a megelőzést és az állapotromlást. Műtéti javallat: tünetmentes állapotban az érátmérő 70% fölötti szűkülete, tünetek esetén kisebb fokú szűkületnél is műtét javallt. Műtéti lehetőség: a verőerekben képződött áramlási akadály sebészi eltávolítása és az ér zárása, az agyi vérellátás optimális biztosítása.
Fontos a műtéti beavatkozás?
A sebészi beavatkozás gyakorlott kézben ma már nagy biztonsággal, jó hosszú távú eredményességgel végezhető. Az előforduló szövődmények aránya nem több mint 3%. Az alternatív beavatkozással kapcsolatban napjainkban még nincsenek hosszú távú tapasztalatok, a rövid távú eredmények hasonlóak a sebészi módszeréihez. Utókezelés során a sebészi vagy alternatív módon korrigált érszakasz tartós nyitva maradását próbáljuk fenntartani.
Ezt folyamatos gyógyszeres kezeléssel (vérlemezke – összecsapódást és – kitapadást gátló gyógyszerek), nikotintilalommal és a vérzsírsav-szint csökkentésével érhetjük el.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.