Hólyagdaganatok kialakulása és kezelése
Az összes rosszindulatú daganat 3%-a hólyagtumor. Döntő többségük (95%) hám jellegű, 3-4% kötőszövet eredetű. A diagnózis idején az átlagos életkor 60 év felett van, s háromszor több férfi betegszik meg, mint nő. Az utóbbi 2 évtizedben viszont egyre több a fiatal, 40 év alatti beteg, s a nők aránya is növekszik. A hólyagnyálkahártya (urothelium) daganatos elfajulásának hátterében a vizelettel kiválasztott karcinogén (rákkeltő) anyagok állnak. Az anilingyári munkások hólyagrákja több mint 100 éve ismert. Az aromás ciklikus vegyületek, a kőolaj feldolgozás során keletkezett termékek, a naftilamin felelős lehet a hólyagrák kialakulásáért. A gumi-, festék-, nyomda- és bőriparban dolgozók fokozott rizikója ismert.
A nők egyre nagyobb számú megbetegedésének hátterében a dohányzás nők közötti fokozott elterjedése állhat. A felsorolt ágensek hosszú ideig hatva esetleg évtizedekkel később váltják ki a megbetegedést. A vizeletpangás elősegítő tényező lehet, talán ez magyarázza az idős férfiaknál előforduló nagyszámú megbetegedést. Néhány gyógyszer (klórpromazin, ciklofoszfamid) esetében és a kismedencét érintő sugárkezeléssel kapcsolatban is feltételezik az ok-okozati összefüggést.
Mik lehetnek a hólyagdaganat tünetei?
A hólyagdaganat alattomos megbetegedés. Hosszú idő alatt alakul ki, melynek során a beteg kisebb-nagyobb mértékben vért vizel. Az egyes, felerősödő vérzésekkel járó időszakok között akár hónapok is eltelhetnek, s a beteg ön- vagy helytelen gyógyszerelése a gyógyulás látszatát keltik. Kezdeti időben a vérvizelés gyakran spontán megszűnik, s a beteg ezt gyógyulási jelnek veszi. Később a haematuriák közötti időszakok lerövidülnek, s ha beteg elhanyagolja magát, akár kivérzett állapotban hólyagtamponáddal jelentkezhet. A kezdeti panaszmentes időszakot lassan, a folyamat előrehaladtával, ha nincs megfelelő orvosi ellátás, egy panaszokkal teli periódus követi, amikor is a gyakori vizelési ingerek, a vizeléshez kapcsolódó fájdalmak, az ismétlődő vérvizelések okozta vizeletelakadások és az azokat követő orvosi intervenciók felőrlik a beteget, és az élet számára elviselhetetlen lesz.
Mik a látható jelei a hólyagtumornak?
A hólyagtumoros betegek vérvizelése általában más tünettel nem jár, fájdalmatlan. Néha irritatív panaszok jelentkeznek, ezek a betegség koraibb felismerését eredményezik. A hólyagtumor hólyagon belüli speciális lokalizációja egyéb tüneteket okoz. Az uréterek elzáródásának következménye zsákvese lehet, de az akutan vagy krónikusan kiaiakuió felső húgyúti vizeletpangás a vese vagy vesék gyuüadásos folyamatát, lázas állapotot is okozhat. A belső húgycsőnyílás közelében elhelyezkedő tumor vizeletelfolyási akadályt képez. A hólyagdaganatok aránylag lassan adnak áttétet, ilyenkor a kismedencei és retroperitoneális nyirokcsomók érintettek. Rendkívül előrehaladott stádiumban lágyrész-metasztázisok (tüdő, máj) jelentkeznek.
Mikor kezelhető eredményesen a hólyagdaganat?
Mint minden daganat esetén, úgy a hólyagtumorokkal kapcsolatban is elmondható, hogy csak a betegség korai felismerése esetén lehet a kezelés sikeres, de a kezdeti szakban levő, panaszmentes betegek kiszűrése szinte megoldhatatlan feladat. A populáció egészének szűrése helyett a veszélyeztetett csoportokra kell koncentrálni. Ismertek azok a kémia anyagok, amelyekről feltételezhető, hogy a velük való, hosszú ideig tartó érintkezés esetén hólyagtumort okozhatnak. Az ezekkel dolgozó munkások veszélyeztetettsége igen nagy. Rendszeres ellenőrzésekkel (vizeletüledék-vizsgálat, vizeletcitológia, UH) a betegek korai fázisban kiszűrhetők.
Mi a kezelés menete?
A hólyagdaganatos betegek kezelésében a húgycsövön át történő felhatolással végzett (transurethrális) tumorreszekciónak van elsődleges szerepe. Szerencsés esetben ez gyógyító hatású (kuratív) lehet. A szövettani lelettől függően, a beteg kiegészítő intravesicalis (hólyagon belüli) kemoterápiában részesül, vagy súlyosabb esetben szóba jön a hólyag eltávolítása és valamilyen vizeletdeviációs megoldás. A hólyageltávolítás (cystectomia) megfelelő időben javasolva (indikálva) hatásos terápiás eszköz. Transurethrális kezelés után a beteget rendkívül szorosan kell követni. A háromhavonta végzett cisztoszkópos kontrollvizsgálatok a gyakori visszaeséseket képesek felismerni. A cisztoszkópiával egyenértékű diagnosztikus lehetőségünk nincs, a vizeletüledék-vizsgálatok és a vizeletcitológia csak tájékoztató jellegűek.
A korszerű supervolt sugárterápiát infiltráló hólyagtumorok esetén a radikális hólyagkiirtás alternatívájának fogják fel.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.