Orvosi tanácsok

Mitől alakulhat ki a heredaganat? Hogyan kezelhető?

Kutatási eredmények! A heredaganatok az összes daganatos megbetegedés alig 1%-át teszik ki, de jelentőségük óriási, mivel a produktív életkorban levő férfiak megbete­gedései.

Mitől alakulhat ki a heredaganat?

A betegség oka nem ismert, egyetlen biztos rizikófaktor, ha a here nem szállt le a herezacskóba (hereretenció). A here fixálása nem csökkenti a megbetegedés esélyét, csak könnyebben és gyorsabban kórismézhető a későbbiek során jelentkező tumor. Érdekes megfigyelés, hogy hereretencióval műtött betegek ellenoldali heréjében is nagyobb gyakorisággal fordul elő heretumor. Genetikus faktorokat is feltételeznek. Statisztikailag bizo­nyított, hogy fehéreknél sokkal gyakrabban fordul elő.

Melyek a legveszélyeztetettebb területek a világon?

Legveszélyeztetet­tebb Nyugat-Európa lakossága. 7/100 000/férfi az előfordulási gyakoriság, Magyarországon ez az adat 4/100 000/férfi, azaz évente legalább 200-250 új betegre számíthatunk. A heretumorok jelentkezésének 2 életkori maxi­muma van: 15 és 25 év között az úgynevezett nonseminomatosus daga­natok, míg 40 és 60 év között leggyakrabban az úgynevezett seminomák kórismézhetőek. Valószínűleg nemcsak a statisztikai adatszolgáltatás ja­vulásával magyarázható, hogy az elmúlt 20 évben a heretumoros betegek száma megkétszereződött. A legaktívabb férfikor betegsége, de talán a szolid (sejtdús) tumorok közül ez gyógyítható a legnagyobb sikerrel. Az 5 éves túlélés az összbetegszámot tekintve 80% körüli, de egyes stádiu­mokban és szövettani típusoknál a 10 éves túlélés megközelíti a 100%-ot.

Milyen tünetekre figyeljünk oda?

A heredaganatot gyakran a beteg fedezi fel, amikor heréjében kis, porckemény, fáj­dalmatlan duzzanatot tapint. A heredaganat hosszú ideig fájdalommentesen növek­szik, s a daganat bizonyos nagyságának elérésekor a beteg a herezacskóban húzó jellegű fájdalmat észlel. Más heremegbetegedések esetleg elfedhetik a heredaganatot, ezért a nem tumorosnak induló folyamatokat is kellő figyelemmel kell követni.

Rit­kán trauma kapcsán fedezik fel a heretumort. A deréktáji fájdalom rossz jel, kiterjedt retroperitoneal is áttéteket jelent, melyek tovább növekedve elhanyagolt esetekben hydronephrosist (vesepangást) vagy ileust (bélelzáródást) okoznak.

Milyen látható jelei lehetnek a heredaganatnak?

A nyaki nyirokcsomók tapinthatósága szintén a folyamat kiterjedtségét jelzi. A retroperitoneális (hashártya alatti-mögötti) nyirokcsomók után a heredaganatok leggyakrabban a tüdőbe, májba, agyba adnak áttéte­ket. Egyes daganatok hormontermelőek, a fájdalmas emlőduzzanat hát­terében is állhat heretumor. Általában egy here elvesztése nem jelenti a megtermékenyítőképesség megszűnését. Heretumoros betegeknél gyak­ran az ondó minősége rosszabb, s az egyoldali kasztrációt követő műtéti, sugár- vagy kemoterápiás kezelés tovább rontja az esélyeket, ezért a te­rápiás beavatkozások előtt a beteget érdemes spermabankba irányítani, ahol a leadott anyagot szakszerűen tárolják.

Mivel előzhető meg a betegség kialakulása?

A heretumorok esetében is rendkívül fontos a betegség minél korábbi felismerése, mert az elkezdett helyes terápiával a beteg túlélési esélyei ki­fejezetten jók. Nyugat-Európában, ahol a megbetegedés előfordulási gya­korisága nagy, felvilágosító programokkal hívják fel a betegek figyelmét az önvizsgálatra.

Jegyezzük meg! Bármilyen hereelváltozást, különösen a veszélyeztetett korcsoportokban, nagy figyelemmel kell kísérni, s a legkisebb gyanús el­változás észlelésekor marker- és UH-vizsgálatokat kell végezni.

Nem meg­oldott a gyermekgyógyászok látószögéből kikerülő, előzőleg hereretenció miatt műtött fiatal fiúk követése. Ez a legveszélyeztetettebb populáció, ezek évenkénti urológiai vizsgálata indokolt. Az egyik oldali here tumorral kezelt betegek kontrollja során igen fontos az ellenoldali here vizsgálata is, mivel 5-8%-ban a másik oldalon is kialakulhat tumoros folyamat.

Mivel járhat a heretumor kezelése?

A heretumoros betegek kombinált (sebészi, kemoterápiás, sugárterápi­ás) kezelésével rendkívül jó eredményeket lehet elérni, de az eredmények jó szinten tartásához hozzátartozik, hogy a kezeléseken átesett betegeket hosszú ideig, legalább 10 évig követni kell.

Jegyezzük meg! Különösen az első két év ve­szélyes, mert a relapsusok 80%-a ebben az időben jelentkezik.

Ha a beteg relapsusba került (tumora kiújult), akkor általában újabb kemoterápiás kezelésekkel ismételten javulás érhető el. A követés során a fizikális vizs­gálatot kiegészítik a különböző képalkotó eljárások, de talán legfontosabbak a markervizsgálatok, amelyek még a klinikai tünetek megjelenése előtt jelzik a visszaeséseket vagy a folyamatok progresszióját.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.