• betegség
• érrendszer
• szív

A szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága és fajtái

Az érelmeszesedéses eredetű szív- és érrendszeri betegségek keletke­zésében a könyv tárgyát képező klasszikus rizikófaktorok játszanak döntő szerepet, ezért e betegségeket legjobban a rizikófaktorok befolyásolása révén lehet megelőzni és részben kezelni. Nem tartoznak ide pl. a szívbillentyűhibák, a szív gyulladásos megbetegedései vagy az agyi erek fejlődési rendellenességéből adódó katasztrófák stb., ezeket itt nem tárgyaljuk.

Világviszonylatban az összes haláleset mintegy i/3-a szív- és ér­rendszeri okra vezethető vissza (az országok fejlettségétől függően 25-50%), aminek fele szívkoszorúér-betegség következménye. Évi mintegy 17 millió ember hal meg szív- és érrendszeri betegségben, közülük 7 millió szívkoszorúér-betegségben, 6 millió pedig stroke-ban (Európá­ban, Amerikában a szívhalál, Japánban inkább a stroke miatt bekövet­kező halál a gyakoribb).

A szív- és érrendszeri ok miatt bekövetkezett halálesetek számában Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban lényeges csökkenés kö­vetkezett be. A kelet- és közép-európai országokban ez csak az utóbbi évtizedben mutatkozik, de egyelőre még messze túlhaladja a nyugat­-európai vagy európai uniós átlagot. Magyarországon belül is van kü­lönbség, bizonyos megyékben, pl. Szabolcs-Szatmár-Bereg vagy Nóg­rád megyében magas, viszonylag alacsony Győr-Moson-Sopron és Vas megyében, a legalacsonyabb Budapesten.

Javuló tendencia okai

Ahol javuló tendencia észlelhető, ott a rizikótényezőkben bekövet­kezett kedvező változás, elsősorban az életmód javulása, pl. a dohány­zás csökkenése, a jobb orvosi ellátás, szűrővizsgálatok, a magas ko­leszterinszint kezelésének új lehetőségei (statinok) és a betegek jobb hozzáférési lehetőségei játszanak szerepet.

A sok lehangoló adat után jó hír, hogy az elmúlt évtizedben Magyar­országon is számottevő javulás mutatható ki. Amíg a születéskor vár­ható élettartam 1993-ban átlagosan 69 év volt (férfiaknál 64,5, nőknél 73,8), 200l-re ez több mint 3 évvel emelkedett, átlagosan 72,3 évre (férfiaknál 68,1, nőknél 76,4 év). Kétségtelen, hogy ez 6 évvel alacso­nyabb az európai uniós 78,3 év átlagnál A halálesetek száma is csökkent Magyarországon 12%-kal: 1993-ban 150 000, 2001-ben 132 000 halálesetet regisztráltak (KSH, 2002).

Az Egyesült Államokban ez a javulás olyan mértékű, hogy a 70 év alattiak szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozása közel a daga­natos betegségek szintjére csökkent (ebben persze benne van az is, hogy a daganatos betegségek megelőzésében nem sikerült világszerte lényegesen előrelépést elérni).

Amikor az Egyesült Államokban 1970 és 1990 között a szívkoszorú­ér-betegség okozta halálozás 35%-kal csökkent, akkor ezt egy felmérés szerint a következőkre vezették vissza:

• 30%-ban a szérumkoleszterin-szint,
• 24%-ban a dohányzás,
• 8,5%-ban a hipertónia csökkentésére/kezelésére,

tehát az esetek 2/3-ában a megelőzésre, és csak a csökkenés 1/3-ában játszottak meghatározó szerepet a legmodernebb orvosi eljárások, gyógyszerek, intenzív coronariaőrzők, a szívsebészet. Az­óta persze sokat fejlődött a kardiológiai ellátás is, de a rizikófaktorok befolyásolásának jelentősége megmaradt, és különösen aktuális a ne­hezen befolyásolható elhízás és diabetes területén.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.