Szívbetegség

A magnézium és a szívinfarktus rejtélye

Esettanulmány: Maria, egy idősebb hölgy, anginában szenvedett. Bár bizonyított volt a szívkoszorúér-elmeszedés az esetében, ez mégsem adott teljes magyarázatot az anginarohamaira, melyek nem illettek a megszokott sémába: nála ugyanis általában nem erőkifejtés során vagy nagy mennyiségű, magas zsírtartalmú étkezés után jelentkeztek. Az orvosai bypass műtétet javasoltak a részben elzáródott artériák megnyitására. Operáció közben valami szokatlan és életveszélyes dologra lettek figyelmesek.

Magnézium és az infarktus összefügg.
Magnézium és az infarktus összefügg.

Maria egyik szívkoszorúere teljesen begörcsölt: merevvé vált és megkeményedett. Szívkoszorú artéria-görcsnek voltak a szemtanúi, melyről ma már tudjuk, hogy súlyos magnéziumhiány esetén fordul elő. Ez lehet a valószínű magyarázata néhány szívinfarktus okozta halálesetnek, amikor is a boncolás során az orvosok nem találnak teljesen elzáródott ereket.

A fenti történet magyarázatot nyújt az alacsony szintű magnézium és a szívbetegség magas kockázata közt fennálló összefüggésre.

Valójában a szívinfarktus áldozatainak általában az átlagosnál 30%-kal alacsonyabb a magnézium-, és 30%-kal magasabb a kalciumszintjük. A kardiovaszkuláris kockázat magasabb a világnak azon részein, ahol az étrendből származó magnézium bevitel, illetve a víz magnéziumtartalma alacsony.

A szívbetegség kockázata alacsonyabb azokon a területeken, ahol a víz „kemény”, vagyis nagyobb mennyiségű kalciumot és magnéziumot tartalmaz. A modern-kori étrend elégtelen mennyiségű magnéziumot tartalmaz, mely legnagyobb mennyiségben, a zöldségekben, diófélékben, magvakban és teljes ételekben van jelen, míg a finomított ételek, a hús és a tejtermékek csupán nagyon kis mennyiséget tartalmaznak belőle.

Az átlagos étrend csupán napi 200 mg-ot biztosít ebből az anyagból (az ajánlott napi mennyiség 300 mg, az optimális bevitt mennyiség 500 mg). Talán a magnézium egyre csökkenő szintje – mely ásványi anyag a szervezetben zajló több mint 300 alapvető fontosságú kémiai folyamat része – az egyik oka annak, hogy szemtanúi vagyunk a szívbetegség járványszerű elterjedésének.

Ellazulás magnéziummal

A magnézium egyik fő szerepe (a kalciummal együtt) az izmok összehúzódásának és ellazulásának szabályozása. Mind a magnézium-, mind a kalciumatom képes az elektromos töltés megtartására. Az izomsejten belüli és kívüli egyensúlyuk határozza meg, hogy az izomsejt összehúzódik-e, avagy ellazul.

A magnézium fogyasztása fontos!
A magnézium fogyasztása fontos!

 Hogyan lazítja el a magnézium az artériákat?

Ha valakinek az artériái érelmeszesedés következtében már beszűkültek, egy ilyen mértékű magnéziumhiány kiválthat egy szívinfarktust vagy stroke-ot. A kutatás ezenkívül a kardiovaszkuláris betegségeknek egy új, olcsó és ártalmatlan terápiáját nyújtja az alapvető fontosságú ásványi anyag, a magnézium formájában.

A magnézium bevitel növelése, különösen azok esetében, akik a hiánybetegség szélén állnak, azonnali vérnyomáscsökkentő hatással jár. A Georgetown Egyetem kutatói már 1977-ben elvégeztek egy vizsgálatot, melynek során a hipertenzióban szenvedőknek nyújtott magnézium 11%-os vérnyomáscsökkenést eredményezett.

Azóta a magnéziumnak az artériák falára kifejtett lazító, valamint az álmatlanság és nyugtalanság csillapítására gyakorolt hatását számos kutatócsoport megerősítette. Ráadásul azoknál, akik magas vérnyomásban szenvednek, gyakrabban tapasztalható alacsonyabb magnéziumszint, mint a normál vérnyomásúak esetében.

A magnézium segít!

Vagyis az optimális magnézium bevitel nemcsak megvéd minket a magas vérnyomástól, hanem azoknál, akiknél fennáll a kardiovaszkuláris rizikó, a szívinfarktus veszélyét is csökkenti.

A magnézium szervezetbe való juttatása – általában egy injekcióval – szívinfarktuskor segít stabilizálni a szívet, és drámai módon csökkenti az elhalálozás esélyét.
Bár a magnézium védelmező hatásaival kapcsolatos kutatások nagy része az artériákra gyakorolt lazító hatására összpontosított, egyre több bizonyítékunk van arra, hogy a magnézium csökkenti a koleszterin és a trigliceridek szintjét is. Valójában az alacsony magnéziumszint legalább olyan súlyos rizikófaktor a szív- és érrendszeri betegségeket tekintve, mint a magas koleszterinszint.

Vajon elegendő magnéziumot juttatunk a szervezetünkbe?

A szívbetegség és az alacsony magnéziumszint tekintetében a lehető legrosszabb étrend az, amelyik sok húst, tejet, finomított ételeket, cukrot és telített zsírsavakat tartalmaz. Az ilyesfajta étrend nemcsak túl kevés magnéziumot, de túl sok kalciumot is tartalmaz.

Az őszibarack magnéziumot tartalmaz.
Az őszibarack magnéziumot tartalmaz.

A szervezetnek ennek a két, ellentétes hatású, az ideg- és izomfunkciókat szabályozó ásványi anyagnak a megfelelő arányára van szüksége. Ha a kalciumnak a magnéziumhoz viszonyított aránya túl magas, az izom-görcsöket, szabálytalan pulzust, magas vérnyomást, idegességet, ingerlékenységet és álmatlanságot okozhat.

Másrészről azonban a zöldségekben, gyümölcsökben, diófélékben és magokban gazdag étrend több mint elegendő mennyiséget nyújt mind magnéziumból, mind kalciumból.

Őseink így jutottak hozzá a szükséges kalciumhoz. Hiszen nem fejhették meg a bölényeket!

A legjobb mag a tökmag!

Ezt követi a napraforgómag és szezámmag, míg a legjobb diófélék közé tartozik a mandula és a kesudió. Fél csésze tökmag 370 mg magnéziumot tartalmaz (az ideális napi bevitel 300 és 500 mg között van). Egy másik nagyszerű magnéziumforrás a búzacsíra. Egy kanálnyi búzacsíra és darált tökmag a reggeli gabonapehelyhez keverve fokozott védelmet nyújt a szívbetegség ellen.

Tökmag - a szotyi után a legjobb, lehet a stadionban köpködni :-)

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.