• koleszterin
• stroke
• szívinfarktus

Mi a magas LDL-koleszterinszint oka? 6 lépés a megelőzésére

Miről van szó?

Az összkoleszterin a káros LDL- és a hasznos HDL-koleszterin összessége. Egymáshoz viszonyított arányuk a vérben nagyon fontos, mert egymással ellentétes hatásúak. Az LDL lerakódik az erek falában, és plakkokat képez, míg a HDL kisöpri és a májba juttatja a lera­kódásokat, amely azután semlegesíti őket, és gondoskodik a szervezetből való kiürítésük­ről. Az LDL szintje akkor optimális, ha 4,14 mmol/1 alatt van. (Ha azonban valaki szív­vagy cukorbeteg, a határérték 2,59 mmol/1.) A HDL optimális szintje férfiaknál 0,9 mmol/1, nőknél 1,1 mmol/1. Az LDL/HDL arány tehát akkor kedvező, ha minél inkább az utóbbi van túlsúlyban.

Mi okozza?

A telített zsiradékokban gazdag étrend egyrészt túl sok olyan nyersanyagot juttat a májba, amelyből LDL-koleszterin képződik, másrészt megnehezíti a máj számára, hogy a vérből kivonja a fölösleges LDL-t. A hidrogénezett (keményített) zsiradékok fogyasztása, a dohányzás, az elhízás és a mozgásszegény életmód ugyancsak elősegíti az LDL/HDL arány eltolódását az utóbbi rovására. Hasonló következménnyel jár, ha az étrend híján van az egészséges, egyszeresen telítetlen zsírsavaknak (fő forrásai: olívaolaj, diófélék, avokádó) és az oldható rostoknak (fő forrásaik a hüvelyesek, a zabkása, az árpa és a körte).

Miért veszélyes?

Normál körülmények között az LDL áthatol az ér falon, és bejut a sejtekbe, ahol hasznos célokra fordítódik. Ám ha a vérben fölösleges mennyiségű LDL kering, megtapad az érfalakon, és zsíros lerakódást (plakkot) képez: vagyis érszűkületet okoz. A HDL ugyan szorgosan kisöpri az erekből a letapadt LDL-t, de ha kevés van belőle, nem győzi a munkát: az eredmény szívinfarktus vagy agyi érkatasztrófa (stroke) lehet.

A megelőzés fő lépései

• DOHÁNYOZNI tilos!
• KEVESEBB telített és hidrogénezett (keményí­tett) zsiradék fogyasztása.
• TÖBB oldható rost és egészséges zsiradék (zsíros húsú tengeri hal, dióféle, olíva- vagy repceolaj stb.) beiktatása az étrendbe.
• TEMPÓS SÉTA lehetőleg mindennap; lift helyett lépcsőzés.
• EGY POHÁRKA VÖRÖSBOR (nem több!) akár naponta.

Az egészségmegőrzés új útjai – tippek az egészségesebb életmódhoz!

A betegségek „új” okai

A betegségmegelőzés témájában végzett felmérésekből kiderült, hogy a krónikus betegségek kialakulásá­nak hátterében elsősorban nem a gének, nem is a vér magas koleszterinszintje, hanem a magas vérnyomás áll – amellyel oly sokan alig törődnek. A hipertónia nem véletlenül érdemelte ki a „néma gyilkos” elneve­zést, noha az orvosok közül szerencsére többen vélik úgy, hogy a magas vérnyomás teljes mértékben kivéd­hető. (Akinél fennáll, s még nem tett ellene semmit, máris cselekedjék!)

A pocak, a hordóhas, a deréktájon rengő hájhurkák – tehát a normálisnál nagyobb derékbőség (részlete­sebben lásd itt) – mind erre utalnak.

Az elhízás az inzulinrezisztencia kialakulásának kockázatát is növeli, ami ugyancsak betegségekre hajlamosító tényező. Ennél az állapotnál a szervezet képtelenné válik az inzulin hatékony felhasználására, tehát kevesebb cukor jut az izomsejtekhez, és több marad a vérben.

Az inzulinre­zisztencia közvetlen előidézője a cukorbetegségnek, s mint kiderült, infarktus, rák, sőt Alzheimer-kór is származhat belőle.

Magas vérnyomás, a hasra hízás és az inzulinrezisztencia

Látható tehát, hogy a három főbűnös – a magas vérnyomás, a hasra hízás és az inzulinrezisztencia -szívbetegségre hajlamosít, mely a fejlett világban az első számú halálozási ok. Nem véletlen, hogy igen komoly veszélyforrásnak kell tekintenünk e tényező­ket. S van még bennük valami közös: az ellenük való fellépés módja.

Az egészségmegőrzés „új” útjai

A legfontosabb parancsok tehát nem változtak: többet mozogni, több gyümölcsöt és zöldséget enni, dohány­zásról leszokni. Vizsgálatunkból azonban kiderült még valami: az egészségmegőrzés témakörében meglehetősen új felismerésnek semmi köze a fizikai aktivitáshoz vagy a táplálkozáshoz, ám annál több a társas kapcsolatokhoz.

Az megkérdezett orvosok – a betegségek megelőzésének elismert szakértői, akik a témában széles áttekintéssel és naprakész információkkal ren­delkeznek – egyértelműen kijelentették: az egészség megőrzése szempontjából rendkívül fontos, hogy az ember ne váljon társtalanná. Még egyszer hang­súlyozzuk: orvosok mondták ezt.

Ennek egyik oka kétségkívül az lehet, hogy a tár­sas kapcsolatok nagymértékben elősegítik a stressz-oldást és a depresszió leküzdését. Szakértők meg­döbbentően nagy hányada nyilatkozott úgy, hogy a stressz óriási szerepet játszik a betegségek kialakulásá­ban: 83 százalékuk szerint a halmozódó, kezeletlen stressz a „lehető legtöbbet” vagy „rendkívül sokat” árt az egészségnek, olyannyira, hogy még bizonyos fokú elhízásnál (10, sőt 15 kilónyi súlyfeleslegnél) is veszélyesebb. A krónikus betegségek potenciális kiváltó okai közül a depressziót lényegesen komolyabb veszély faktorként jelölték meg, mint a magas koleszterinszintet.

Miről van szó?

Egyszerűen arról, hogy a pszichés folyamatok mélyrehatóan befolyásolják a test műkö­dését, szervezetünk fizikai állapotát: a krónikus stressz gyengíti az immunrendszert, sőt a védőoltások hatékonyságát is csökkenti, ugyanakkor növeli a stresszhormonok, például a kortizol szintjét. E vegyü­let felszaporodása álmatlanságot, hipertóniát és magas vércukorszintet okoz, emellett elősegíti az említett hasra hízást, azt az alattomos hájlerakódást, amely minden módon aláássa az egészséget.

A stressz és depresszió hatása

A stressz, a depresszió és a magány azonban a fen­tieknél nyilvánvalóbb hatásokat is gyakorolhat min­dennapi életünkre. Az egyik orvos ezt úgy fogalmazta meg, hogy az életmódban megnyilvánuló, fizikailag belénk rögzült, egészségromboló szokások – a kialvat­lanság, a mozgásszegény, ülő életmód, az egészségte­len táplálkozás – hátterében majdnem mindig stressz, konfliktuskezelési képtelenség és hasonló pszichés tényezők állnak, melyektől egyáltalán nem könnyű megszabadulni.

A krónikus stressz depresszióra is hajlamosít, már­pedig a depressziós ember nem mozog eleget, és nem táplálkozik rendesen. Ráadásul a depresszió a szív- és érrendszeri problémáktól a rosszindulatú daganatokig számtalan betegséggel függ össze; az orvos sokszor maga sem tudja eldönteni, melyik következik a má­sikból.

A relaxáció segíthet a depresszió leközdésében?

A stressz és a depresszió veszélyeinek ismeretében nem meglepő, hogy a megkérdezett orvo­sok többsége nagy hangsúlyt fektet a relaxációs mód­szerekre, például a meditációra vagy a rendszeres társasági életre. Egyes szakértőink külön kiemelték, mennyire fontos, hogy értelmet, célt és hitet találjunk az életben, ezek erőt adó, lélekemelő hatása ugyanis eltereli a figyelmet a napi gondokról. Mindezt persze nem receptre adják: a háziorvosok túlnyomó többsé­gének ideje sincs arra, hogy pácienseinek lelki életét is ápolja, noha legalább annyira fontos dologról van szó, mint egy gyógyszerkúráról.

Gondolja végig, ön hogyan él!

Most mindenki gondolja végig egy pillanatra, van-e társasága vagy támasza; reggelente derűsen ébred-e; van-e a napjainak célja, értelme.

Esetleg úgy érzi, belefáradt az egészbe, nem inspirálja semmi, és sok éve már, hogy nincsenek vágyai, ambíciói?

Élet­unt olvasóink, figyelem!

Soha nem késő új érdeklő­dési kört és élvezetes elfoglaltságokat találni, ahogy a kapcsolatteremtésnek sem lehet semmiféle valós akadálya. „Mintha élnél!” – unszoljuk az egykedvű, fásult, tunya embert, nagyon helyesen és találóan. Adott esetben önmagunkat is ugyanígy kell ösztökél­ni. Ne habozzunk, próbáljuk ki: több hasznunk lesz belőle, mint gondolnánk.

Tettre készen

Aki megőrzi aktivitását, és helyesen táplálkozik, általában sokáig él, akár egy-két évtizeddel is tovább, mint egészségtelenebb életmódot folytató kortársai. De vajon miért nem követik többen ezeket az egysze­rű lépéseket, ha jobbá és hosszabbá tehetik az életet?

Nyilván azért, mert eleinte némi erőfeszítést kíván­nak, és bizony minden kezdet nehéz. Pedig már egyetlen egészséges szokás bevezetése (vagy egy káros elhagyása) olyan mértékben javítja a testi-lelki közér­zetet, hogy szinte automatikusan elvezet a további lépések megtételéhez.

Ne feledjük: kezelés helyett megelőzés!

Régi közhely: könnyebb megelőzni a bajt, mint orvo­solni. Aki megbetegszik, és gyógyulni akar, óhatatla­nul egészségügyi ellátásra szorul. A kórházakban, klinikákon sok ember egészségét visszaadják, és sokak életét megmentik, de a kórházi tartózkodás minden­féle kényelmetlenséggel, kellemetlenséggel, sőt gyak­ran kockázatokkal jár, gondoljunk csak a gyógyszeres vagy egyéb kezelések mellékhatásaira, a higiénia hiá­nyából eredő fertőzésekre.

Sokaknál a gyógyszerszedés ugyanúgy a mindenna­pok része, mint a fogmosás.

Magyarország a harmadik helyet foglalja el a franciák (56%) és a belgák (47%) után a rendszeres gyógyszerszedés rangsorában. Természetesen senki nem vitatja a gyógyszerek hasznát, hiszen életet is menthetnek, néhány készítmény pedig a prevenciós stratégiák szinte nélkülözhetetlen eleme (például a koleszterincsökkentők). Csakhogy minden gyógyszer­nek lehetnek kellemetlen, sőt ártalmas mellékhatásai, még a leggyengébb készítményeknek is.

Vegyük például a vérnyomáscsökkentő szereket

A világon csaknem egymilliárd ember hipertóniás, gyógyszeres kezeléssel azonban a pácienseknek csu­pán a harmadánál állítható be és tartható a normál érték. Ennek egyik jól dokumentált oka, hogy sokan abbahagyják a felírt készítmény(ek) szedését – vagy anyagi okokból, vagy a számos kellemetlen, sőt súlyos mellékhatás miatt (száraz köhögés, kéz- és lábdagadás, impotencia, fejfájás, szédülés, fáradékonyság, hányinger, hányás stb.).

Az is előfordul, hogy a drága pénzen kiváltott gyógyszer semmit sem ér.

Ugyanakkor testmoz­gással, kiegyensúlyozott, vidám életvitellel, egészséges táplálkozással a depresszió és a magas koleszterinszint egyaránt csökkenthető.

Azt se feledjük, hogy a gyógyszereknek végzetes mellékhatásaik is lehetnek!

Az amerikai élelmiszer­es gyógyszer-felügyeleti hatóság, az FDA adatai sze­rint 1998 és 2005 között 2,7-szeresével emelkedett azok száma, akiknek halálát gyógyszerterápia mellék­hatásai okozták. Becslések szerint Magyarországon is több ember halálát okozzák súlyos gyógyszermellék­hatások. A legtöbb problémát a szívritmus-szabályo­zók, a daganatellenes, illetve a véralvadást befolyásoló szerek okozzák.

Új készítmény váratlan, halált okozó mellékhatása nálunk nem fordul elő. Ez az előnyünk abból a hátrányból, hogy nálunk szinte sosem kerül­nek forgalomba új, más piacon még ki nem próbált termékek: a magyar betegek többnyire amerikai vagy nyugat-európai próba és többéves alkalmazás után kaphatják meg a készítményeket.

De mi történik, ha elkerülhetetlenné válik a kór­házi kezelés?

A kórház nem betegnek való hely, szok­ták mondani tréfásan, de sajnos nem minden alap nélkül. Mindenki hallott már kórházi rémtörténetet például hasüregben hagyott szikéről vagy arról, hogy tévedésből egy beteg egészséges lábát amputálták. Az orvosi műhibákon túl a kisegítő személyzet nem­törődömsége, hanyagsága miatt is számos tragédia történik.

A kórház emellett a fertőzések melegágya, a kocká­zat pedig sajnos egyre nő: a statisztika szerint Ameri­kában a beutaltak 5-10 százaléka fertőződik meg egy vagy többféle kórokozóval. A leggyakoribbak az egy­szerű húgyúti felfertőződések, de mind több kórházat és klinikát lepnek el az olyan kórokozók, melyek ellen az általában alkalmazott antibiotikumokkal nem lehet felvenni a küzdelmet; jellegzetes példa az MRS A (methicillinrezisztens Staphylococcus aureus-törzs), amely tüdőgyulladást és más életveszélyes fertőzé­seket okozhat.

Az egészséget akarni kell

Az egészség megőrzése tudatos hozzáállást igényel, ahogy tudatosan tönkre is lehet tenni a szervezetet. Döntsük el, mennyire fontos számunkra az egészség. Ha szemernyi erőfeszítést sem teszünk a helyes táplál­kozás, az aktívabb életmód és a stresszoldás elsajátí­tása érdekében, azzal lényegében semmibe vesszük az egészséget. Sohasem késő azonban jobb belátásra térni, sosem késő újrakezdeni.

A megkérdezett orvosok egyike a krónikus beteg­ségek egyéb fontos okairól azt írta válaszában: „Fele­lőtlen magatartás, még a következmények ismereté­ben is.” A lényegre tapintott, hiszen az emberek több­sége nagyjából pontosan tudja, mit kellene tennie egészsége megőrzéséhez, ám lustaságból vagy egyéb okokból mégsem törődik ezzel.

Mi lehet a megoldás?

„Változás önerőből!” – fogal­mazott egyik szakértő igen tömören és találóan. De honnan vegyük ezt a belső erőt? Mindenki más­honnan tud meríteni. Akit gyermekei, unokái éltet­nek, és értük, miattuk szeretne minél tovább jó egész­ségben élni, gondoljon rájuk, mikor rágyújtana, leg­szívesebben csak henyélne, vagy ha zsíros étel után vágyakozik. Másnál a „csak azért is megmutatom” mechanizmusa lehet a hajtóerő – ugyanaz a lendület, melynek sokan sikeres pályafutásukat köszönhetik. Vagy gondoljunk egy barátra, ismerősre, aki tartós, súlyos betegségben szenved vagy szenvedett.

Van, aki már maga is átélt ilyen sorscsapást, és saját bőrén tapasztalta, milyen tehertétel egy komoly betegség, hogyan befolyásolja a lelkiállapotot, az élni akarást, a mindennapokat (és persze a pénztárcát): ez igazán erős motiváció lehet az egészségesebb életmód beveze­tésére. Hasonló ösztönző, ha valaki nagybeteg szüleit látta szenvedni, és ő maga mindenáron el szeretné kerülné a sorsukat.

A vitalitasportal.com weboldal célja, hogy segítséget (tippeket, tudást és ismeretet) adjon a leggyako­ribb krónikus betegségek elkerüléséhez, melyek sajnos bárkit fenyegethetnek, és amelyekre sokan alkatilag is hajlamosak. Ha megfogadjuk és követjük a a jó tanácsolat, szükség esetén kikérjük a háziorvosunk véleményét is, úgy egy sokkal egészségesebb életet ön is!

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.