Vitaminok táplálékkiegészítők

Szívinfarktus megelőzése

A szívinfarktus egyes egészségügyi kockázatok megléte esetén nagy százalékban szedi áldozatait. Az egészséges életmódra való odafigyeléssel azonban elejét vehetjük a bajnak.

Milyen tünetekkel jár?

  • A koszorúér-betegség gyakran tünetek nélkül jelentkezik. A magas vérnyomás, vagy a magas koleszterinszint azonban egyértelműen növelik a koczkázatot.
  • Egyes anginás panaszok már olyan esetekben jelentkeznek, amikor azonnali orvosi segítség válhat szükségessé. Ilyenek a mellkas-fájdalmak, az erős szívdobogás érzés, a légszomj, vagy a kar és az állkapocs fájdalmai.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

  • Bármilyen, szívbetegségre utaló tünet esetén.
  • Szédülés, gyengeség vagy ájulás történik.
  • Extra szívdobogások, vagy kihagyások esetén.
  • Szorító mellkasi fájdalomkor, amely szédüléssel, hányingerrel társul. Ekkor azonnal mentőket kell hívni.
  • Rendkívül fontos a vérnyomás és a koleszterinszint rendszeres ellenőrzése.

A betegség leírása

A szívinfarktus oka ténylegesen az érelmeszesedés, mely természetesen összefüggésbe hozható életmódbeli tényezőkkel. A szívizmot tápláló erek falában úgynevezett plakkok keletkeznek, s ezek a lerakódások idővel egyre vastagabbak lesznek, megakadályozva a vér szabad áramlását. Ha a plakkok megrepednek, akkor vérrögök képződhetnek belőlük, melyek elzárják az ereket és szívinfarktus következik be.

Mi okozza az érelmeszesedést?

A vérben HDL és LDL koleszterin található meg. Míg az első normálisnak mondható, addig az LDL a „rossz” koleszterin és plakkok kialakulásához vezet. Vannak olyan életmódbeli tényezők, melyek növelik ennek kockázatát, így a magas vérnyomás, a dohányzás, a mozgásszegény életmód, az elhízás és a stressz mindenképpen ezek közé tartoznak. Látható, hogy a legtöbb összefügg egymással, így az életmódváltás lehet a legjobb választás az egészségügyi kockázatok csökkentésére. Nők esetében a fiatal korban jelen levő ösztrogén női nemi hormon védi a szívet, de a változókor után a férfiakéval azonos lesz a szívinfarktus kockázata.

Milyen táplálék-kiegészítőket érdemes szedni?

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az étrend-kiegészítők nem helyettesítik az egészséges életmódra való odafigyelést. Segítségükkel mindössze hozzásegíthetjük szervezetünket az optimális működéshez. A halolaj és az E-vitamin remek választásnak bizonyul, ez utóbbi védi a sejtmembránokat, és így segít megelőzni az érelmeszesedést. Az antioxidáns hatásáról ismert C-vitamin az érfalak rugalmasságáról gondoskodik. Alikopin és a béta-karotin pedig a szívbetegségektől védenek.

Ajánlott gyógykészítmények

E-vitaminAdagolás: Naponta 250 mg .
Figyelmeztetés: Ha véralvadásgátló gyógyszert szed, kérjen tanácsot orvosától.
C-vitaminAdagolás: Naponta kétszer 500 mg.
Ajánlat: Hasmenés esetén csökkentse az adagot.
KarotionidokAdagolás: Naponta kétszer karotinoidokat tartalmazó tabletta,
étkezés közben.
Ajánlat: Minden tabletta tartalmazzon 15 g (25 000 NE) karotinoidkeveréket.
SzőlőmagkivonatAdagolás: Naponta kétszer 100 mg.
Ajánlat Az engedélyezett készítmény 92-95% proantociánt tartalmaz.
B12-vitamin / folsavAdagolás: Naponta 50-1000 µg B12-vitamin és 400 µg folsav
Ajánlat: Gyakran előfordul multivitamin- vagy ásványianyag-készítményekben.
B6-vitaminAdagolás: Naponta 50 mg.
Ajánlat: Napi 200 mg feletti dózis hosszú távon idegsejt-károsodást okozhat ne lépje túl az ajánlott mennyiséget.
HalolajakAdagolás: Naponta 2 kávéskanálnyit, hogy biztosítsa
a 2 g omega-3 zsírsavat.
Ajánlat: Ha véralvadásgátló gyógyszert szed, kérjen tanácsot orvosától.
MagnéziumAdagolás: Naponta 400 mg.
Figyelmeztetés: Vesebetegség esetén ne szedje.

A folsav szintén hasznos lehet, de a lenmagolajban és halolajakban nagy mennyiségben megtalálható omega-3 zsírsavak sem hiányozhatnak a mindennapokból. A B-vitaminokat komplex készítményként érdemes szedni, hiszen hasznosulásuk így a leginkább optimális.

Megéri a természet patikáját is segítségül hívni, hiszen a fokhagyma már számtalanszor bizonyította hatékonyságát a szív-, és érrendszer védelmében. A páfrányfenyő, vagy például a galagonya is eredményesen vethetőek be a cél érdekében.

Mit tehet még a szívinfarktus megelőzése érdekében?

  • Táplálkozzon telített zsírsavakban szegényen!
  • Naponta legalább ötször érdemes friss zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani.
  • A rostok nem csak az emésztőrendszert védik, de az érrendszer állapotát is. Remek forrás a zab, az útifű maghéj, vagy a zöldségfélék.
  • Megéri beiktatni az étrendbe a lazacot, a tonhalat, a szardíniát.
  • Napi legalább 30 perc intenzív edzéssel csökkenthető a vér koleszterinszintje, és a felesleges kilóktól is könnyebb megszabadulni.
  • A dohányzás komoly kockázati tényező, ezért mihamarabb ajánlott felhagyni vele.
  • A legújabb kutatások arra is rámutattak, hogy a túlzott vasbevitel növeli a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Idősebb korban mindenképp célszerű szakember véleményét kikérni, mielőtt vaskészítményt kezdene el szedni.
  • Zsír és étolaj helyett érdemes az olívaolajat előnyben részesíteni.
  • Időnként egy-egy pohár minőségi bor vagy sör szintén jótékony hatással lehet a szívre. A mértékletesség betartását azonban nem lehet elégszer hangsúlyozni!
Kutatási eredmények: Az étrend-kiegészítők közül a C-, és E-vitamin jótékony hatását azonnal érezni lehet. Kerülendőek a zsírban gazdag ételek, ezek ugyanis az érfalak állapotára káros hatással vannak. Egy tanulmány arra mutatott rá, hogy akik a zsíros ételek fogyasztása előtt 100 mg C-vitamint és 500 mg E-vitamint vettek be, kevésbé szenvedtek magas koleszterinszinttől.
Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.