Az inzulinrezisztencia és a szív
Inzulinrezisztencia – a cukor-tényező
A lakosság kalória bevitele és zsírfogyasztása mind az Egyesült Államokban, mind az Egyesült Királyságban csökken, ám az elhízottság aránya mégis nő! Ennyit arról, hogy a túlzott mértékű kalória vagy zsírfogyasztás okozza a súlynövekedést. Erre az anomáliára azonban magyarázatul szolgál az egyre csökkenő idő, amit testedzésre fordítunk, és a kardiovaszkuláris betegség egyik kiemelkedő jelentőségű, ám kevéssé ismert rizikófaktora, melyről úgy hisszük, hogy ma már a népesség egynegyedét érinti: az inzulinrezisztencia.
E szindróma miatt – melyet elsőként Gerald Reaven, a Stanford Egyetem orvosi karának professzora azonosított -minden negyedik ember abnormálisan, az inzulin túltermelésével reagál a szénhidrátok (cukor, gabonafélék, gyümölcs, stb.) fogyasztására. Ez a hormon szállítja a glükózt (a szénhidrátok emésztésének végtermékét) a vérből a test sejtjeihez.
A gond csak az, hogy bizonyos emberek rezisztenssé válnak az inzulinra, vagyis az inzulin nem működik, így a szervezet egyre többet és többet állít elő belőle, hogy csökkentse a vér glükózszintjét. Következésképp a vér glükóz- és inzulinszintje egy szénhidrátot is tartalmazó étkezés után hosszabb ideig magasabb marad. De mi köze ennek a szívbetegséghez?
Az inzulinrezisztencia és a szív
Ahogy a dohányzással oxidánsok jutnak a szervezetbe, melyek károsítják az artériákat, ez történik akkor is, ha túlzott mennyiségű glükóz van a vérben. A folyamatot glikációnak nevezzük, és ma már tudjuk, hogy a felnőttkori cukorbetegségben szenvedő páciensek esetében az egyik fő oka az artériás károsodásnak. Ezeknél a betegeknél az inzulinrezisztencia olyan magas fokú, hogy többé már nem képesek lecsökkenteni a vérük glükóz-szintjét. A vércukorszintjük épp ezért magas marad (ezt az állapotot diabéteszként ismerjük), és a szervezetük sejtjei képtelenek hozzájutni a glükózhoz, ami kimerültséghez vezet.
- Az izzadás okai
- Egyéb szívtáji és retrosternalis panaszok
- Tartós szívtáji fájdalom: artalgia, pericarditis, carditis
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
- hipertenzió (a magas vérnyomással küzdő betegek fele inzulin rezisztens);
- rossz koleszterin-státusz és megemelkedett trigliceridszint;
- megnövekedett fibrinogénszint;
- megemelkedett húgysavszint (összefüggésben áll a köszvénnyel).
A hiperinzulinémia (túl sok inzulin a vérben) valószínűleg azáltal járul hozzá leginkább a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához, hogy a szervezetet az alapvető zsírsavak átalakítására készteti, méghozzá a rossz fajta prosztaglandinokká, mely aztán inzulinrezisztenciában.
Az ilyen megváltozott metabolizmusú emberek számára még rosszabb a finomított ételeket, cukrot, élénkítő szereket (például kávét, teát) tartalmazó étrend, illetve a stresszben bővelkedő életforma. Valójában a túlzott mennyiségű inzulin a mellékvesekéreg hormonjainak egyensúlyát is megváltoztatja a szervezetben, ami tovább fokozza a stresszes reakciókat.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.