Szívbetegség

Vajon a szívbetegség gyulladásos állapot?

Egy inzulinrezisztenciában szenvedő beteg számára elsődleges fontosságú a PGE2 által okozott gyulladás enyhítése, valamint a vércukorszint stabilizálása. Ennek egyik módja az aszpirin szedése. Az aszpirin csökkenti a PGE2 termelését. Sajnos a jótékony, gyulladásgátló prosztaglandinok termelődését is csökkenti, bár nem olyan gyorsan. A végeredmény egy enyhe gyulladáscsökkentő hatás. Ez, valamint a tény, hogy az aszpirin hígítja a vért, valószínűleg enyhén mérsékli a szívinfarktus kockázatát.

A károsult artériákban létrejött gyulladás valójában olyan jelentőséggel bír, hogy a gyulladás mértékét ma már a rizikó indikátoraként is használják.

Nemrégiben kifejlesztettek egy tesztet, mely a C-reaktív proteinnek nevezett anyag jelenlétét méri: ez a gyulladás fokát tükrözi, és képes arra, hogy már évekkel azelőtt megjósolja szívbetegség kockázatát, hogy a standard diagnosztikai tesztek megtalálnák az elzáródott artériákat. A C-reaktív protein magas szintje megháromszorozza egy személy szívbetegségre való kockázatát. Ráadásul – az atlantai Emory Egyetemen végzett kutatás szerint – az aszpirin csak artériás gyulladás esetén hatásos. A gyulladás enyhítésének sokkal kifinomultabb módszere, mindenféle hátrányos mellékhatás nélkül, az étrendünk megváltoztatása.

Fogyasszunk sok halat.
Fogyasszunk sok halat.

 Az inzulinrezisztencia étkezéssel való legyőzése

Alapvetően három fő eleme van az inzulinrezisztencia étrend alapú legyőzésének (Figyelmeztetés: a következő irányelvek csakis az inzulinrezisztenciában szenvedőkre vonatkoznak, és nem minősülnek ideális étrendnek a stabil vércukorszinttel rendelkezők számára.)

1. Változtassuk meg a fehérjék és szénhidrátok egyensúlyát minden étkezésben.

Míg a magas szénhidráttartalmú ételek magas vércukor-és inzulinszinthez vezetnek, azáltal, hogy több fehérjével fogyasztjuk őket, stabilizálhatjuk a vérünk glükóz- és inzulinszintjét. Ugyanezt az eredményt érhetjük el, ha el-hagyjuk a cukor és a finomított szénhidrátok fogyasztását, és csak komplex szénhidrátokat tartalmazó, teljes ételeket fogyasztunk.

2. Fogyasszunk több halat és olajos halat, és kevesebb húst, valamint tejterméket.

A célunk a PGE2-k termelődésének csökkentése, azáltal, hogy korlátozzuk a vörös hús és a tejtermékek fogyasztását, miközben növeljük az omega-3 olajok bevitelét – vagy heti háromszori húsevő hal (lazac, tonhal, hering, makréla stb.) fogyasztásával, vagy pedig EPA halolaj táplálék kiegészítő szedésével.

3. Növeljük az antioxidánsok bevitelét.

Az antioxidánsok mindenki számára életfontosságúak -de különösen az inzulinrezisztenciában szenvedők számára fontosak. Az antioxidánsok, mint például az E-vitamin, megvédik a szervezetben lévő esszenciális zsírsavakat, valamint az artériákat a túlzott mennyiségű glükóz (glikáció) által okozott oxidációs károktól. A táplálék kiegészítőként kapható lipoiksav (egy másik antioxidáns) regenerálja a C- és E-vitamint.

Mozogjunk , sportoljunk minél többet!
Mozogjunk , sportoljunk minél többet!

Ne feledkezzünk meg a rendszeres aerobik testmozgás – tempós séta, kocogás, biciklizés, úszás, aerobikórák – fontosságáról sem. Az aerobik testmozgásról tudjuk, hogy növeli a szervezet érzékenységét az inzulinnal szemben – vagyis az inzulinrezisztenciától szenvedők számára különösen nagy jelentőségű.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.