Szívbetegség

A jó és rossz koleszterin szerepe, mi az ideális koleszterin szint?

Mostanra már megtanultuk, hogy a koleszterin önmagában véve még nem káros. Végső soron a szervezetünk maga is termel koleszterint, és mindnyájunk testében megtalálható körülbelül 150 gramm ebből az anyagból, melyből 7 gramm a vérünkben áramlik.

A testünknek szüksége van koleszterinre a nemi hormonok és a D-vitamin termeléséhez, valamint a zsírok (lipidek) megemésztéséhez és szállításához. Mindazonáltal a vér magas koleszterinszintje a szívbetegség kockázatának megduplázódásával hozható összefüggésbe. Valójában azonban a koleszterin típusa, és a mód – ahogy a szervezetünk megtisztítja az artériákat a felesleges mennyiségtől – az, ami a koleszterint fontossá teszi.

A vér magas koleszterinszintje a szívbetegség kockázatának megduplázódásával hozható összefüggésbe.
A vér magas koleszterinszintje a szívbetegség kockázatának megduplázódásával hozható összefüggésbe.

A koleszterin a májban képződik, és ide is kellene visszatérnie, miután az emésztőcsatornába kerül (az epe építőanyagaként), ahol segít a zsírok megemésztésében, mielőtt újra felszívódna a véráramba. Bizonyos fehérje-„hajók”, melyeket alacsony sűrűségű lipoproteinnek (low-density lipoproteinnek, LDL-nek) nevezünk, felelősek azért, hogy a koleszterint az artéria falához szállítsák; míg mások, a magas sűrűségű lipoproteinek (high-density lipoproteins HDL-ek) segítenek visszaszállítani a koleszterint a májba. Vagyis, ha az LDL-koleszterinünk alacsony, míg a HDL-koleszterinünk magas, az jó hír, mert azt jelenti, hogy a koleszterin többsége a HDL-„hajókon” utazik, amelyek eltávolítják az artériákból.

A HDL-koleszterint szokás „jó koleszterinnek”, az LDL-t pedig „rossz koleszterinnek” nevezni.

Manapság a koleszterintesztek nem csupán az összkoleszterinszintet jelzik,hanem a HDL- és LDL-koleszterin eloszlásának arányát is.

Ha például az összkoleszterinünk magas, és ennek nagy része LDL, akkor a kockázatunk a szív- és érrendszeri betegségekre szintén magas, míg ha a koleszterinszintünk magas, de ennek túlnyomó része HDL formában van, akkor a kockázatunk alacsony. Ezt általában a HDL-koleszterinnek a teljes koleszterinhez mért arányával jelzik. Az 5 az l-hez arány azt jelenti, hogy a rizikófaktorunk átlagos, a 8:1 magas kockázatot, a 3:1 pedig alacsony kockázatot jelent.

Ideális koleszterinszintek

A legtöbb laboratórium 120 és 330 mg% közé teszi a teljes vérkoleszterinszint „normál” tartományát. Ám, akárcsak a vércukorszint esetében, az úgynevezett „normál” koleszterinszint az átlagosan rossz egészségi állapotban lévő embereket veszi alapul.

Mi a helyzet az egészségesekkel?

Dr. Emánuel Cheraskin és a kollégái e kérdés megválaszolására kutatást folytattak: ennek során 1281 orvost vizsgáltak meg az elfogadott egészségi besorolási skálának, a Cornell Medical Indexnek (CMI) segítségével. A vizsgálatban részt vevő alanyoknak ki kellett tölteniük egy, az egészségi állapotukra vonatkozó kérdőívet.

A teljes csoportot alapul véve a koleszterinszintértékek a 110 és 520 mg% közé estek. A legegészségesebbek (azok, akik 0 pontot értek el a CMI-n) koleszterinszintje 176 és 239 mg% közt volt.

Egy másik, fogorvosnak készülő diákokon végzett kísérletben Cheraskin a finomított szénhidrátok kiküszöbölésének hatását mérte le a fogínyük állapotán. Azoknak a koleszterinszintje, akik az étrendbeli változtatás után a legjobb eredményt produkálták, a szűk 190-210 mg% határ közé esett. Vagyis ezt tekinthetjük az ideális tartománynak.

AlacsonyKözepesMagas
EgységMmol/Img%Mmol/Img%Mmol/Img%
Ország(UK)(US)(UK)(US)(UK)(US)
Koleszterin5,182006,2240>6,7>260
HDL>1,55>601,16450,935
Koleszterin/H DL3:015:018:01

A koleszterinszint javítása niacinnal

Egy bizonyított módszer a koleszterin/HDL arány javítására (vagyis a „jó” HDL növelésére és a „rossz” LDL csökkentésére) a niacin (B3-vitamin) kiegészítő rendszeres napi fogyasztása, ami rendkívül hatékony stratégia (és segít csökkenteni egy másik rizikófaktor, a lipoprotein-(a) szintjét is. A dr. Grundy által végzett vizsgálat keretében azoknak a pácienseknek, akik niacint kaptak, csupán egyetlen hónap alatt 22%-kal csökkent az összkoleszterin szintje, és 50%-kal a vérzsír szintje.

A Journal ofthe Americal Medical Association 1986-os kiadásában arra a következtetésre jutott, hogy a niacin

„legyen az első gyógyszer, amihez fordulunk”,

amikor az étrendbeli változtatás nem tudja helyreállítani a koleszterinszintet.

B3 vitamin más néven Niacin.
B3 vitamin más néven Niacin.

Volt egy viszgálat, melyben a niacint gemfibrozillal párosították, azt eredményezte, hogy csupán négy hét után a teljes, valamint az LDL-koleszterin-szint is 14 százalékkal csökkent, míg a HDL-koleszerin szintje 24 százalékkal nőtt, vagyis az összkoleszterinnek a HDL-koleszterinhez mért aránya 30 százalékkal javult.

Egy ilyen mértékű változás elegendő ahhoz, hogy valakit a magas rizikójú kategóriából az átlagos rizikókategóriába lehessen sorolni. Ráadásul a trigliceridek (vérzsírok) szintje is 52 százalékkal csökkent. Ezek az eredmények konzisztensek a niacinon végzett egyéb vizsgálatok eredményeivel, vagyis nagy valószínűséggel kijelenthetjük, hogy a javulás inkább a niacinnak volt köszönhető, mint a gyógyszernek.

A niacinnak számos pozitív hatása van a kardiovaszkuláris rendszerre. Értágító hatása javítja a vérkeringést, és ily módon a felesleges koleszterin eltávolítását is segíti. Ezenkívül csökkenti a vérsejtek „ragadósságát”, vagyis a vérsejtek kevésbé tapadnak össze, miáltal csökken a szívinfarktus veszélye. A magas rizikókategóriába tartozók számára határozottan érdemes a niacint a megelőző stratégia részeként alkalmazni.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.