Szívbetegség – a modern járvány?
Minden második férfi és nő szívbetegségben hal meg.
A stroke vagy a szívinfarktus Nagy-Britanniában évente közel háromszázezer ember idő előtti halálát okozza. Minden negyedik férfi szenved el szívrohamot még a nyugdíjas kor elérése előtt, és az elhalálozások negyede 65 évnél fiatalabbakat érint. A 35 és 54 év közti nők esetében a szívinfarktus és a stroke második helyen áll a rák után a halálozási okok közt. Bár a szívbetegség általában 45 éves kor után jelenti a legnagyobb veszélyt, a zsíros lerakódások már tízéves korunkban megjelennek az artériáinkban.
A szívbetegség modern járványa annyira elterjedt, hogy szinte magától értetődőnek vesszük. Elmulasztjuk megvédeni magunkat ettől a betegségtől, amelynek okai ismertek, és amelynek gyógymódjai már bizonyítást nyertek. A szívbetegségek életveszélyesebbek az AIDS-nél is. Az amerikai közegészségügyi szolgálat szerint a 2,2 millió amerikai közül, akik évente elhunynak, nem kevesebb mint 1,6 millióan vesztik életüket étrenddel összefüggő betegségekben, legfőképp szív- és érrendszeri betegségekben.
Nincs semmi természetes a szívbetegségek okozta halálban.
Nagyon sok olyan kultúra létezik a világon, melynek tagjai között nem különösebben magas a stroke vagy a szívroham előfordulási aránya. A brit lakosok körében a szívbetegség például négyszer olyan gyakori, mint a japánoknál. Több mint ötezer éves egyiptomi múmiákon végzett boncolások kimutatták ugyan a lerakódások nyomait az artériákban, ám nem bukkantak olyan elzáródásokra, melyek stroke-ot vagy szívrohamot eredményeztek volna.
Annak ellenére, hogy milyen nyilvánvalóak a szívroham tünetei (komoly mellkasi fájdalom, hideg veríték, émelygés, a vérnyomás hirtelen lezuhanása, gyenge pulzus), az 1930-as években még olyan ritkán fordult elő, hogy a diagnózis felállításához specialistára volt szükség. Amerikai egészségügyi adatok szerint a szívroham százezer lakosra eső előfordulási aránya 1890-ben nulla volt. 1970-re ez az érték 340-re emelkedett.
Habár előfordultak egyéb szívbetegségek (elmeszesedett szívbillentyűk, reumás szívbetegség, illetve egyéb öröklött betegség) okozta halálesetek, az artériák elzáródásának előfordulása – amely a stroke vagy a szívroham kiváltó oka minimális volt.
- A szívbetegség alternatív terápiás gyógyítása
- Szívbetegek gyógyszeres terápiája
- Szívbetegség – rehabilitáció, diéta, szex
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Húsz évvel kevesebb egészségesen töltött élet
A szívbetegség ára átlagosan húsz évvel rövidebb élettartam. Bár az egészséges emberi élettartam legalább száz év, az emberek többsége idő előtt meghal szívbetegség vagy rák következtében. Azok pedig, akik megérik a kilencvenet, ritkán vannak jó egészségben – Alzheimer-kórtól vagy bénító reumától szenvednek. Nem csoda, ha néha feltesszük magunknak a kérdést: Ki akar olyan sokáig élni?
De az ember igenis élhet egészségesen száz évig.
Vegyük például az optimális táplálkozás négy úttörőjének az esetét. Dr. Linus Puling, kétszeres Nobel-díjas tudós hatvanöt éves korában fedezte fel a C-vitamin jelentőségét. Kilencvenhárom éves korában hunyt el. Legjelentősebb munkái közül néhányat kilencvenéves kora után végzett el. Dr. Roger Williams felfedezte a B5-vitamint és a folsavat, és kilencvenöt éves koráig aktívan tanított és írt. Kilencvenhat évesen hunyt el. Dr.Carl Pfeiffer, a mentális betegségek táplálkozási terápiás módszerének úttörője, masszív szívinfarktust szenvedett ötvenegy éves korában.
Az orvosai közölték vele, hogy pacemaker nélkül nincs esélye a túlélésre, és akkor is csupán maximum tíz évet jósoltak neki. Dr. Pfeiffer megváltoztatta az étrendjét, és nyolcvanéves korában hunyt el – élete utolsó szakaszát a többiekhez hasonlóan ő is aktívan töltötte. Dr. Abram Hoffer, aki szintén az optimális táplálkozás egyik korai képviselője volt, harmincöt évesen fedezte fel a B3-vitamin jelentőségét, és közel száz évig élt. Még nyolcvanéves korában is folytatott kutatásokat, betegeket látott el, publikált. A fent említett kutatók mindegyike középkorú volt, amikor komolyan megváltoztatták az étrendjüket és az életstílusukat.
Mégis, manapság minden ötödik férfi, és minden kilencedik nő szívbetegségben hal meg.
Ha ki tudjuk küszöbölni a szívbetegségek kockázatát, az plusz tíz, vagy akár húsz egészséges évet tenne hozzá az életünkhöz, feltételezve, hogy nem halunk meg daganatos betegségben, illetve nem töltjük öreg napjainkat reumában vagy Alzheimer-kórban szenvedve. Azonban azok az étrend- és életstílusbeli egyszerű változások, melyek csökkentik a szívbetegség kockázatát, tudvalevőleg minimalizálják ezeknek az egyéb súlyos betegségeknek a kialakulását is. A weboldalon fellelhető tanácsok követésével éveket adhatunk az életünkhöz, és életet vihetünk az éveinkbe.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.