• orvos
• szív

Vonjuk be az orvost szívünk érdekében!

Orvosunknak kulcsszerepe van egészségünk alaku­lásában. Szakszerűen értékelheti állapotunkat, diagnosztizálhatja a problémákat, és szükség szerint gyógyszerekkel és tanácsokkal láthat el, hogy visszaállítsa vagy megőrizze egészségünket.

Orvosunknak azonban nagyon, nagyon sok dolga van. A felmérések szerint az átlagos házi­orvos óránként három-öt pácienssel találkozik, s nagyjából tíz percet tölt mindegyikükkel – ez ke­vesebb idő, mint amennyi egy mirelit pizza meg-sütéséhez kell. Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy orvosunk nem jó, vagy nem tesz meg minden tőle telhetőt a pácienseiért – csupán arról van szó, hogy bármilyen jó szakember is, mindig vannak más páciensek, akik a maguk 10 percére várnak.

Ezért sem várhatjuk el, hogy kizárólag az or­vos foglalkozzon egészségünk gondozásával. Ez nem is az ő feladata. A háziorvosnak az a dolga, – mint bármely más jól képzett szakembernek – hogy időnként felmérje a páciens állapotát, panasz esetén orvosolja a bajokat, és észlelje a problémánkat, még mielőtt súlyosabbá válnának. Egyébként azonban – vagyis az idő tetemes részében – magunk felelünk egészségünkért.

Orvosunkkal egy csapatban, együtt dolgozunk a szívünk érdekében.

Vegyük kézbe az irányítást!

Ezeken a lapokon számtalan tanácsot találunk, amelyek segítségével valóban magunk gondoskod­hatunk szívünk egészségéről. Mi több, olyan taná­csokat is olvashatunk, amelyeket az orvosoknak általában nincs lehetőségük elmondani, még akkor sem, ha a szokásosnál kétszer vagy háromszor több időt szánnak ránk. E tanácsok a stressz enyhítésé­re, az örömök megtalálására és a mérgek elkerülé­sére vonatkoznak – vagyis olyan stratégiákat java­solnak, amelyekkel jelentősen csökkenthetjük a szívroham kockázatát. Ilyenek az artériák tisztítá­sára alkalmas zöldségek és gyümölcsök kiválasztá­sára vonatkozó tanácsok és azok is, amelyek szerint napi egy-két kör séta a háztömb körül szó szerint évekkel hosszabbíthatja meg az életünket.

Az orvosokat a gyógyítás tudományára tanítják meg:

Tudják, hogy egy sérülést vagy betegséget mi ként hozzanak rendbe gyógyszerek, kötések vagy éppen műtétek segítségével. A legtöbbjük kiváló szakember, és sokan közülük egyre fontosabbnak tartják a helyes életvezetéssel összefüggő termé­szetes gyógymódokat is, például az ideális táplál­kozást és a bőséges testmozgást.

Minden egyes tanácsunk tudományos vizsgála­tokon alapul. Európai és amerikai kutatók már számtalan alkalommal igazol­ták, hogy néhány egyszerű életmódbeli változtatás – amilyeneket ez

Forduljunk bizalommal orvosunkhoz!

A jó orvos-páciens kapcsolatnak kulcsszerepe van abban, hogy az egészségügyi ellátás a lehető leghatéko­nyabb legyen. Könnyebb a túlhajszolt és kissé nyers modorú orvosokat okolni a kapcsolat megromlásáért, ám valójában mi is ugyanolyan gyakran vagyunk hibásak. A legtöbbször azzal hibázunk, hogy nem mond­juk el orvosunknak a teljes igazságot dohányzási vagy alkoholfogyasztási szokásainkról.

Ne várjunk segítséget orvosunktól, ha ő nem tudja, mennyit iszunk vagy dohányzunk, vagy hogy miket szedünk. Soroljuk fel neki az összes olyan tablettát, amelyet napi rendszerességgel szedünk – beleértve a vitaminokat, ásványi anyagokat, gyógynövénykészítményeket és egyéb táplálékkiegészítőket. Számoljunk be őszintén étkezési és mozgási szokásainkról! Ha aggasztó tüneteket vagy furcsa változásokat észlelünk magunkon, beszéljünk róluk nyíltan akkor is, ha ijesztőnek tartjuk őket. Mielőtt elmegyünk az orvoshoz, készítsünk jegyzeteket, nehogy elfelejtsük feltenni a kérdéseket – de ne írjunk listát az orvosnak!

Ha úgy látjuk, hogy orvosunk kevéssé törődik problémáinkkal, vagy le akar beszélni arról, hogy aktívan részt vegyünk egészségünk javításában, érdeklődjük meg, hogyan válthatnánk háziorvost!

Csapatmunka

Ezt a programot legjobb az orvosunk által nyújtott ellátással együtt alkalmazni. Ha követjük az itt le­írt tanácsokat, a gyógyszerek és orvosi vizsgálatok valószínűleg az eddiginél kisebb szerephez jutnak majd életünkben – ám a tanácsok semmiképpen sem helyettesíthetik a rendszeres orvosi ellátást! A páciens és orvosa egy csapatot alkotnak, s együtt dolgoznak az egészséges szív érdekében. Ha jelen­leg magas a vérnyomásunk, cukorbetegségben vagy más, a szívbetegség kockázatát növelő álla­potban szenvedünk, mindenképpen járjunk el orvo­sunkhoz a szokásos rendszerességgel!

Bármilyen legyen is jelenlegi állapotunk – még ha tökéletesen egészségesek vagyunk is -, célszerű megvizsgáltatni a vérnyomásunkat és a koleszterinszintünket, ha már elmúltunk 40 évesek, és eddig ezeket nem mérték.

Az alábbiakban ismertetünk néhány olyan vizsgálatot, amelyet a háziorvos végezhet, illetve végeztethet el. Egy részüket háromévenként taná­csolják megismételni, másokat évente vagy az or­vos javaslata szerint. Az idősebbeknél és azoknál, akiknél ismert rizikótényezők hatnak, gyakrabban végeznek vizsgálatokat.

• Kórtörténet és testi vizsgálat: Ha új páciensként jelentkezünk be egy orvoshoz, általában űrlapot kell kitöltenünk, amelyen meg kell jelölnünk minden olyan betegséget, illetve rendellenességet, amely nálunk vagy a családunk­ban előfordult. Az orvos így tájékozódik a család­ban előforduló szívbetegségekről és az általános veszélyeztetettségről. Általában fizikális vizsgála­tot is végez az orvos, például meghallgatja a szí­vet, megméri a pulzust és a vérnyomást.
• Vércukorszint mérés: Ez a vérvizsgálat a cukorbetegség (a szívbetegsé­gek egyik fontos kockázati tényezője) kimutatására szolgál. Számos orvos használ olyan vércukormérő készüléket, amely azonnal kijelzi az eredményt az ujjból tűszúrással vett egyetlen csepp vérből. A cukorbetegség kimutatására egyszerű vizelet­vizsgálatot is alkalmazhatnak.
• Vérnyomásmérés: Mivel a vérnyomás fontos jele keringési rendsze­rünk állapotának, 40 esztendős kor felett tanácsos kétévente megméretni – vagy ennél gyakrabban is, ha orvosunk szükségesnek tartja. A rendszeres vér­nyomásmérést az orvos asszisztense is elvégezheti.
• Koleszterinszint-mérés: Ezt a vérvizsgálatot az orvos, az asszisztens vagy a helyi gyógyszertár végezheti, s azt mutatja meg, mennyi egészséges és ártalmas zsír van a vérben.40 éves kor felett általában elég kétévente elvégeztetni a vizsgálatot, ám 45 év feletti férfiak és 55 év feletti nők esetében, illetve ha a szív­betegségnek két vagy több rizikófaktora is fennáll, tanácsos minden évben megméretni a koleszterin­szintet.
• EKG: Az EKG (elektrokardiogram) fájdalommentes módszer, amelynek során a test néhány pontjához csatlakoztatott készülékkel a szív elektromos tevé­kenységét vizsgálják. A műszer által rajzolt görbe azt jelzi, hogyan alakulnak a szívben zajló elektro­mos változások az egyes összehúzódások során. Orvosunk csak akkor javasol ilyen vizsgálatot, ha úgy véli, hogy fennáll a szívbetegség veszélye.
• Terheléses EKG: Ez speciális EKG-vizsgálat, amelyet úgy végez­nek, hogy a páciens közben futógépen kocog vagy szobakerékpáron teker. Csak akkor kérik, ha az or­vos olyan szívbetegségre gyanakszik – vagy annak a lehetőségét akarja kizárni -, amely a szív foko­zottabb terhelése mellett mutatható ki.Az eljárással az is meghatározható, hogy mi­lyen intenzitású terhelés biztonságos valaki számá­ra – különösen szívműtét vagy szívroham után.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.