Mit kell tudnunk a mellkas sebészetről?
A sebészet az emberiség történelmében ősidők óta létezett. A gyógyítás első lépcsője is sebkezelés volt.
A sebészetről általánosságban
Tanítványai az 1940-es és 1950-es években osztályvezetők lettek, a mellkas sebészeti ellátás átölelte az egész ország területét. Ez sorsdöntő következmény és követelmény volt, mert a II. világháború után a tüdőgümőkór és a tüdőn kívüli gümőkór népbetegség volt. A magyar tüdőgyógyászok, a magyar mellkas sebészek múlhatatlan érdeme, hogy vállalták a harcot, a küzdelmet, a tuberkulózis, a népbetegség leküzdését, ami az 1960-as évek vége felé következett be. Napjainkban már nem a tuberkulózis gyógyítása a mellkas sebészek fő feladata, hanem más mellkasi megbetegedések sebészi ellátása. A mellkas sebészeti műtétek száma országosan és évente 5000 fölötti.
A légcső és a tüdő daganatos betegségeinek sebészete
A légcső daganatai igen ritka betegségek, lehetnek jó- és rosszindulatúak. Leggyakoribb tünetek: a köhögés, a nehezített lélegzés és a vérköpés. A kórisme megállapításában a röntgen- és Cl-vizsgálatok, a légcsőtükrözés, a kimetszés, és a szövettani vizsgálatok a legfontosabbak. A betegeket a fulladás veszélye miatt feltétlenül meg kell operálni, a daganatos részt el kell távolítani. Ha az eltávolítás sebészi úton nem lehetséges, légcsőben alkalmazott lézer, elektromos kés, fagyasztás, sugárkezelés pusztíthatja el a daganatot, vagy csökkentheti nagyságát. Ha a daganat kiújul, átmeneti eredménnyel protézisek beültetése segíthet a betegen.
Ha a mellkas sebészeti műtét általános és légzésfunkciós feltételei adottak, a daganatokat el kell távolítani. A műtéti elv a funkciókímélés, minél kevesebb légző tüdőfelszínt kell feláldozni. Hazánkban ezeknek a műtéteknek a száma évente 100-190.
Mit kell tudni a tüdőrákról?
Ma a mellkas sebészet legnagyobb, legfontosabb feladata a hörgőrák gyógyítása. A tüdőrák és a hörgőrák elnevezés ugyanazt a betegséget fedi. A tüdőrák hazánkban a leggyakoribb rosszindulatú megbetegedés. Az esetek száma a világ legtöbb országában ijesztően nő, a szomorú statisztikában hazánk került az élre.
Mi jellemző hazánkra?
Eképpen kellene foglalkozni a kérdéssel minden magyar állampolgárnak, egészségügyi kormányzatnak és a mindenkori hatalomnak. Sajnos ezt eddig egyetlen szinten sem mondhatjuk megnyugtatónak. A tüdőrák ma hazánkban a férfiak leggyakoribb rákos megbetegedése, de előfordulása gyorsan növekszik a nők között is. Nőkben az emlőrák, a vastag- és végbélrák után a harmadik leggyakoribb rákféleség. Az országban évente több mint 6000 tüdőrákos beteg kerül felismerésre. Harminc év alatt az évenként felismert tüdőrákos betegek száma több mint duplázódott, az akkori éves esetszám 247%-ára emelkedett.
- Intzédy László orvos
- A libidó csökkenése és okai
- A szexuális fejlődés visszamaradásának okai
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
| Év | Férfiak között | Nők körében | Összesen |
|---|---|---|---|
| 1970 | 41,5 | 8,5 | 24,5 |
| 1980 | 64,2 | 11,4 | 37 |
| 1990 | 83,9 | 17,9 | 49,8 |
| 2000 | 95 | 32,4 | 62,3 |
A közegészségtan szerint, ha évente 100 000 lakosból több mint 50 betegszik meg ugyanabban a betegségben, akkor népbetegségről beszélünk. A férfiakban a tüdőrák gyakoriságát illetően már 1980-ban elértük ezt a szintet. A teljes népességben a tüdőrák 1992-ben lépte át a népbetegség szintjét. Az adatok elszomorítóak. A legtöbb beteget a lakosság számarányához viszonyítva Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megyékben fedezték fel. A tüdőrákos betegek 60%-a 60 évnél, 25-30%-a 70 évnél idősebb. Ennek a kormegoszlásnak a gyógyítás, a műtéti kezelés, a radikalitás szempontjából döntő jelentősége van. A szomorú adatok, a nagy számok egyértelműen bizonyítják a tüdőrák jelentőségét.
A sorsára hagyott tüdőrákos beteg meghal. A kórlefolyáson csak orvosi beavatkozással lehet változtatni. A tüdőrák ellenes küzdelem sokrétű. Ez messze túlnő az egészségügyi ellátás keretein. Erről később részletesen szólok. A felfedezésben nagy szerepe van a családi orvosnak és más szakmák képviselőinek. A szakellátás a tüdőgyógyászok, a mellkas sebészek és az onkológusok feladata. Ha az együttműködés valahol megszakad, ez a beteg sorsát megpecsételi. Minden egyes tüdőrákos beteg gyógyítása alapvető, létkérdés, minden megmentett élet a gyógyítás győzelme, minden meghosszabbított élet siker, mert a nem kezelt tüdőrákos betegek 90%-a egy éven belül meghal.
A tüdőrák okai
A tüdőrák kutatása terén már megismertünk néhány bizonyított okot. Ezek közül a legfontosabb a dohányzás. A dohányzás oki szerepe különösen a laphám eredetű tüdőrákban az 1950-es évektől bizonyított. A dohányfüst nitrózamin, benzantracén és benzpirén rákkeltő anyagokat tartalmaz.
Dohányzás a tüdő legnagyobb ellensége
Elszomorító, elfogadhatatlan tény, hogy az orvosok és a pedagógusok fele dohányos. A dohányzás hatása kumulálódik. A dohányzás okozta károsodás függ a dohány kátránytartalmától, a „leszívási” szokásoktól. A passzív dohányzás ugyancsak növeli a tüdőrák gyakoriságát. Ha valaki a dohányzást abbahagyja, a tüdőrák rizikója 15 év múlva esik le a nem dohányzók szintjére. A dohányzás elleni küzdelmünk formális, őszintétlen és elégtelen. Össztársadalmi összefogásra és szigorú rendszabályok bevezetésére lenne szükség. Az USA-ban a dohányzást drognak minősítették és törvényekkel szorították vissza élvezetét. Ennek tudható be, hogy a férfiak között csökkent a tüdőrákban elhaltak száma.
Milyen más rákkeltő anyagokat ismerünk?
A dohányzás mellett más rákkeltő anyagok is felelősek a tüdőrák kialakulásáért. Ezek az anyagok a környezetünkből érnek bennünket.
Az azbesztmunkásnak, ha dohányos, a tüdőrák rizikója 50-szeresére nő. A munkahelyi környezetnek is lehetnek negatív hatásai, így a sugárzó anyagoknak, a vegyszereknek. A rákellenes, ezen belül a tüdőrákellenes küzdelemnek van tehát széles területe és lehetősége, ahol az egyénnek, a kisebb közösségnek és a társadalom egészének komoly feladatai vannak. Ezek elhanyagolása a nemzet jövőjét kérdőjelezi meg, hosszú távon semmiképpen sem tolerálható. Minden fölöslegesen elvesztett életért kár és ezekért az életekért felelősek vagyunk személyesen, és a társadalmi közösség tagjaiként is.
A tüdőrák kialakulása
A tüdőrák a hörgőnyálkahártyából vagy a hörgőkbe nyíló mirigyek hámjából kiinduló rosszindulatú sejtburjánzás. A dohányfüst rákkeltő anyagai a légcső- és hörgőhám teljes hosszában fejtik ki hatásukat. Ez a hatás igen hosszú ideig tart. A bevezető szak, a rákmegelőző állapot a gyakorlatban 15-30 évig is eltarthat és nem biztos, hogy ebből minden esetben daganat alakul ki.
A következő szakasz az úgynevezett 0-stádiumú (in situ) daganat, amely a klinikumban csak néha ismerhető fel, ideje 5-10 év is lehet. A hosszú időtartamok a carcinogenezisben ezzel sajnos lezáródnak. Az invazív szakasz már rövidebb idejű, 1-5 év, és a szóródás fázisa is ilyen időtartamú.
A gyógyítás, a gyakorlat szempontjából az invazív szakasznak van kiemelt jelentősége, mert a daganat ekkor már a röntgenképen felismerhető. Sajnos ez a szakasz igen rövid, pedig ebben a szakaszban a tüdőrák műtéttel még gyógyítható. A szóródás szakasza a gyógyítás számára már alig ad lehetőséget.
Hogyan ismerhető fel a tüdőrák?
A tüdőrák klinikailag lehet a nagyobb hörgőkben kialakuló úgynevezett centrális típusú (35-40%) rák, amely hörgőelzáródást okozhat, emiatt a tüdőben légtelenség (atelectasia) alakul ki. A röntgenképen a tüdő centrális részével (tüdőhilussal) összefüggő árnyékot látunk. Ez a daganat hörgő tükrözéssel (bronchoszkóppal) jól látható. Leginkább fiatal betegeken észleljük. A perifériás típus (40-60%) a legkisebb hörgőkből indul ki. Idősebbekben gyakoribb. A tüdőköpenyben helyezkedik el, jól körülhatárolt, szabálytalan kerek árnyék, vagy szabálytalan szélű, úgynevezett infiltrátum formájában. A tüdőrák, akár centrális, akár perifériás, a tüdő valamely anatómiai egységében helyezkedik el. Ez lehet féltüdő, lebeny, vagy szegmentum. A klinikumban eszerint lokalizáljuk a daganatokat.
A tüdőrák terjedése három úton lehetséges
Közvetlen ráterjedés a szomszédos szervekre (mellkasfalra, a szívburokra, a rekeszizomra, az erekre, az idegekre). Ez a terjedési mód hamar ad klinikai tüneteket.
- Nyirokutakon át a nyirokcsomókba. Ez a terjedési mód alattomosabb, mint az előbbi, mert hosszú ideig nem okoz panaszt. A nyirokcsomólánc első tagjai a tüdőhilusban vannak. A második nyirokcsomólépcső, az úgynevezett mediastinalis nyirokcsomók már jobban elérhetők a diagnosztika számára. A nyirokutakon terjedés következő állomása a mellkason kívüli nyirokcsomók, elsősorban a hónaljárokban és kulcscsont feletti régióban. Ezeknek a diagnosztizálása igen könnyű, de már elkésett diagnózis. A nyirokutakon terjedés legfőbb veszélye nem a nyirokcsomók daganata, hanem az a tény, hogy a daganatos nyirokcsomók nem képesek a daganatsejtek blokkolására és előbb-utóbb a távoli szervek áttétei alakulnak ki.
- Hematogén, a vérerek útján történő terjedés. A ráksejtek a vérkeringésbe kerülnek. A tüdőrák ilyen úton a csontokba (15%), a májba (40%), az agyvelőbe (20%), a mellékvesébe (33%), a vesébe (15%), a hasnyálmirigybe (12%) és a másik tüdőbe adhat áttétet.
A tüdőrák szövettani típusa meghatározza a kórlefolyást, a választható terápiát és prognózist. A legmegfelelőbb kezelési módszer kiválasztása a tüdőrákban szenvedő betegek esetén a korrekt és pontos stádiummeghatározástól függ. A tüdőrák sebészi kezelésének egységes értékelése és az eredmények összehasonlítása a stádiumbeosztás nélkül lehetetlen.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.