Veszélyes vagy biztonságos

Endoszkópia – vastagbéltükrözés mennyire biztonságos?

Az, hogy a vastagbélben a polipot jóval azelőtt felfedezik, mielőtt rákosán elfa­julna, az endoszkópiának köszönhető. Ezzel a gyomor-bél rendszert vizsgáló eljárással ma már a betegségek széles körét lehet diagnosz­tizálni, sőt gyógyítani. Bár az endoszkópia némi kockázattal jár, ezek sokkal kisebbek, mint a feltáró jellegű hasi műtétek veszélyei.

Fény, kamera, indul!

Az endoszkópia nem más, mint a test belse­jének vizsgálata egy testnyíláson keresztül be­juttatott világító optikai vezetőszál segítségé­vel. Az üvegszálas endoszkóp hajlékony, jól mozgatható műszer, amely több egymáshoz kötött, hajszálhoz hasonló üvegszálból áll, és lehetővé teszi, hogy az orvos az egyik végén belenézve lássa, mi van az endoszkóp másik végén. Az endoszkóp vékony csövét diag­nosztikai célból a test valamely természetes nyílásán vezetik be, hogy megtekintsék vagy lefényképezzék az üreges szervek belsejét. Amikor a nyelőcsövet vagy a gyomrot vizs­gálják, a csövet a szájon át vezetik be, ha viszont a cél a vastagbél vizsgálata, akkor a műszert a végbélnyíláson át vezetik fel – a cső hossza attól függően változik, hogy csak a végbelet vagy a vastagbelet is vizsgálják.

Az összefekvő képletek szétválasztására levegőt fújnak be a csövön keresztül, a cső végén pedig egy kis lámpa világítja meg a vizsgálandó területet. Egy kis csatornán keresztül az orvos eszközöket tud mozgatni, lehetővé téve, hogy szövetmintákat vegyen. Mivel az eljárás csak mérsékelten kellemet­len, enyhe nyugtatókat alkalmaznak, és egy­két órával a vizsgálat után a beteg már telje­sen panaszmentes. Egyes beavatkozásoknál, pl. a gyomortükrözésnél, helyi érzéstelenítést alkalmaznak. Altatásra ritkán van szükség.

Az endoszkóp segítségével vett szövetmin­ták vizsgálata és az ennek nyomán végzett beavatkozások következtében töredékére csökkent sok olyan betegség okozta halálozás, amelyek korábban gyakran voltak végzetes kimenetelűek. A gyomorfekélyt, a vastagbél-, a gyomor- és a nyelőcsőrákot ma már en­doszkópiával rutinszerűen diagnosztizálják.

A módszer jövője

A gyomor-bél rendszer esetében az endoszkó­pia használata már mindennapos, és újabb al­kalmazási területek nyílnak más szervek vizs­gálatában is. Az endoszkópiás hörgőtükrözés, a bronhoszkópia lehetővé teszi a tüdő vizsgá­latát daganatok gyanúja esetén. Az eljárás nélkül e daganatok pontos helyének meghatá­rozása és a szövettani mintavétel csak meg­terhelő mellkasi műtét útján lehetséges. Az endoszkóp segítségével más szervek (pl. méh, húgyhólyag) is vizsgálhatók. Ma már továbbfejlesztett endoszkópokkal kísérle­teznek, hogy háromdimenziós képet kaphas­sanak a belső szervekről. Ezek a képek még jobban segíthetnek a gyomor-bél rendszeri rendellenességek diagnózisának felállításában.

A belső szervek vizsgálatán túl endoszkóp-műtéteket is végre lehet hajtani. A lézeres és egyéb berendezésekkel el lehet távolítani olyan elzáródást okozó képleteket (pl. epe­követ), amelyek korábban hasi műtétet igé­nyeltek, így a beteg jóval hamarabb felgyó­gyul, a lábadozási idő lerövidül, s jelentősen csökken a kórházi ellátás költsége.

Vigyázat! Nem megfelelően fertőtle­nített endoszkóp esetében fennáll a vírusfertőzés (pl hepatitis C) veszélye, ezért szigorúan odafigyel­nek a beavatkozás során a sterilitásra.
Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.