Veszélyes vagy biztonságos

Élelmiszer-adalékok károsak-e?

Manapság nem könnyű bölcsen vásárol­ni. A csomagolt élelmiszereken feltün­tetett összetevők listája nem sokat árul el egy átlagember számára. A feldolgozott élelmi­szerek többsége mind természetes, mind mesterséges adalékokat tartalmaz. Bár a fo­gyasztónak joga van gyanakodni, az adalék­anyagok többsége biztonságos, sőt bizonyos esetekben előnyös hatásuk is van. A véletlenül az élelmiszerekbe kerülő vegyi szennyező anyagok (növényvédőszerek és antibioti­kumok) sokkal több okot adnak az aggodalomra.

Tipp: Feldolgozott és tartósított: a fenti élelmiszerek tartal­maznak (balról jobbra) BHT-t, indigókármint és nitrátokat. Nem valószí­nű, hogy betegséget okoz­nak, de azért jobb mérték­kel fogyasztani őket.

Az élelmiszer-adalékok

Attól kezdve, hogy az emberek vidékről a városokba költöztek, megnőtt az igény az egész éven át kapható, tartósított élelmi­szerekre. Az élelmiszergyártók tehát növelték az élelmiszer-adalékok használatát, hogy megnöveljék az eltarthatóságot, biztonságos­sá tegyék az élelmiszereket, és javítsák a ter­mékek külső megjelenését. Az egészségügyi hatóságok szabályozzák és engedélyhez kötik az adalékanyagok használatát. Az EU által kidolgozott rendszer értelmében hazánkban is ún. E számmal jelölik az adalékanyagokat, íme néhány gyakori kategória.

  • Tartósítószerek. A baktériumok és gom­bák szaporodásának megakadályozásával késleltetik a romlási folyamatot. Ilyenek: kalcium-propionát – E282, nátrium-benzoát- E211.
  • Antioxidánsok. Késleltetik az élelmisze­rek oxidatív romlását (avasodását, enzi­mes bámulását). Ilyenek: aszkorbinsav – E300, tokoferolok – E306-309, BHA-E320, BHT-E321).
  • Színezékek. Javítják az élelmiszerek eszté­tikai megjelenését. Ilyenek: béta-karotin (E160a), brillantkék (E133), indigókár­min (El32), tartazin (El02), kinolinsárga (E104).
  • ízfokozók. Hangsúlyossá teszik az ízeket. Ilyenek: nátrium-glutamát (E621), dinátrium-guanilát (E627).
  • Emulgeálószerek, sűrítőanyagok.
  • Az élelmiszerek állagát javítják. Ilyenek: gumiarábikum (E414), lecitinek (E322), guar gumi (E412).
  • Nedvesítőszerek. Fenntartják a nedvessé­get az élelmiszerekben. Ilyenek: glicerin (E422), szorbit (E420).
Gyakori élelmiszer-adalékok
AdalékFunkcióMegtalálhatóLehetséges mellékhatások
Aszpartám(E951)Mesterséges édesítőszerÜdítők, rágógumi, gyógyszerek adalékanyaga, különösen gyermekgyógyszerekben.Egyeseknél fejfájást, migrént okozhat.
BHA (butil-hidroxi-anizol, E320), vagy BHT (butil-hidroxi-toluol, E321)AntioxidánsMagas zsírtartalmú ételek, chipsek, olajok, gabonapelyhek.Allergiás reakciót okozhat.
Tartrazin (E102)SzínezékCukorkák, fagylalt, üdítők, krémek.Allergiás reakciókat, pl. csalánkiütést okozhat.
Nátrium-glutamát (E621)ÍzfokozóÉttermi ételek, húsleveskockák, levesek.Fejfájást, álmosságot, hányingert, szapora szívverést, arc- vagy karbizsergést okozhat.
Nátrium-nitrát (E250), Nátrium-nitrit (E251)TartósítószerHot dog, virslifélék, sonka, felvágottak, füstölt hal.Növelhetik a rák kockázatát. A szervezetben a nitritek rákkeltő nitrozaminokká alakulhatnak. Egyes gyógyszerekkel kölcsönhatásba léphetnek.
Szorbinsav (E200), kálium-szorbát (E202), kalcium-szorbát (E203)TartósítószerJoghurt, sajtok, savanyúságok, gyümölcslevek, lekvárok, zselék.Nincs káros hatása.
Szulfitok (nátrium-szulfit (E221), kén-dioxid (E220), nátrium-meta-biszulfát (E223), kálium-meta-biszulfát (E224)Tartósítószer/antioxidánsAszalt gyümölcs, bor, sör, kekszek, garnélarákkonzerv, hámozott darabolt burgonya, olajbogyó, palackozott citromlé.Asztmarohamot, bőrkiütést, hasmenést, hányingert és egyes esetekben anafilaxiás sokkot okozhat.

A biztonság kérdése

A világ sok országában, így hazánkban is, a hatóságok szigorúan szabályozzák az élel­miszer-adalékokat. Az új adalékokat engedé­lyezés előtt hosszú vizsgálatnak vetik alá. Az élelmiszer-adalékok más vegyi anyagok­hoz hasonlóan nagy mennyiségben fogyaszt­va negatív hatásúak lehetnek. Az élelmisze­rekben felhasználható mennyiségeket azonban úgy szabályozzák, hogy ez ne for­dulhasson elő. Az egyes adalékanyagokra, pl. az azo-színezékekre érzékeny nagyon kevés ember kivételével ritkák a negatív reakciók.

A távlatok. Számos szintetikus zsírpótló áll fejlesztés alatt, amelyek felszívódás nélkül jutnak át a szervezeten. Az egyik ilyen anyag az olestra, amely az EU-ban még engedélyezésre vár. Csökkenthető vele a zsírbevitel, de sajnos a gyümölcsökben és zöldségekben lévő, a rák ellen védelmet nyújtó karotinoidok és vita­minok felszívódását is gátolja, ill. alhasi görcsöket és hasmenést okozhat. Hosszú távú hatásai ismeretlenek.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.