• édesítőszerek

Mesterséges édesítőszerek – biztonságosak?

Ha igyekszik odafigyelni a súlyára, akkor valószínűleg napi több száz kalóriát spórol­hat meg azzal, ha a hagyományos üdítőkről „diétás” változatokra tér át. De vajon nem csöbörből vödörbe ugrik-e ezzel? A piacon elsőként a szacharin nevű mesterséges édesítőszer jelent meg, amelyet még 1879-ben találtak föl. Később arról vált hírhedtté, hogy egyes beszámolók szerint rákot okozott a kísérleti állatokban. Mára azonban már rehabilitálták a mesterséges édesítőszereket – legalábbis többnyire.

Rákot okoz-e a szacharin?

NEM! Nagyon kevés kézzel fogható bizonyíték van arra, hogy a mesterséges édesítő­szert tartalmazó ételek és ita­lok növelnék a rák kockázatát az emberekben.

Ha habozik, mielőtt belekor­tyolna egy diétás kólába vagy megenne egy pohár kalóriasze­gény gyümölcs joghurtot, ak­kor megnyugodhat: a legtöbb kutatás szerint a mesterséges édesítőszerek mértékletes fo­gyasztása semmiféle problémát nem okoz. Nem mintha nem volna érthető az aggodalma.

Az 1970-es évek elején egyes vizsgálatok azt mutatták ki, hogy a szacharinnal táplált patkányokban húgyhólyagrák jelentkezett. Ám a szakértők azonnal fölfedeztek néhány hibát az ijesztő eredményre vezető kísérletekben. Először is, a rágcsálók rendkívül nagy mennyiségben fogyasztották a szert, másodszor pedig a pat­kányok szervezete más módon dolgozza föl az édesítőszert, mint az emberi szervezet. Sem­miféle emelkedést nem tapasz­taltak a húgyhólyagrák gyako­riságában a II. világháború alatt vagy után, amikor pedig igen széles körben használták a szacharint. Arra sem volt bizonyíték, hogy a hólyagrák gyakoribbá vált volna a cukor­betegek körében, akik feltehetőleg lényegesen többet fogyasztottak ebből az édesítő­szerből.

Agydaganatot okoz-e az aszpartám?

NEM! Ezeket az feltevéseket már megcáfolták.

Amikor végre úgy tűnt, hogy ismét nyugodt szívvel szürcsöl­hetjük a diétás üdítőket, kérdé­sek merültek föl egy 1981-ben bevezetett édesítőszerrel, az aszpartámmal kapcsolatban (amelyet NutraSweet néven hoztak forgalomba).

A bírálók azonnal rámutat­tak, hogy az agydaganatok gyakoriságának növekedését ugyanezen az alapon nyugod­tan ráfoghatnánk a személyi számítógépekre, a videomag­nókra, a rapzenére és szinte bármely más jelenségre, amely az 1980-90-es években terjedt el. A témával több vizsgálat foglalkozott – az egyiket az USA Országos Rákkutató Inté­zete készítette közel félmillió férfi és nő bevonásával -, de semmilyen összefüggést nem találtak az aszpartám és az agydaganat között. Más vizs­gálatok az ezen édesítőszer és a fehérvérűség, illetve a nyirokcsomórák között vélt kap­csolatokat cáfolták meg.

Ne gondolja azonban, hogy a fentiek alapján nyugodtan nyakalhatja naphosszat a dié­tás üdítőket!

Az utóbbi években meg­jelent új mesterséges édesítők az állatokon és embereken végzett vizsgálatok szerint szintén biztonságosak, ám ezekkel a szerekkel nagy esetszámú és hosszú távú vizs­gálatok még nem készültek.

Teljesen biztonságo­sak a cukorpótlók?

NEM! Egyeseknek nem sza­bad aszpartámot tartalmazó ételeket fogyasztaniuk, bizo­nyos édesítőszerek túlzott fogyasztása pedig emésztési zavarokat okozhat.

A fenilketonuria (FKU) nevű ritka betegségben szenvedők­nek kerülniük kell az aszpartá­mot, mivel az növeli a fenil-alanin nevű aminosav szintjét. Az FKU-ban szenvedők szerve­zetéből hiányzik egy, a fenil-alanin lebontásában szerepet játszó enzim, azért számukra mérgező lehet, ha túl sok aszpartámot fogyasztanak.

Veszélyesek lehetnek az egészségre az úgynevezett cu­koralkoholok is, mint a szorbitol, amelyet arra használnak, hogy az egyébként igen kaló­riadús süteményeket, tortákat és hasonló ételeket „diétaba­ráttá” tegyék. A cukoralkoho­lok hivatalosan nem minősül­nek mesterséges édesítőknek, mivel ezeket a keményítő és más szénhidrátok szerkezeté­nek módosításával állítják elő. Ám ha túl sok cukoralkoholt – azon belül is főleg maimitolt és szorbitolt – fogyaszt, az has­puffadáshoz és hasmenéshez vezethet. Az orvosok olyan esetekről is beszámoltak, hogy egyes betegeik egész nap szor-bitollal édesített rágógumit rágtak, ami idült hasmenést okozott.

Van még egy ok, amiért nem árt mértéktartónak lenni: a mesterséges édesítőszerekkel ellentétben a cukoralkoholok nem teljesen kalóriamentesek: grammonként két kalóriát tar­talmaznak, így ha túl sokat eszik belőlük, az hizlalhat is.

Kövérré tesznek a mesterséges édesítőszerek?

NEM! Van egy elmélet, amely szerint a cukorpótlók túl sok evésre késztethetnek. Embereken végzett vizsgála­tok szerint azonban nagyobb esély van a fogyásra.

Egy 24 vizsgálat adatait összegző 2006. évi elemzés készítői úgy becsülték, hogy ha a cukrozott ételeket azonos mennyiségű, de aszpartámmal édesített ételre cserélik, azzal havi nem egészen egy kilo­gramm fogyás érhető el – ami persze nem is kevés.

Más vizsgálatok azt sugall­ják, hogy a mesterséges édesítőszert tartalmazó ételek hosszú távú fogyasztása segít­het megakadályozni a leadott kilók „visszakúszását”. Az egyikben kimutatták, hogy azok a fogyókúrázók, akik három éven át aszpartámmal édesített termékeket ettek és ittak, kevesebb mint feleannyit híztak vissza, mint a cukros termékeket fogyasztó csoport tagjai.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.