Veszélyes vagy biztonságos

Melyek a jó és melyek a káros zsírok és olajok?

A legtöbb ember szereti a zsírt, mert elő­nyösen kiemeli az ételek ízét. Szerveze­tünknek is szüksége van zsírra a normális működéshez és egyes vitaminok felszívódásá­hoz. De a túlzott zsírfogyasztás súlyos egész­ségügyi problémákhoz vezet.

Ám az emberek nemigen figyelnek ezekre a veszélyekre. Magyarországon az átlagos ét­rend zsírtartalma kirívóan magas: a bevitt energiaérték 40%-a zsiradékokból származik, holott a szakemberek által javasolt érték ma­ximum 30%. A zsírbevitel korlátozása az idő­sebbek számára különösen fontos. Egy közel­múltbeli vizsgálat szerint 60 év fölötti nőknél a zsíros ételek a tartalmazott zsír típusától függetlenül emelik az szélütés és a szívinfark­tus kockázatát. De a zsírfogyasztás csökken­tése csak egy része a dolognak, hiszen nem minden zsír egyformán káros.

A „rossz” zsírok

 

Az ajánlások szerint a telített zsírsavakat tartalmazó zsírok mennyisége az étrendben ne haladja meg a teljes energiaszükséglet 10%-át. Egyes szakértők a szívbetegek szá­mára 7%-ban határozzák meg felső határt. Ellenőrizzük az élelmiszerek telítettzsírsav­tartalmát. A napi 2200 kcal (154 kJ) energiát tartalmazó étrendben 22 g telített zsírsav felel meg a 10%-nak, és 15 g a 7%-nak. (Egy g zsír 9 kcal, azaz 37 kJ energiát tartalmaz.)

Transzzsírok vagy telített zsírsavak?

Egyes élelmiszerek eltarthatóságának növelése érdekében a gyártók a telített zsírsavakat gyakran helyet­tesítik mesterségesen keményí-tett növényi olajokkal. Ezek a „részlege­sen hidrogéne­zett” olajok ún. transzzsírsavakat tartal­maznak, amelyek megta­lálhatók sok feldolgozott élelmiszerben, pl. a kemény margarinokban, a növényi főzőmar-garinokban, pékárukban, és az éttermek bő zsiradékban sütött ételeiben.

A transzzsírsavakról kiderült, hogy éppoly károsak a szívre, mint a telített zsírsavak, vagy talán még károsabbak. Nemcsak a „rossz” LDL-koleszterin szintjét emelik, ha­nem a „jó” HDL-koleszterin szintjét is csök­kentik. Kutatók azt találták, hogy a bevitt energia mindössze 2%-át kitevő transzzsír­savakban gazdag, hidrogénezett olajok he­lyettesítése természetes telítetlen olajokkal 53%-kai csökkenti a szívinfarktus kockázatát.

A transzzsírsavak más problémákat is okozhatnak. Egy tanulmányban 700 változás kora utáni európai nőt vizsgálva kimutatták, hogy azok, akik a legtöbb transzzsírt eszik, 40%-kal nagyobb eséllyel kapnak mellrákot, mint azok, akik a legkeveseb­bet fogyasztják. A transzzsírok fogyasztát úgy csökkenthetjük, ha főzéshez olajat, kemény margarin helyett pedig lágyat használunk. A termékek címkéit tanulmányozva megbecsülhetjük a transzzsírsav-tartalmat.

Konyhai titkok: csökkentsük a zsírt az ételekben

  • Hús sütéséhez vékonyan kenjük ki a serpenyőt növényi olajjal.
  • Sütemények készítésekor a vajat és olajat helyette­sítsük gyümölcspürével, almaszósszal.
  • A pörköltek, levesek tete­jéről (hűtés után) szedjük le a zsírt.
  • Válasszunk sovány húso­kat, és vágjuk le róluk a zsíros részeket. A szárnya­sok bőrét távolítsuk el.
  • A zsiradékban való kisütés helyett süssünk a sütőben vagy roston, főzzük vagy pároljuk az ételeket.
  • Főzés közben vagy után öntsük le az ételről a fo­lyékony zsírt.

A „jó” zsírok

Az egyszeresen telítetlen zsírok stabilab­bak, és kevésbé valószínű, hogy szabad gyö­kökké, instabil molekulákká alakulnak, ame lyek növelhetik a rák kockázatát. Görögor­szágban, Spanyolországban és Olaszország­ban végzett kutatások az olívaolajat és más egyszeresen telítetlen zsírsavat tartalmazó olajokat összefüggésbe hozták a mellrák ala­csonyabb előfordulásával. Egy több mint 60 000 nőt érintő kutatás ugyanilyen ered­ményt hozott, ráadásul jelezte, hogy a több­szörösen telítetlen olajok kismértékben növe­lik a mellrák kockázatát. Ez nem jelenti azt,hogy a nők mérték nélkül fogyasszanak olí­vaolajat, különösen azért, mert egy evőkanál­nyi kb. 120 kcal (450 kJ) energiát tartalmaz. Egyes szakértők azt tanácsolják, hogy ha étrendünk energiamennyiségének 30%-át teszik ki a zsírok, akkor ebből mintegy 15% származzon egyszeresen telítetlen zsírokból.

Az olívaolaj helyett főzéshez használha­tunk repceolajat, amely a halolajban is meg­található ómega-3 zsírsavak növényi formáját tartalmazza. (Ezek gátolják a vérrögképző­dést, csökkentve a szívinfarktus kockázatát.) Egyszeresen telítetlen zsírsavakat tartalmazó étel pl. az avokádó, a diófélék és a magvak.

Zsírfogyasztás:Mennyire csökkentsük?

A napi energiaszükséglet maxi­mum 20-30%-a származzon zsí­rok fogyasztásából. Egyes szak­értők még kevesebbet javasolnak felső határként. Mit tegyünk?

Férfiakat érintő vizsgálatok szerint azoknak, akiknek csak a koleszterinszintje magas, 26% az ideális, de azok esetében, akiknél magas a triglicerid (a szív- és ér­rendszeri betegségek kockázatát növelő vérzsírok) szintje is, inkább 30%. (Alacsonyabb zsírbevitel esetén csökkent a HPL és emelke­dett a trigliceridek szintje.) A túl kevés zsírt tartalmazó étrend problémát jelenthet a cukorbete­geknek és azoknak, akiknek ala­csony a HDL-koleszterinszintje.

Akinek nincsenek egészségügyi problémái, 25% biztonsá­gos cél lehet. Az ilyen diéta meg is fordíthatja a szívbetegség kialakulásának trendjét, de csak akkor, ha az étrendben a zsírokat teljes kiőrlésű gabonából, gyümöl­csökből, zöldségekből, és nem finomított keményítődből és cukrokból származó összetett szénhidrátok váltják fel.

Mit jelentenek a feliratok?
Az élelmiszereken olvasható feliratok így értelmezhetők:
Felírat a csomagolásonZsírtartalom
Zsírmentes, minimá¬lis zsírt tartalmazKevesebb mint 0,5 g adagonként
Alacsony zsírtartalmú, szírszegényNem több, mint 3 g adagonként, és kevesebb mint 15 g 100 g száraz anyag tartalomra számolva.
Csökkentett zsírtartalmúLegalább 25%-kal kevesebb, mint a hagyományos termék¬ben, ez adagonként legalább 1,5 g-mal kevesebbet jelent.
Könnyű vagy lightA fenti három eset bármelyike.
SoványDarált húsnál a zsírtartalom kevesebb, mint 17%, egyéb húsoknál kevesebb mint 10%.
Extra soványDarált húsnál kevesebb mint 10%, egyéb húsoknál kevesebb, mint 7,5%.

Zsiradékpótlók

A zsírmennyiség csökkentése érdekében egyes ételekben, pl. a salátaöntetekben és a fagylaltban a gyártók különféle adalékanya­gokkal helyettesítik a zsírt. Ezek az emulgeálószerek, oldható rostok és fehérje-cukor kombinációk azt célozzák, hogy a termék ál­laga és íze olyan legyen, mintha benne lenné­nek a zsírtartalmú összetevők. Ám nincs bizo­nyíték arra, hogy a csökkentett zsírtartalmú élelmiszerek elősegítenék a súly­csökkenést. Az ilyen adalékkal készült termékek fogyasztása csak akkor segíti a testsúly kor­dában tartását, ha magasabb zsírtartalmú rokonaiknál keve­sebb energiát tartalmaznak, és ha mértékletesen fogyasztjuk őket.

Adjuk össze a transzzsírokat

Egy termák transzzsírsav-tartalmának mennyisége nem szere­pel a címkén, de kiszámíthatjuk, ha meg van adva a telített es a telítetlen zsírsav, és az összes zsír mennyisége. Ha a címkén 1 g telített zsírsav, 2 g egyszeresen telítetlen zsírsav, 1 g többszörösen telítetlen zsírsav, es 6 g összes zsír­mennyiség szerepel, akkor a hiányzó 2 g valószínűleg transzzsírsav. Sokan napi 10-12 g transzzsírsavat is elfogyasztanak. Ha napi 4 g-mal kevesebbet fogyasz­tunk, 50%-kal csökken a szívinfarktus kockázata.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.