Mit jelent a hipnózis? Milyen orvosi alkalmazási vannak a hipnózisnak?
A régi horrorfilmekben látottakkal ellentétben hipnózisban senkit sem lehet rákényszeríteni arra, hogy olyasmit tegyen, amit nem akar. A hipnózis csupán fogékonyabbá teszi a hipnotizált személyt bizonyos javaslatok iránt, sőt segítségével egyes fizikai állapotok is enyhíthetők. így aztán mára a hipnózist senki sem tekinti afféle „hókuszpókusznak”, a gyógyítás egyik elfogadott eszközévé vált – a fájdalom és a szorongás kezelésében pedig kimondottan hasznos.
Mit jelent a hipnózis?
Négy felnőttből három fogékony bizonyos mértékig a hipnózisra, minden hatodik ember pedig igen fogékony. Valószínű, hogy jól hipnotizálhatok vagyunk, ha élénk a képzeletünk, ha hosszú időre el tudunk merülni egy adott tevékenységben, vagy ha szívesen tevékenykedünk magányosan. Kisebb eséllyel leszünk jó hipnózisalanyok, ha életünket a logika és az ésszerűség vezérli.
A hipnózis ellazult, ugyanakkor erős összpontosítást feltételező tudatállapot – ebben a meditációhoz hasonlít. A hipnoterapeuta általában arra kéri a hipnotizált személyt, hogy egy rögzített pontot figyelve vagy lassan százig számolva koncentráljon, vagy hunyja le a szemét és képzeljen maga elé egy megnyugtató helyet. Ahogy kizárja a tudatából a környezetet, a légzése és a szívritmusa is lelassul. Az elme igen fogékony az új képek, az új lehetőségek iránt, és a hipnoterapeuta ilyenkor tud a gyógyulást elősegítő javaslatokat tenni. (Arra is megtaníthatja alanyát, hogyan erősítheti meg mindezt önhipnózissal.) A hatás élettani alapja nem teljesen világos, de úgy tűnik, hogy a hipnotizált személyek agykérgének homloklebenyében fokozódik a véráramlás; ez gátolja az érzékszervek felől érkező jelek feldolgozását, és az erős figyelem-összpontosítással kapcsolatban álló téta-agyhullámok megjelenéséhez vezet.
Orvosi alkalmazások
A hipnózist általában egyéb orvosi kezelésekkel együtt alkalmazzák. Bebizonyosodott, hogy segítségével csökkenthető az émelygés, enyhíthetők az asztma tünetei, és csillapítható a fájdalom – beleértve a rákos daganatok okozta és a műtét utáni fájdalmakat, ill. a krónikus hátfájást, a fejfájást és az égési sérülések okozta fájdalmat is. A hipnózisban jártas szakember pl. arra biztathat, hogy képzeljük el, hogy fájdalomcsillapítóval teli kesztyűt húzunk égett kezünkre, vagy hogy az agyunkban van egy kapcsoló, amellyel kikapcsolhatjuk a fájdalmat. Ez a módszer annyira hatékony, hogy altatás helyett hipnózisban is végeznek bizonyos műtéteket. A hipnózis emellett ígéretesnek tűnik az ún. irritábilis bél szindróma és a temporomanibuláris ízületi szindróma kezelésében is.
Egyes pszichiáterek hipnózissal próbálják enyhíteni a szorongást és az irracionális félelmeket. Az elfojtott emlékek hipnotikus állapotban történő felidézésével kapcsolatos eredmények azonban nem egyértelműek.
Fogékonyságunktól függően a hipnotikus állapot az álmodozáshoz hasonlóan enyhe vagy kimondottan mély, transz jellegű is lehet. Segíthet a figyelem összpontosításában, ha egy ingára vagy egy fixpontra szegezzük a tekintetünket.
Mire nem jó a hipnózis?
Stresszcsökkentés önhipnózissal
- Üljünk le kényelmesen egy nyugodt helyen. Lazítsunk el, és koncentráljunk egy mozdulatlan pontra. Lélegezzünk lassan és melyen.
- Idézzünk fel egy kellemes élményt, mondatot, ill. kepét.
- Képzeljük el, hogy az űrben lebegünk, s lassan számoljunk visszafele öttől egyig. Majd összpontosítsunk megint a lebegő érzésre.
- Képzeljük el távolról nézve jelenlegi helyzetünket. Ugye, milyen egyszerűnek tűnik minden? Szuggeráljuk magunknak, hogy helyzetünk a „visszatérésünk” után is ugyanilyen egyszerű lesz.
- Az önhipnózisból való kilépéshez képzeljük el, hogy közeledünk a jelenhez, s közben számoljunk lassan egytől ötig.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.