• bél
• irritábilis bél szindróma

Irritábilis bél szindróma (IBS) okai, tünetei és kezelése

Alternatív terápiák

• Aromaterápia: A stressz megelőzésére adjunk néhány csepp rózsaolajat a meleg fürdővízhez. A szakemberek a hasmenés megszüntetésére rozmaring és feketebors olajának az inhalálását ajánlják, ha pedig székrekedés alakul ki, a majoránnaolajra való áttérést.
• Gyógynövények: A borsmentaolaj a bélfal ellazításával enyhíti a hasi görcsöket és a gáztermelést. Bélben oldódó (enteroszolvens) készítményt kell alkalmazni. Először vegyünk be két órával az étkezés előtt egy kapszulát, és ha szükséges, az étkezések között növeljük kettőre az adagunkat. Hasonlóan kedvező hatású gyógynövény a kamilla és a köménymag. Mindkettőből készíthető tea, amelyet étkezés előtt kell fogyasztani. A kamilla kapszula formájában is szedhető, amely két-három gramm gyógynövénykivonatot tartalmaz. A rostbevitel fokozása érdekében vegyünk be naponta egy-három kávéskanálnyi őrölt psylliummagot, s ehhez igyunk meg legalább napi nyolc-tíz pohár vizet. Ez növeli a széklet mennyiségét, puhítja annak állagát, és segíti a bélmozgások szabályozását.
• Táplálékkiegészítők: A jó hatású táplálékkiegészítők közé tartozik az acidophilus, amely segíti a természetes baktériumflóra regenerálódását. Azoknak a nőknek, akiknél a menstruációt megelőző időszakban súlyosbodnak az IBS tünetei, hasznos lehet a 350 milligramm gamma-linolénsavat tartalmazó ligetszépeolaj-kapszula.
• Relaxációs kezelések: A meditáció, a jóga és az önhipnózis azok közé a kezelések közé tartozik, amelyek csökkentik a stresszt és így enyhítik az irritábilis bél szindróma tüneteit.

Prevenció első körben

A tettesek kiszűrése. Sok IBS-beteg tapasztalatból tudja, mely élelmi­szerek váltják ki a bajt: ezek leggyakrabban az alkohol, a csokoládé, a koffeintartalmú italok, a tejtermékek, a mesterséges édesítők (mannit, szorbit). Bélgázosságra hajlamos embernél a káposzta, a brokkoli, a kar­fiol, a bab okoz rosszullétet, mások a zsíros, nehéz ételekre érzékenyek.

Az IBS-ben szenvedők ezért külö­nösen figyeljenek oda, hogyan érzik magukat az előbb említett élelmi­szerek fogyasztása után.

A számunkra problémás ételeket a következő­képpen szűrhetjük ki:

1. lépés: a tünetek regisztrálása. írjuk össze a tünetek jelentkezésének idejét, jellegét, időtartamát, mit – és miből mennyit – fogyasztottunk az előtte eltelt 24-48 órában, milyen gyógyszer (eke) t szedünk, és milyen tevékenységeket végeztünk közvetlenül a panaszok fellépése előtt. Ezzel a módszerrel két hét után már bizonyos szabályszerűségeket fedezhe­tünk fel.
2. lépés: a gyanús ennivalók kiiktatása. Egy másik angliai kísérlet tanúsága szerint több mint negyedével enyhültek a tünetek azoknál, akik a problémás élelmiszereket kiiktatták az étrendjükből. Egyszerre lehetőleg csak egyféle ennivalótól tartózkodjunk, mert így tisztább képet lehet kapni arról, mi árt, mi nem.

Jótékony antibiotikumok. A gasztroenterológusok legújabb feltevése szerint az IBS nehezen magyarázható és kezelhető tüneteit részben az is okozhatja, ha a bél felső szakaszában elszaporodnak a baktériumok – ott, ahol normál viszonyok között csak elenyésző számban kellene lenniük.

Az orvosok egy része tíznapos rifaximin hatóanyagot tartalmazó gyógyszer kúraszerű szedését javasolja. Az ilyen antibiotikum nem szí­vódik fel a bélből, hanem ott marad. Mások széles spektrumú antibioti­kumot írnak fel betegeiknek. A gasztroenterológusok szerint két-három havonta meg kell ismételni a kúrát.

Segít a rost? Egészen a közelmúltig a szakorvosok feltétlenül rostdús táplálkozást javasoltak IBS-betegeiknek  azon az alapon, hogy míg a vízben oldódó rostok (fő forrásaik a hüvelyesek, a rozs, a körte, a rostkiegészítők) hasmenés esetén szilárdabbá teszik a székletet, addig a vízoldékony és vízben nem oldódó rostokat egyszerre tartalma­zó táplálékok (zöldségek, korpás vagy magos kenyér stb.) a székrekedés ellen hatnak, mert serkentik a bélműködést. Mindez olykor valóban segít.

Aki megpróbálkozik a rostokkal, fokozatosan tegye: egyszerre csak egy rostszegény táplálékot cseréljen fel egy rostdúsra (fehér kenyér helyett például váltson át korpásra, magosra vagy ro­zsosra), egy hétig szerepeltesse étrendjé­ben, majd figyelje meg a hatást. Ha se­gít, jöhet a következő csere. Közben sok folyadékot kell inni, hogy a rosttömeg­től be ne ragadjon a bélsár. A rostok folyadék jelenlétében duzzadnak meg.

Mely ételek váltják ki az IBS-t?

Mindenkinél másmás ételek okoznak gondot, ezért nagyon fontos, hogy azonosítsa a „bűnösöket.” Vezessen naplót két héten át az elfogyasztott ételekről és a tüneteiről, aztán nézze át, és figyelje meg az összefüggéseket! Mindig hasmenést, székrekedést, felfúvódást, szélességet vagy fájdalmat tapasztal néhány órával egy bizonyos fajta étel elfogyasztása után?

Ha igen, akkor a gyanús ételt zárja ki az étrendjéből, és figyelje meg, hogy javulnak-e a tünetei! Ha az irritábilis bél szindróma (IBS) fő tünete önnél a hasmenés, akkor különösen az alkohol, a csokoládé, a koffeintartalmú italok, például a kávé vagy a kólák, a koffeint tartalmazó gyógyszerek, a tejtermékek és a cukoralkoholoknak nevezett édesítőszerek, mint a szorbitol, mannitol, xilitol és eritritol fogyasztására kell odafigyelnie. Ha főleg szélesség és felfúvódás gyötri, akkor az olyan „gázosító” ételekkel kell vigyáznia, mint a babfélék, a karfiol vagy a káposzta. A zsírban gazdag ételek pedig fokozhatják a belekben tapasztalt fájdalmakat.

„Miért lett rosszabb minden az orvosom által javasolt rostban gazdag étrendtől?”

A rost segíthet enyhíteni a hasmenést és javítani a székrekedést. Ám ha emésztőrendszerének idegei érzékenyek, a széklet nagyobb térfogata kényelmetlen érzést okozhat, főleg akkor, ha túl hirtelen növeli meg a rostbevitelét, vagy azt túl sok, a gázképződést fokozó étellel (például babfélékkel, brokkolival, karfiollal vagy káposztával) teszi.

Ha ezek az ételek gondokat okoznak önnél, csökkentse a bevitelüket! Az étrendi rost bevitel növelésének legkíméletesebb módja egy oldható rostot tartalmazó, vízzel elkeverve használandó étrend kiegészítő szedése lehet. Egy friss holland tanulmány szerint azok, akik naponta kétszer ettek meg joghurtban elkeverve egy-egy teáskanál őrölt Psyllium maghéjat (ez az említett étrend kiegészítők fő hatóanyaga is), jelentős javulást tapasztaltak a fájdalom és a kellemetlen hasi érzések terén; a korpát tartalmazó étrend kiegészítőt szedők esetében kisebb mértékű volt a javulás, és ezek a páciensek nagyobb valószínűséggel hagyták abba a vizsgálatban való részvételt.

„Az IBS-em rettenetes hasgörcsöket okoz. Gyógyszerekre lehet szükségem?”

Ha az étrendje megváltoztatása nem elegendő, egy antidepresszáns is segíthet azzal, hogy megakadályozza a fájdalomjelzések eljutását az agyba. Egy belga tanulmányban azok az IBS-es páciensek, akik citalopramot szedtek, arról számoltak be, hogy három hét után jelentősen enyhült a fájdalmuk és a felfúvódásuk. Sok más antidepresszáns is hasonlóan hat a fájdalomra, és bármelyiket választja is, valószínűleg enyhíteni fogja az egyéb tüneteket is.

A szelektív szerotonin visszavétel gátlók, mint a Paroxetin, a szertralin és a fluoxetin a jelek szerint enyhítik a székrekedést, míg a triciklusos antidepresszánsok, mint az amitriptilin vagy az imipramin, abban az esetben lehetnek hatásosabbak, ha a fő problémája a hasmenés. A görcsoldó hioszcin butibromid is hatásosan enyhítheti a fájdalmakat és a görcsöket azáltal, hogy ellazítja a bélfal izmait.

Érdemes rákérdeznie orvosánál a rifaximin nevű antibiotikum szedésének lehetőségére is (a gyógyszert általában az utazók hasmenése ellen írják fel). A vizsgálatok szerint ez a hatóanyag nem szívódik fel a vérbe, hanem a bélben marad, és elpusztíthatja a vékonybélben túlszaporodott baktériumokat egyes szakértők szerint ezek a baktériumok lehetnek felelősek az IBS tüneteiért. E módszerrel 3675 százalékos enyhülést sikerült elérni az IBS tüneteiben, és az antibiotikumkúra hatása legalább 10 hétig eltartott.

Relaxálás tetőtől talpig. A progresszív izomlazítás igen hatékony stresszoldó, amely IBS esetén a fájdalomküszöböt is csökkenteni látszik.

Az amerikai New York állam egyetemének kutatói kimutatták, hogy akik a relaxálásnak ezt a módját alkalmazzák egy hónapon át minden­nap, azok körében ötször ritkábbak a bélbaj okozta fájdalmak és hasgör­csök, szemben azokkal, akik nem végeznek izomlazítást. A módszer lé­nyege: üljünk vagy feküdjünk le egy kényelmes helyre, majd behunyt szemmel, mélyeket lélegezve késztessük távozásra izmainkból a feszült­séget; a lábfejjel kezdjük, és fölfelé haladva, a vádlin, a combon, a faron, a hason és a felsőtesten keresztül a kar, a kéz, a nyak, az arc, a szem és a fejtető minden izomcsoportját feszítsük meg, majd ernyesszük el, hogy a kiindulási állapotnál jobban ellazuljanak.

Prevenció második körben

Elő az edzőcipővel! A Washingtoni Egyetem nagyszabású vizsgálata szerint a testmozgás jelentősen enyhíti a bélrendszeri panaszokat. A kutatók nem kifejezetten az IBS-re koncentráltak, de számos adat bizonyítja, hogy az aktív, sportos életmód ezen az állapoton is sokat segít, mert ellazítja a beleket. A mozgás mindemellett stresszoldó, hangulatjavító hatású, ami könnyebben elviselhetővé teszi a fájdalmat.

Jótékony borsmentaolaj. A mentás orvosságok ellazítják a bélrendszer izmait.

Film­bevonatú kapszulát szedjünk, melynek olajtartalma nem a gyomorból, hanem a bélből szívódik fel. Figyelem! Refluxban is szenvedő betegeknek a menta nem ajánlott.

Hipnózis.

A hipnózis jótékony hatása azon­ban – a jelek szerint – nem tartós, bár az eredmények ellentmondásosak. A fenti kísérletben részt vevő pácienseknél a kezelések után egy évvel még a korábbinál kisebb gyógyszerdózisra volt szükség az IBS tünetei­nek enyhítésére, de később ismét felerősödtek a rohamok. Egy másik vizsgálatban viszont öt év elteltével is jobban érezték magukat azok, akik negyedéven át tizenkét hipnoterápiás kezelésen vettek részt. Házi­orvosunktól kérjünk beutalót a „bélrendszeri” hipnoterápia valamely elismert specialistájához, akinek segítségével jól el tudjuk sajátítani a bélrelaxáció módszereit. Ha orvosunk nem ismer ilyet, tájékozódjunk a világhálón.

Jógázás.

A kísérletet végző újdelhi kutatóorvosok feltételezése szerint a jóga csillapítja a beleket fokozottan serkentő idegtúlműködést. Egy kanadai vizsgálat hasonló eredményekkel zárult: IBS-ben szenvedő kamaszok egy hónapon át végeztek jógagyakorlatokat videokazettáról, amelynek hatására jelentősen enyhült a hasmenéses rohamokat kiváltó szorongás.

Kognitív viselkedésterápia. Magatartásterápiáról van szó, melynek célja, hogy a mindennapi életben adódó problémákat a páciens új szemszög­ből lássa, és képes legyen hatékony módszereket találni megoldásukra. A reláxalas elsajátítását is elősegíti. Egyeseknél tartós javulást hoz, má­soknál csak átmenetileg enyhíti a bélpanaszokat, de olyan beteg is akad, akinél teljesen hatástalan. Mindenesetre érdemes megpróbálkozni vele, főleg, ha az IBS nehezíti vagy egyenesen akadályozza a napi életvitelt. Főként kisegítő terápiaként – a gyógyszeres kezelés mellett – lehet hatékony.

Biológiai visszacsatolás (biofeedback; ejtsd: biofídbek). A székrekedéses IBS-pácienseken sokat segíthet, ha megtanulják, hogyan mozgathatják alhasi és végbélizmaikat székelés közben úgy, hogy azok a leghatéko­nyabb és legkevésbé fájdalmas ürítést tegyék lehetővé.

Hasznos baktériumok. A probiotikumok – étrendkiegészítők vagy élő-flórás joghurt formájában – csillapíthatják az IBS tüneteit, mert hasznos baktériumok tömegét telepítik a bélbe. Egy kísérletben negyvennégy IBS-páciens egy héten át laktobacilust és bifidobaktériumokat tartal­mazó kiegészítőket kapott (ilyenek vannak az élőflórás joghurtokban). Az eredmény: fájdalmaik, görcseik, székrekedéses és hasmenéses tüneteik felearányban enyhültek.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.