• röntgen

MR- és CT-vizsgálat mennyire veszélyes az egészségre?

Az orvosi képalkotó technikák fejlődése több mint 100 éve kezdődött, a rönt­genvizsgálat feltalálásával, ám azóta sok olyan új módszert dolgoztak ki, amelyek segítségé­vel az orvos műtéti feltárás nélkül is bepil­lanthat a beteg bőre alá. A legfontosabb és leghasznosabb módszerek közül kettő az 1970-es évek elején jelent meg: a mágneses­rezonancia-vizsgálat (MR) és a számítógépes tomográfia (CT), amelyet számítógépes axiális tomográfiának (CAT) is neveznek.

A módszerek mindegyikének megvannak a maga előnyei, amelyek révén segíthetnek az orvosoknak bizonyos rendellenességek diagnosztizálásában, egyes betegségek korai stádiumban történő felfedezésében.

Mi van odabenn?

A CT-felvétel lényegében számítógép segítsé­gével „feljavított” röntgenkép. A letapogató-fej a mozgatható asztalon fekvő páciens körül forog, és röntgensugarakkal világítja át a testét, majd a készülék megméri, hogy az adott ponton a szövetek a sugárzás mek­kora hányadát nyelik el. Az adatokat számí­tógép dolgozza fel, és az eredményeket két­dimenziós keresztmetszeti képek sorozata – „szeletek” – formájában jeleníti meg. (A számítástechnika fejlődésének köszönhe­tően lehetséges, hogy a CT-felvételek hama­rosan színkódolva, három dimenzióban is vizsgálhatók lesznek.) A kép használhatóbbá tétele érdekében kontrasztanyagot adhatnak szájon át vagy intravénás injekció formájában.

A CT-felvételeken az erek és a belső szer­vek mellett a daganatok és egyéb rendellenes­ségek is kirajzolódnak, és sokkal teljesebb kép nyerhető a szervezetről, mint az egyszerű röntgenfelvételekkel. A módszer nemcsak da­ganatok, hanem fertőzések, belső vérzések és a szív vagy más szervek strukturális elváltozá­sainak a kimutatására is alkalmas.

Varázslatos mágnesesség

A röntgen- és CT-vizsgálatokkal ellentétben az MR-vizsgálat során nem alkalmaznak semmiféle sugárzást. Miközben a páciens egy nagyméretű – rendszerint hengeres – beren­dezésben fekszik, nagy teljesítményű mágne­ses terekkel fájdalommentes rezgésekre kész­tetik szervezetének atomjait. E rezgések keltik a berendezés által felfogott jeleket, amelyeket azután egy számítógép dolgoz fel és jelenít meg két- vagy háromdimenziós képek for­májában. A felvételek bármely síkban elké­szíthetők, így az adott terület több irányból is vizsgálható. Az MR-vizsgálat jóval több rész­letet mutat meg mint a CT, és pontosabban különbözteti meg a különféle lágy szöveteket.

Az MR-vizsgálatot a leggyakrabban az agyi és idegrendszeri problémák, az izom- és ízületi rendellenességek, a máj-, vese-, húgyhólyag-, hasnyálmirigy-, ivarszervi, nyirokcsomó- és hangszáldaganatok kimutatá­sára használják. Az utóbbi időkben egyre nagyobb szerephez jut a szívbetegségek, kü­lönösen a szív ereit érintő rendellenességek diagnosztikájában az ún. MR-angiográfia. A módszert folyamatosan fejlesz­tik. Az alábbiakban néhány új változatát ismertetjük:

• MR diffúziós képalkotás. Az agysejteken belüli és közöt­tük végbemenő folyadékmozgásokat mutatja ki, s ezzel fontos in­formációt nyújt az agy műkö­déséről. A módszerrel órákon belül kimutatható a szélütés, így az orvosok időben be tud­ják adni az agy károsodását visszafordító gyógyszereket. Az eddigi módszerekkel leg­alább 24-48 órába telt a pon­tos diagnózis, és sokszor már nem tudtak a betegen segíteni.
• Funkcionális MR-vizsgálat. Kimutatja az agy időbeli működését, s ezáltal lényege­sen meggyorsíthatja számos betegség, pl. a szkizofrénia vagy a bipoláris depresszió diagnózisát.
• MR-spektroszkópia. Részletesen ábrázol­ja az agy molekuláris szerkezetét, ponto­sabb képet adva e szerv működéséről.
• Műtét közbeni MR-vizsgálat. Műtét közben figyelemmel kíséri a pácienst; segít a sebész munkájának irányításában.
• MR-elasztográfia. Segítségével elektro­nikus úton „megérinthetik” a vizsgált szerveket, pontosabbá téve a diagnózist.
• Hőérzékeny képalkotás. A daganatok hőmérsékletének folyamatos ellenőrzésére alkalmas. Idővel lehetővé válhat a dagana­tok nagyon magas hő segítségével történő elpusztítása.

Óvintézkedések

Mind az MR-, mind a CT-vizsgálat viszony­lag biztonságos és fájdalommentes. A CT­vizsgálat során röntgensugárzásnak vagyunk kitéve. Kontrasztanyagok használata esetén azonban nem árt az óvatosság: feltétlenül szóljunk az orvosnak, ha allergiásak vagyunk valamire, pl. a jódra, mivel a kontrasztanyag is allergiás reakciót válthat ki.

Az MR-vizsgálat előtt tudassuk az orvos­sal, ha a testünkbe fémet tartalmazó proté­zist, pacemakert vagy más fémtartalmú esz­közt ültettek be, mert ekkor a vizsgálat nem végezhető el (a betegeket a vizsgálat előtt er­ről mindig ki is kérdezik). Az MR-vizsgálat előtt le kell vetnünk az ékszereket és a cipzárt, Ül. más fémes részeket tartalmazó ruhákat. A tetoválások szintén veszélyesek, ugyanis a használt festékek gyakran fémtartalmúak, és a mágneses tér hatására erősen felmeleged­hetnek, ami fájdalmas, égető érzést és duzza­natot okozhat.

Az MR-vizsgálat közben a páciensnek ál­talában mozdulatlanul kell feküdnie egy szűk „alagútban”, ami egyeseknél klausztrofóbiát, szorongást válthat ki. Az orvos ennek elke­rülésére a vizsgálat előtt nyugtatót adhat. Esetenként a beteg fejhallgatót kérhet, mivel a zene tompítja a berendezés hangos kattogá­sát. A betegnek egy kapcsolót adnak a kezé­be, amellyel a vizsgálat közben jelezheti a be­rendezés kezelőjének, ha nem érzi jól magát.

Ha úgy gondoljuk, hogy a hagyományos MR-készülékben kényelmetlenül éreznénk magunkat, kérdezzük meg, nincs-e lehetőség arra, hogy egy újfajta, ún. „nyitott” készülék­ben végezzék a vizsgálatot, ezekben ugyanis jóval tágasabb „alagútban” fekhetünk (bár ezek még nem terjedtek el széles körben). Ezeket a gépeket korábban rosszabb hatás­fokúnak tartották, ám továbbfejlesztésüknek köszönhetően ma már sokféle állapot felis­merésére alkalmasak. A kétféle MR-készülék között egyfajta átmenetet képeznek azok, amelyeknek az alagútja ugyan szűk, de a test­nek csak az éppen vizsgált részét veszi körül.

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.