Egészségügyi kérdezz-felelek

Röntgenvizsgálatok és kockázatai

Milyen gyakran van szükségem fogászati röntgenvizsgálatra?

A szakmai útmutatások szerint minden első alkalommal érkező páciensről panoráma röntgenfelvételnek kell készülnie. A felvételen a teljes fogazat és az állcsontok is ábrázolódnak, illetve azok a képletek is, amelyek szabad szemmel nem láthatók, pl. ciszták, ki nem nőtt bölcsességfogak, gyökércsúcs körüli elváltozások. Ezen felül rutinszerű röntgenvizsgálatra nincs szükség, csak panasz vagy műtéti beavatkozás előtt és után, vagy fogszabályozás tervezéséhez, illetve állkapocs ízületi panaszok esetén.

Egy sérülés miatt jó néhány röntgenfelvételt kellett készíteni rólam. Van okom aggódni a sugárterhelés okozta rák miatt?

A röntgenvizsgálatok valóban sugárzásnak teszik ki a szervezetet, de többnyire igen csekély dózisúnak, ezért nagyon kicsi az esély arra, hogy növeljék a rák kockázatát. Azt se feledje, hogy a környezetéből is folyamatosan éri igen alacsony szintű sugárzás, amely például a napból vagy az elektronikus eszközökből származik, bár tény, hogy életünk során az orvosi röntgenvizsgálatok okozzák messze a legnagyobb sugárterhelést. A szükségtelen röntgenvizsgálatok kerülése ésszerű döntés, de az ilyen, diagnosztikai célú vizsgálatok nyújtotta előnyök szinte minden esetben fontosabbak a lehetséges kockázatoknál.

A mammográfia például, amelynél szintén röntgensugarakat alkalmaznak, életet menthet azáltal, hogy még kezelhető stádiumban mutatja ki az emlőrákot, és egy ilyen vizsgálat mindössze 0,002 százalékkal növeli a rák kialakulásának kockázatát a nő teljes élete során. A szakértők becslései szerint az orvosi röntgenvizsgálatok a világon előforduló összes rákos megbetegedés 0,53 százalékáért lehetnek felelősek.

Tudni kell ugyanakkor, hogy a CT-vizsgálatok nagyobb sugárdózissal járnak a hagyományos röntgenvizsgálatoknál, így nagyobb valószínűséggel növelik a rák kockázatát.

Érdemes tudni?: A korábbi leletei segíthetnek a felesleges röntgenvizsgálatok elkerülésében

Valahányszor röntgenvizsgálatot végeznek önön, kérje ki a lelettel együtt a röntgenfelvételt vagy CD-lemezt is. Ha a képalkotó vizsgálatokat mindig egy intézetben végzik, akkor az archivált leleteit az orvo­sai meg tudják nézni, össze tudják hasonlítani az újabb felvételekkel, illetve azok átnézésével eldönt­hető, hogy szükséges-e újabb radiológiai vizsgálatot kérni.

Ha vannak más intézetben készített felvételei, azokat adja oda kezelőorvosának, így lehet, hogy nem is kell újabb vizsgálaton átesnie. Az orvos emel­lett a friss felvételeket a régiekkel összehasonlítva azt is láthatja, hogyan változott valamely rendellenesség.

Mi a helyzet a CT-vizsgálatokkal? Nem veszélyesebbek a röntgenvizsgálatoknál?

A szintén röntgensugarakat alkalmazó komputertomográfiás (CT) vizsgálatok esetében lényegesen nagyobb a sugárterhelés (egy mellkasi CT-vizsgálat olyan, mintha 100 mellkas röntgenfelvételt készítenének), ezért nagyobb valószínűséggel idézik elő a rák kockázatának növekedését.

A szakértők becslései szerint például 800 középkorú személyből egynél alakul ki daganatos megbetegedés, ha szív CT-vizsgálatot végeznek náluk. Az, hogy egy CT-vizsgálat mennyivel növeli a rák kockázatát, függ az ön életkorától, a vizsgált testrésztől és más tényezőktől is. A CT-vizsgálatok ugyanakkor fontos diagnosztikai információkkal szolgálhatnak az orvosok számára, ezért rendkívül fontos a helyes egyensúly megtalálása a mérsékelt kockázatok és a várható előnyök között.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.