• ételek

Sugárzás mennyire káros?

A sugárzás egyfajta energia, amely egyszer­re rendelkezik a hullámokra és a részecs­kékre jellemző tulajdonságokkal. Sugárzás­nak állandóan ki vagyunk téve. A környezeti sugárzás kétféle: ionizáló (az atomok elekt­ronjait kilökve elektromos töltéssel rendel­kező ionokat hoz létre) és nem ionizáló. Mindkettő származhat természetes és mester­séges forrásokból. Noha a sugárzások min­den fajtája hathat az egészségre, a legnagyobb veszélyt az ionizáló sugárzások jelentik.

Károsító energia

A nem ionizáló sugárzások is képesek az ato­mok elmozdítására, ám azok szerkezetét nem változtatják meg. Ebbe a csoportba tartozik pl. a látható fény, az infravörös sugárzás, az ibolyántúli (UV-) sugárzás, a rádióhullámok és a televíziós hullámok éppúgy, mint azok az elektromágneses mezők, amelyeket pl. az elektromos takarók, a mobiltelefonok vagy az elektromos távvezetékek bocsátanak ki. A nem ionizáló sugárzás, bár nem szakítja szét a kémiai kötéseket, képes lehet fizikai változások előidézésére. A Napból, ill. a szo­láriumból vagy az infralámpából származó ibolyántúli és infravörös hullámok kárt tehet­nek a bőrben és a szemben, idővel bőrrákot, ill. akár vakságot is okozhatnak. A mikrohul­lámú sugárzás a szövetek felmelegítésével károsít, az erős elektromágneses terek pedig egyes feltételezések szerint rákot okozhatnak.

Az ionizáló sugárzások az élő szövetek ké­miai tulajdonságait változtathatják meg anél­kül, hogy eközben hő termelődne. A szerve­zetünket érő ionizáló sugárzások mintegy 80%-a természetes forrásokból származik, főként a radon és bomlástermékei okozta háttérsugárzásból; a talajban és a kőzetekben lévő radioaktív anyagokból; valamint a Nap és a csillagok kozmikus sugárzásából. A mes­terséges források közt elsősorban a diagnosz­tikai célú röntgen- és CT-berendezések, vala­mint a sugárkezelések említhetők, de ionizáló sugárzás szabadul fel a széntüzelésű erőmű­vekből, az atomerőművekből és a nem meg­felelően tárolt radioaktív hulladékokból is.

A sugarak túl nagy dózisban a sejtekben károsodást idézhetnek elő, genetikai mutá­ciót okozhatnak, ami idővel rákos megbete­gedéshez vezethet. Ha a sugárzás a nemi szervek sejtjeinek genetikai állományára hat, az az utódoknál fejlődési rendellenességeket okozhat. Ezért kell az ionizáló sugarak hasz­nálatát szigorúan szabályozni.

Gyógyító energia

Amint azt sok gyógyult rákbeteg tanúsíthatja, a sugarak életet is menthetnek. A szervezet nagy sugárdózisokat is el tud viselni, ha azok csak egy szűk területre koncentrálódnak – ez a rákos daganatok sugárkezelésének alapelve. A sugárzás származhat külső forrás­ból vagy a rákos daganatba, ill. annak kör­nyékére juttatott radioaktív anyagokból. A besugárzást úgy tervezik meg, hogy az első­sorban a rosszindulatú sejteket érje, és az ép szövetekben a lehető legkisebb károsodást okozza. Hasonló módszerekkel kezelhetők egyes jóindulatú sejtszaporodással járó rend­ellenességek, pl. a keloidok (hegdaganatok) vagy a csípőműtétek után előforduló rendel­lenes csontképződés.

Mivel a túl nagy röntgensugárdózisok hosszú távon károsak lehetnek, csak indokolt esetben vállalkozzunk ilyen vizsgálatra. Terhes nők esetén tovább nő a kockázat.

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.