Veszélyes vagy biztonságos

Veszélyes lehet a vérátömlesztés, elkaphatunk-e fertőzést?

A 80-as évek botrányai után, amikor kide­rült, hogy sokan fertőződtek meg vér­készítményektől HIV-vírussal és hepatitis C-vírussal, sokan elvesztették bizalmukat a vérátömlesztés biztonságában. Vért kapni – bár nem teljesen kockázatmentes – az új laboratóriumi tesztek és vérvizsgálati mód­szerek bevezetésének köszönhetően egyre biztonságosabb. A célzott szűrővizsgálatok eredményeképp az AIDS vérátömlesztéssel történő átvitelének kockázata ma egy a millió­hoz, és a hepatitisfertőzés veszélyének kiszű­rése is sokat javult.

Fertőző anyagok és összeférhetetlenség

A véradók alapos vizsgála­ton esnek át, hogy bizto­san kiderüljön, vérük nem hordoz semmilyen betegséget. Ezen túlme­nően a vért magát is adó csak nemrég fertőződött meg, és szervezete még nem termelt mérhető mennyiségű antitestet. Ennek ellenére rendkívül kicsi az esély, hogy vérátömlesztés következtében betegséget kapjunk.

A kockázat csökkentése érdekében a vérkészítményből eltávolítják fehérvérsejteket, mivel ezek immunreakciókat válthatnak ki, esetleg kórokozókat, pl. vírusokat hordoz hatnak, amelyek műtét utáni fertőzést okoz­hatnak. Erre akkor is sor kerülhet, ha a be­tegnek vörösvérsejt-koncentrátumra van szüksége.

Bár nagy a kísértés, hogy elfogadjuk roko­naink, barátaink véradományát, kétszer is gondoljuk meg, mielőtt így teszünk. A tanul­mányok azt mutatják, hogy a beteghez közel állók nem olyan őszinték, amikor a betegsé­geikkel kapcsolatos kérdésekre kell válaszol­niuk, mint az idegenek.

Valamivel nagyobb annak az esélye, hogy rossz vércsoportú vért kapunk, mint hogy a vérrel együtt valamilyen fertőző betegséget is kapunk. Az ilyen esetek meg­előzésére tett erőfeszítések ellenére alkalmanként történik elírás vagy kapkodás, és a beteg inkom­patibilis vérkészítményt kap. Az ABO összeférhetetlen vértől halálos immunrendszeri reakció következhet be. A vérátömleszté­sek során bekövetkező leggyako­ribb halálok egyike az inkompatibilis vércso­portú vér adása.

Véradás: kis kockázat, nagy haszon

A véradás nagyon biz­tonságos. Annak az esélye, hogy megfertő­ződjünk, gyakorlatilag nulla, hiszen a felhasz­nált tűk sterilek és egy­szer használatosak. Kor­látozzák, hogy mennyi vert adhatunk: a szabályok sze­rint egyszerre csak 450 ml ver adható, es kát véradás között legalább 56 napnak kell eltelnie. (Aki a közelmúltban szült vagy műtéten esett át, véradás előtt kérjen tanácsot orvosától.)

A véradás a férfiak számára még jótékony hatású is lehet. Egy tanul­mány szerint azoknál a nemdohányzó férfiaknál, akik legalább egyszer adtak vért egy hároméves időszakban, 30%-kal csökkent a szívinfarktus és a szél­ütés kockázata. Az egyik elmélet sze­rint a véradás csökkenti a szervezet vastartalékalt, és a vas szerepet ját­szik az érfalak rugalmasságának el­vesztésében.

A menstruáció során vért veszítő nők kisebb százalékban szenvednek szívbetegségben, mint a férfiak és a változás kora utáni nők (a menstruáló nó’k ösztrogént is termelnek, ami véd a szívbetegség ellen). A vért adó nők esetében nem mutattak ki jótékony szív- és érrendszeri hatást.

Mik az esélyek?

Bár a vérátömlesztéssel kapcsolatban mind az átvitt betegségnek, mind pedig a halálnak megvan a kockázata, mindkettő igen csekély. Alább látható egy amerikai felmérés szerint a különböző szövődmények kockázata.

[table id=439 /]

A vérátömlesztés reakciói

Mivel a vérátömlesztés hatásában nem más, mint szervátültetés, minden századik beteg­nek vannak enyhébb allergiás immunreakci­ói, még akkor is, ha a vér típusa megfelelő. Jellemző tünetei a hidegrázás és láz, de ezek is elmúlnak néhány óra alatt.

Aggasztóbb a műtét utáni fertőzések koc­kázata. Mivel a műtét alatt vagy után kapott vérátömlesztés ideiglenesen gátolhatja a beteg immunrendszerét, ezáltal elősegítheti egyéb­ként ártalmatlan baktériumok okozta fertő­zések kialakulását, függetlenül attól, hogy a baktériumok a donor véréből vagy a kör­nyezetből kerülnek a szervezetbe. Az esetek többségében a fertőzés időtartama és súlyos­sága attól függ, hogy a beteg immunrendsze­re mennyire volt erős a vérátömlesztés előtt.

Saját forrásokra támaszkodva

Ha tudjuk, hogy a jövőben vérre lesz szük­ségünk, alkalmunk lehet saját vérünket hasz­nálni. Ezzel az ún. „ön-véradással” megszün­tethetjük az inkompatibilis vértől, illetve a betegségektől való félelmeket, viszont jó előre tudni kell a műtétről, hogy leadhassuk a vért. Ezen­kívül jó egészségi állapotban is kell lenni.

Ha nincs elég idő arra, hogy saját vérünket tartalékoltassuk, kérdezzünk rá az „ön-véradás” másik formá­jára, a vér műtét alatti visszaforgatásra. Ilyenkor a műtét folyamán egyébként elvesző vért felszívják, átmossák, átszűrik, majd visszaáramoltatják a szervezetbe.

Vigyázat! Ha 1990 előtt kapott vér­átömlesztést, vizsgáltassa meg magát hepatitis C-vírusra. A donor vérében az e vírust kimutató nagy hatékonyságú tesztek csak 1990-ben váltak elérhetővé. Mivel a vérátömlesztés hatásában nem más, mint szervátültetés, min­den századik betegnek vannak enyhébb aSiergiás immunreakciói.

A távlatok.

 Egy új technológia hamarosan gyakorlatilag megszüntetheti a helytelen vércsoportú vér beadásának veszélyét. Az elképzelés az, hogy vegyi úton megváltoztatják a vér típusát az egyetemes 0-s típusra. Ez nemcsak a tévedéseket küszöbölné ki, de egyben megnövelné a vérátömlesztésre alkalmas készleteket, és csökkentené a megfelelő vértípusú betegre várakozva „megromló” vér mennyiségét is.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.