• bakteriális colitis
• baktériumok
• fertőzés

Patogén Escherichia coli fertőzések (Bakteriális colitis)

Az enterovirulens Escherichia coli törzsek közül egyesek csak csecsemőkorban okoznak betegséget, míg mások gyermekeket, felnőtteket is megbetegíthetnek. Az uta­zók hasmenését is főként ezek a baktériumok okozzák.

Epidemiológia

Az enterovirulens törzsek fertőzött vízzel, étellel, ese­tenként emberről emberre terjednek. Az enteropatogén E. coli (EPEC) főként a fejlődő országokban, 6 hónapnál fiatalabb csecsemőknél okoz komoly megbetegedést. A kórokozó emberről emberre is terjed, így nozokomiális járványok is kialakulhatnak. A fejlett országokban ritka a megbetegedés. Magyarországon a fertőzések száma évente 50-70 közötti.

Az enteroaggregatív E. coli (EAEC) a fejlődő országokban heveny és króni­kus, míg a fejlett országokban csak heveny hasmenést okoz, gyermekeknél gyakrabban. Az enteroinvazív E. coli (EIEC) törzseket a shigellákhoz hasonló invazivitás jellemzi, az enterotoxikus E. coli (ETEC) az utazók hasmenésének leggyakoribb kórokozója. Az enterohe-morrhagiás E. coli (EHEC – 0157:H7) leggyakrabban nem kellően hőkezelt hússal kerül a gastrointestinum-ba (hamburger). Magyarországon évente néhány esetet azonosítanak.

Patogenezis

Az EPEC-baktériumok szorosan tapadnak a bél mikrovillusainak hámsejtjeihez. A mikrovillusok eltűnnek, ezért csökken a folyadék visszaszívás. Az EIEC fagocitózissal bejut a bélhámsejtbe, szaporodik, majd sejtről sejtre terjed, nyálkahártyafekélyeket okoz. Az EAEC aggregálódott baktériumai a colon mucosáját káro­sítják. Az ETEC enterotoxinja a nátrium-visszaszívás gátlása révén vizes hasmenést okoz. Az EHEC törzsek Verotoxint termelnek, amely a baktérium szöveti in­vázióját, a nyálkahártya kifekélyesedését eredményezi.

A lamina propria és submucosa ödémája, vérzése jel­lemzi a mucosa akut gyulladásával, nekrózissal, ritkán pszeudomembrán megjelenésével, a kis erekben mikrotrombusokkal.

Klinikai kép

Az EPEC csecsemőkorban jelentkező, hányással, vi­zes, bűzös, nyákos hasmenéssel járó fertőzést okoz. Az EAEC hosszan tartó, gennyes, nyálkás székürítéssel járó hasmenést okoz. Az EIEC minden korcsoportot megbe­tegít. A shigellák okozta enteritishez igen hasonló, kez­detben vizes, majd véres hasmenést, hasi fájdalmat, gör­csöket, lázat okoz. A székletek száma nagy, mennyisége kicsi.

Az ETEC vizes, nagy tömegű, koleraszerű hasme­nést okoz. Az EHEC a tünetmentes ürítéstől a súlyos tü­netekkel jelentkező, vizes, véres székletürítéssel járó for­máig a tünetek széles skáláját okozhatja. Szövődményei a haemolyticus uraemias szindróma, veseelégtelenség, haemolyticus anaemia, thromboticus thrombocytop­enias purpura.

Diagnózis

A kitenyészett E. coli telepek a klinikai képnek megfe­lelő szerocsoportba tartozó specifikus immunsavóval azonosíthatók. Az EHEC speciális táptalajon tenyésztve elkülöníthető. Elérhető a PCR alapú azonosítási mód­szer is. Differenciáldiagnózisban a klinikai tünetek alapján felmerülő egyéb kórokozók (vírusok, shigellák, salmonellák, Campylobacter, esetleg kolera) jelenlétét kell ki­zárni.

Terápia

Az enterovirulens E. coli törzsek általában magától gyógyuló betegséget okoznak. Legtöbbször folyadék és elektrolit pótlás elegendő. Az utazással kapcsolatban kialakuló, súlyos tünetekkel járó ETEC és EAEC okoz­ta fertőzésben levofloxacin 1 x 500 mg 3 napig, vagy moxifloxacin/ciprofloxacin 3 napig való adása javasolt. EPEC okozta súlyos infekció esetén az antibiotikum-ér­zékenységnek megfelelő kezelést kell alkalmazni.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.