• fertőzés

Állatokról emberre terjedő fertőzések

Közülük – gyakoriságuknál fogva – kiemelt jelentőségűek az állatok harapása, marása útján terjedő fertőzések. Az embert az állatok közül leggyakrabban a kutyák (80-90%), ritkábban a macskák (5-6%) harap­ják meg. Ezzel szemben a kutyák harapása után 15-20%-ban, míg a macskák harapása után több mint 50%-ban alakul ki fertőzés. A hara­pást követő fertőzést mindig többféle baktérium okozza, mely részben az állat szájából, részben a harapott bőrfelületről származik.

Kétség­telen, hogy a harapásokat követő disszeminált fertőzés ritka, de bizo­nyos hajlamosító tényezők esetén (például alkoholizmus, májcirrhosis, malignus betegségek, léphiány) szepszis kialakulhat. A harapott sebek fertőtlenítő oldatokkal történő átmosása, esetleg az elhalt részek eltá­volítása a lehető legrövidebb időn belül javasolt. Ha az orvosi ellátás 8 órán belül történt, a seb nem súlyos, vagy nem észlelhető infekció­ra gyanús elváltozás, antibiotikum-kezelés csak macskaharapás esetén szükséges.

Ha az orvosi ellátás 24 órán túl történt vagy a sebfertőzésre gyanús, antibiotikum kezelés szükséges legalább 10-14 napig. Állatok harapása esetén – figyelembe véve az oltási anamnézist – a tetanusz elleni védelem kötelező. Idegen, nem megfigyelhető állatok harapása esetén ugyancsak kötelező a veszettség elleni oltás is. Amennyiben az állat megfigyelhető és 2 héten belül nem betegszik meg, a veszettség elleni oltás mellőzhető.

Macskakarmolási betegség

Bár magát a kórképet már 1931-ben leírták, a kórokozó baktérium csak az utóbbi néhány évben vált ismertté. A baktérium a macska karmolásával, ritkábban harapásával, vagy nyalakodással kerül az ember bőrébe.

A behatolás helyén – a karmolás után 7-10 nappal – papula keletkezik, mely ne­hezen gyógyul, esetleg váladékozik vagy kifekélyesedik. Megduzzadnak a környéki nyirokcsomók, melyek hónapokig, esetleg évekig is fennállhatnak. Az esetek 10%-ában a nyirokcsomókban gennyes beolvadás keletkezik, mely sebészi beavatkozást tesz szükségessé.

Milyen tünetekkel jár?

Szisztémás tünetek: láz vagy hőemelkedés, izom-, ízületi fájdal­mak, rossz közérzet az esetek felében jelentkezhetnek. Ritkán elhúzódó lázas álla­pot, ismeretlen eredetű máj-, lépduzzanat hátterében is ez a betegség igazolható. A diagnózis felállításához az állatkontaktus tisztázása elengedhetetlen.

Macskakarmolási betegségben az antibiotikum értéke vitatott, de megkí­sérelhető. A betegség spontán gyógyhajlama viszont kifejezett. Emberről emberre nem terjed a fertőzés.

Leptospirosis: mi okozza és hogyan terjed?

A világon földrajzilag egyik legelterjedtebb állatról emberre terjedő fertőző betegség. A kórokozó körülbelül 100 altípusa okoz emberi megbetegedést. A legtöbb állat (patkány, kisrágcsálók, disznó, kutya) tünetmentesen hor­dozza és vizeletével üríti a kórokozót. Az ember fertőzése leggyakrabban a bőr sérülésein keresztül történik (valószínűleg az ép bőrön is át tudja fúrni magát a kórokozó), de a kötőhártyán és egyéb nyálkahártyákon is lehetsé­ges. A szervezetbe hatolt leptospirák a májba kerülnek, ott szaporodnak, majd 1-2 hét múlva a véráramba kerülve szóródnak az egész szervezetben.

Mik a betegség tünetei?

A betegség típusosán 2 fázisban zajlik:

• Szeptikémiás fázis: hidegrázással kísért magas láz, izomfájdalmak, fejfájás, kötőhártyagyulladás (esetleg bevérzésekkel) kínzó hányinger, gyakori hányások jellemzik.
• Szervspecifikus fázis: a vesék, a máj károsodására utaló tünetek (sárgaság), esetleg bőrvérzések, tudatzavar, agy­hártyagyulladás az esetek felében alakul ki.

Enyhe esetben a második fázis hiányozhat, súlyos esetben a 2 fázis nem különíthető el egymástól. A súlyos lefolyású, sárgasággal járó forma halá­lozása 10-20%. A betegség megfelelő kezelés mellett maradványtünetek nélkül gyógyulhat.

Mit kell tudni a megelőzéséről?

Megelőzésben rendkívül fontos az egyéni védekezés: fürdési tilalom iszapos, pocso­lyás vizekben, megfelelő zárt cipő, gumicsizma viselése nedves réteken, folyóparton (horgászás közben), kerülni kell a mezítlábjárást ilyen területeken. Gyakori kézmosás állatgondozás közben, illetve sérült kézzel kerülni kell az állatok gondozását. Vé­dőkesztyű, védőruha viselése ajánlatos állatok feldolgozása során. Patkányok irtása. Patkány vagy egyéb rágcsálók harapásának gondos és szakszerű ellátása.

Mit kell tudni a papagájkórról?

Több mint 100 éve ismert, hogy a szobában tartott, kalitkába zárt papa­gájok, pintyek környezetében szokatlan lefolyású tüdőgyulladások for­dulhatnak elő. Innen származik a betegség első elnevezése: Psittacosis = papagájkór. Ma már tudjuk, hogy a kórokozó 130 madárfajban és 15 em­lősben is megtalálható. Az állatok megbetegedhetnek (heves hasmenés), de tünetmentesen is hordozhatják a kórokozót, és az ürülék porának be­légzésével a légutakon át fertőzhetik az embert. A kórokozó a szervezetbe kerülve disszeminált betegséget hoz létre, mely főleg a tüdőt érinti.

Mik a papagájkór tünetei?

Jellemző tünetek: magas láz, kifejezett fejfájás, száraz köhögés, elhúzódó lefolyású tüdőgyulladás (atípusos pneumonia), lépduzzanat, esetleg májfunkciós eltérések. A diagnózis megállapítása akkor könnyű, ha fény derül a madárkontaktusra! – Ez a kezelés megválasztásánál is nagyon fontos adat.

A betegség lezajlása után tartós védettség nem alakul ki, így a betegség is­métlődhet. A fertőzött madarat nem lehet antibiotikummal meggyógyítani, ezért el kell pusztítani.

Mit kell tudni a toxoplasmosis fertőzésről?

Gyakori megbetegedés, a népesség 20-80%-a fertőződik élete során. Egészségesekben többnyire tünetmentes a fertőzés, de csökkent véde­kezőképességű betegekben és magzati korban elszenvedett fertőzés ese­tén súlyos kórlefolyás és maradvány tünetek alakulhatnak ki. Kórokozó: Toxoplasma gondii nevű protozoon (egysejtű).

A kórokozó tehát többnyire a tápcsator­nán át jut a szervezetbe, a behatolás helyén szaporodik, majd a vér- és nyirokárammal jut a különböző szervekbe. Terhesség alatt elszenvedett anyai fertőzés kapcsán a kórokozó a placentán át jut a magzatba.

Milyen tünetekkel jár?

• Ép immunrendszerű emberekben csak 10-20%-ban okoz tüneteket: nyirokcsomó­ duzzanat (főleg a nyakon) mérsékelt láz, torokfájás, izomfájdalom, máj-, lép-duzzanat. Lefolyása elhúzódó: 2-6 hónap, de jóindulatú, spontán gyógyul.
• Immunkárosodottakban (AIDS-esek, tumorosok, citosztatikus és/vagy immunszuppresszív kezelésben részesülők) súlyos lefolyású betegséget, leginkább agyvelőgyulladást okoz, mely akár halálos kimenetelű is lehet.
• Veleszületett (kongenitális) toxoplasmosis a terhesség alatt (főleg az első 6 hónapban) bekövetkező fertőzés következménye. Gyakorisága 3-7/1000 élveszülés.
• Súlyos maradandó idegrendszeri károsodást vagy súlyos álta­lános tüneteket: máj-, lép-, nyirokcsomó-megnagyobbodást, sárgaságot, tüdőgyulladást okozhat, melynek 10-15%-os a halálozása.

Hogyan kerülhető el a fertőzés?

A fertőzés elkerülése alapvető higiénés rendszabályok betartásával lehetséges: kéz­mosási kerülendő a nyershúsok fogyasztása, kóstolgatása, macskák helyes gondo­zása. Terhesek esetében kerülni kell a macskákkal való bármilyen kontaktust, még a simogatásukat is!

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.