Teendők stroke (agyérkatasztrófa) esetén
Stroke (agyérkatasztrófa) esetén az agyat tápláló erek egyike megpattan (vérzéses stroke) vagy elzáródik (vérhiányos stroke). Az első esetben a megrepedt érből szivárgó vér roncsolja az agyállományt. A második esetben érszűkület vagy vérrög miatt az agy valamely része túl kevés vért kap, vagy a vérellátás teljesen megszűnik.
Tünetek
- Az arc egyik fele lebénul, a szájzug ezen az oldalon csüng.
- Beszédzavar vagy beszédképtelenség lép fel.
- Az egyik kar erőtlenné válik vagy lebénul.
- Szédülés, esetleg eszméletvesztés.
- Érzéketlenség, bénulás a test egyik, ritkábban mindkét oldalán.
- Hirtelen támadó heves fejfájás, melynek nincs nyilvánvaló előzménye és oka.
- Rohamos látásromlás vagy látásvesztés.
- Tudatzavar, beszédértési nehézség.
Gyorsteszt
Az alábbiak segítségével gyorsan eldönthetjük, hogy stroke-ra kell-e gyanakodnunk. Ha a három fő tünet közül bármelyiket észleljük, rögtön riasszuk a mentőket.
- Az arcgyengeség jele, ha a beteg nem tud mosolyogni, az arca kifejezéstelen, szája lefittyen, szemhéja csüng.
- Kargyengeségre, esetleg bénulásra utal, ha a beteg egyáltalán nem képes a két karját egyszerre fölemelni.
- Beszédzavar és beszédértési zavar tünete, ha a beteg beszéde nem tiszta, és nem érti meg, amit mondunk neki.
Átmeneti isémiás roham (TIA)
Átmeneti isémiás (vérhiányos) roham akkor következik be, ha az agy vérellátása átmenetileg megszűnik. Ekkor a stroke-hoz hasonló tünetek jelentkeznek (féloldali gyengeség, látás- és beszédzavar), melyek huszonnégy órán belül elmúlnak. Ebben az esetben is hívjunk mentőt, mert fennáll a stroke veszélye.
Teendők:
- Vegyük szemügyre az arckifejezést! Stroke esetén könnyen felfedezhetünk valami rendellenességet az arcon. Ilyen lehet a féloldalas szájtartás vagy az ernyedt szemhéj. A beteg ugyanis csak az egyik arcfelét tudja mozgatni, ami azonnal látszik, ha arra kérjük, mosolyogjon.
- Vizsgáljuk meg a karmozgást! Ha a betegnek stroke-ja van, képtelen mindkét karját egyszerre felemelni, csak az egyiket tudja mozgatni.
- Beszélgessünk a beteggel! Ha társalgunk a beteggel, felmérhetjük, hogy beszédértése és beszéd képessége rendben van-e. A stroke-os beteg beszéde nem tiszta, vagy nem ért rendesen.
- Hívjunk segítséget! Amennyiben a fenti három tünet bármelyikét tapasztaljuk, valószínűleg stroke-kal van dolgunk. Haladéktalanul riasszuk a mentőket. Igyekezzünk megnyugtatni a beteget, s a segítség megérkezéséig bizonyos időközönként ellenőrizzük állapotának változásait: a légzést és a pulzust, figyeljük, hogy eszméleténél van-e.
Hogyan tovább?
- A koponya CT (komputertomográfiás vizsgálat) vagy MRI (mágnesrezonanciás vizsgálat) és a vérvizsgálat eldönti, hogy vérzéses vagy vérhiányos stroke-ról van-e szó. Ha a bajt érelzáródás okozta, a betegnek vérrögoldó gyógyszert adnak. Ezzel csökkenthetik az agykárosodás és az újabb stroke kockázatát. Súlyos agyvérzés esetén műtéti beavatkozásra is szükség lehet.
- Minden stroke-os beteg esetében megvizsgálják, hogy normálisan tud-e nyelni. Csak akkor engedélyezik, hogy rendesen táplálkozzon, ha a nyeléssel nincs semmi gond.
- A stroke során elpusztult agysejtek többé nem jönnek rendbe. A károsodott rész körüli sejtek működése azonban helyreállhat az agyduzzanat lelohadása után. A folyamat oroszlánrésze az első hónapokban zajlik, ám a teljes gyógyulás a sérült terület nagyságától függően sokáig, akár évekig is tarthat.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.