• gyomorégés
• zsíranyagcsere zavarai

A zsíranyagcsere zavarai – Gyomorégés

Igen gyakori panaszról, gyakorlatilag civilizációs problémáról van szó. Az iparilag fejlett országokban a felnőttek szinte harmadánál évente legalább kétszer előfordul, míg 5-10 százalékuknál állandó gondot okoz. Tulajdon­képpen nem betegségről, hanem tünetről beszélünk, amely akkor lép fel, ha a gyomorsav visszajut a gyomorból a nyelőcsőbe, sőt kirívó esetben a szájba.

A gyomor falát vastag nyákréteg óvja a gyomornedvben található híg sósavtól, a nyelőcsőben azonban nincs ilyen „védőpajzs”. A sav igen fájdalmas, égető érzést okoz, többnyire a szegy­csont mögött. A gyomorsav azért tud visszafolyni, mert a záróizom – amely mint egy szelep választja el a nyelőcsövet a gyomortól -nem zár tökéletesen. Bizonyos esetekben a csökkent izomműködés normális, hiszen a lenyelt levegő vagy a szénsavas italok szénsavtartalma kizá­rólag úgy juthat ki a gyomorból, ha fel­böfögjük.

A panaszok előrehajolás vagy vízszin­tes testhelyzet esetén rosszabbodnak. A sav ugyanis fentről lefelé és vízszinte­sen könnyebben tud folyni, mint lentről felfelé. A gyomorégést gyakran a túlzot­tan bőséges étkezés okozza. Elsősorban a zsíros ételek tehetők felelőssé érte, mert ezeket nehezebb megemészteni, mint a fehérjében és szénhidrátokban gazdag ennivalókat, így tovább ma­radnak a gyomorban, ahol nyomást gyakorolnak a záróizomra, amely ezért nehezen képes a gyomrot a nyelőcsőtől elzárva tartani.

Savkötők recept nélkül?

A gyomorégés elleni szereket recept nélkül lehet kapni a patikákban, nem kell felíratni őket. Ennek ellenére nem árt megbeszélni az orvosunkkal, ha ilyen csoportba tartozó gyógyszert akarunk szedni, mert előfordul­hat hogy a gyomorégés súlyos betegség tünete.

Ezenkívül nem érdemes a gyomorsav­termelést tartósan gátolni, hiszen az emész­téshez és a táplálékkal bejutott kórokozók elpusztításához szükség van rá. Kérjünk in­kább időpontot orvosunktól, ha a házi szerek és savkötők nem válnak be.

A gyakran fellépő gyomorégés károsítja és gyulladásba hozza a nyelő­csövet bélelő nyálkahártyát. Ezekben az esetekben már nem gyomorégés­ről, hanem reflux betegségről (a reflux annyit tesz: visszafolyás) beszélünk. Kezelés híján akár nyelőcsőrák is kialakulhat.

Mi a teendő?

Ha csak ritkán ég a gyomrunk, könnyű segíteni rajta. Figyeljük meg, mikor lép fel a panasz. Összefügg az étkezésekkel? Ha igen, együnk kisebb adago­kat, és kerüljük a nagyon zsíros, édes vagy csípős ételeket.

Csak fekve ég a gyomrunk? Ha ülünk vagy állunk, akkor nem? Amennyi­ben ez a helyzet, de nem akarunk lemondani a délutáni sziesztáról, két órá­val az evés után feküdjünk le. Az is megoldás lehet, ha úgy pihenünk, hogy a felsőtestünk kissé meg van emelve. A magas alkoholtartalmú italok szin­tén okozhatnak gyomorégést, holott úgy tartják, hogy ezek serkentik az emésztést. Ezen csak úgy segíthetünk, ha legközelebb lemondunk az ebéd utáni kupicáról.

A gyomorégés és a fogak

Hozzászoktunk a gyomorégéshez és a sav felböfögéséhez? Belenyugod­tunk, és inkább elviseljük? Akkor jusson eszünkbe, hogy a gyomorsav károsodásokat okozhat, ha oda kerül, ahová nem való: fogszuvasodást, fogínygyulladást válthat ki, végül akár a fogainkat is elveszíthetjük. Ezért különös gonddal kell a fogakat tisztítani, el kell távolíttatni a fogköveket, és mindenképpen közölni kell fogorvosunkkal, hogy gyomorégésben szen­vedünk, így felfigyelhet a legapróbb jelekre is, melyek arra utalnak, hogy a sav megtámadta a fogzománcot vagy a fogínyt, és időben megteheti a megfelelő lépéseket.

Mellőzzük a szénsavas italokat, és ne viseljünk túl szűk ruházatot, amely növeli a nyomást a hasüregben. A kávé szintén felelős lehet a gyomorégé­sért, bár ebben nem a koffein a „ludas”, hanem az erős pörkölés. Próbáljunk ki enyhébb pörkölésű kávéfajtákat. Amennyiben mindez nem használ, ve­gyünk be savkötőt (antacidot). Ezek a szerek általában magnéziumot vagy alumínium-hidroxidot tartalmaznak. Úgy közömbösítik a gyomorsavat, hogy kémiai reakcióba lépnek vele, amely során ártalmatlan savmentes vegyüle­tek keletkeznek. Rágótabletta vagy szuszpenzió formájában kaphatók.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Mérlegeljük, hogy elmenjünk-e az orvoshoz gyomorégés panaszával. Ez per­sze leginkább attól függ, mennyire okoz kellemetlenséget. Mindenképpen forduljunk orvoshoz, ha a panaszok naponta jelentkeznek, és két hétnél hosszabb ideig fenn­állnak. A panaszok teltségérzéssel, hányingerrel és hányással társulnak; fájdalmat érzünk, ami kisugárzik a vállba, a bal karba vagy a hátba; a tü­netek a szívkoszorúerek rendellenességeire is utalhatnak, amit rögtön ki kell vizsgáltatni, ezért sürgősen keressük fel az orvost!

A tünetek súlyosságától függően a szakember valószínűleg savkötő készítményt ír fel, amely közömbösíti a gyomorsav hatásait. Napjainkban a leggyakrabban protonpumpagátlót vagy a korábban ismert hisztamin-2-antagonisták valamelyikét javasolják.

Mielőtt az orvos felírná a receptet, feltehetően tudni szeretné, mi okozza a panaszokat, különösen, ha azok gyakran jelentkeznek. Az is előfordulhat, hogy gyomortükrözésre küld, amely során nemcsak a nyelőcsövet veszik szemügyre, hanem a gyomrot és a patkóbelet is. Ha kell, szövetmintát vesznek, amit laboratóriumban mikroszkóp alatt vizsgálnak meg. A kezelés további menete a lelettől függ.

Riadalomra semmi ok, a vizsgálat nem fáj, ám kissé kellemetlen. A gyo­morba vezetett cső átmérője a mai modern készülékeknél már az egy centi­métert sem éri el, ezért általában elegendő a szájüreg és a garat helyi érzés­telenítése. Ha nagyon félünk vagy tudjuk magunkról, hogy fulladni fogunk, kérjük meg az orvost, hogy amennyiben lehetséges, adjon enyhe nyugtató-vagy altatóinjekciót.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.