• epekő

A zsíranyagcsere zavarai – Epekő

A kövek az esetek túlnyomó többségében teljes egészükben vagy részben koleszterinből állnak, ezért elsősorban a magas koleszterinszinttel rendel­kezőknél fordulnak elő. Epekövek akkor keletkeznek, amikor az epében már annyi a koleszterin, hogy nem tud feloldódni. Akár azt is mondhat­nánk, hogy nem az epe tartalmaz koleszterint, hanem a koleszterin epét. Először apró kristályok képződnek a koleszterinmolekulákból (ez az úgy­nevezett epehomok), majd ezek egyre nagyobbá duzzadnak, s végül kiala­kul a kő.

Mik a tünetek epekő esetén?

Az epehólyag alsó részében elhelyezkedő nagy epekövek nem okoznak kü­lönösebb gondot, legfeljebb enyhe emésztési panaszokat. Ilyen például, ha valaki nyomást érez a gyomrában étkezés után, vagy ég a gyomra, esetleg sűrűn böfög.

A nagyobb bajt azok a kisméretű kövek okozzák, amelyek nem maradnak egy helyben, hanem az epehólyagból az epeutakba és a fő epevezetékbe vándo­rolnak. Rendszerint ez a végállomásuk, mert még ezek is túl nagyok ahhoz, hogy átjussanak a bélbe. Beékelődnek, és elzárják az epe útját, amely így nem jut el a belekbe, ahol pedig szükség lenne rá.

A szervezet persze megpró­bálja elhárítani a dugulást: az epeveze­ték izmai működésbe lépnek, hogy előrehaladásra bírják a bajt okozó kö­vet. Azt ugyan nem tudják elérni, hogy a kő kimozduljon, ellenben nagy fájdal­mat, epegörcsöt okoznak. A görcs elsősorban akkor lép fel, ha a bélben sok epére volna szükség, vagyis zsíros étkezések után.

Hogyan kezelhető?

Amennyiben az epekövek nem idéznek elő panaszokat, a kezelés szükségte­len. Mivel azonban az esetek felében a tünetek előbb-utóbb jelentkeznek, az orvostudomány képviselőinek többsége egyre inkább úgy véli, hogy a kö­veket az epehólyaggal együtt lehetőség szerint minél korábban el kell távolítani. Mivel az epehólyag csupán a máj sejtek által termelt epe tartálya, hiánya nem okoz különösebb prob­lémát.

A műtétet manapság többnyire laparoszkópiával, azaz „kulcslyuk-módszerrel” végzik. Egyszerű beavat­kozásról van szó, amelynek során a hasüreget nem kell nagyobb metszés­sel megnyitni. A beteget általában három nap után hazaengedik, ami azonban korántsem jelenti azt, hogy azonmód visszatérhet a megszokott életmódhoz. A kórházban szakképzett dietetikus magyarázza el, hogyan kell a jövőben egészségesebben táplál­kozni. Az epekövek ugyan nem keletkeznek újra, de a betegséget kiváltó tényezők károsítják a szívet és az érrendszert.

Léteznek olyan gyógyszerek, melyek oldják az epeköveket, ám ezek csu­pán akkor hatnak, ha a kő még viszonylag kicsi, és nem okozott görcsöt. Ugyanakkor az ilyen kisméretű köveket ritkán fedezik fel. Az epeköveket lökéshullámmal össze is tudják zúzni. A módszert orvosi szakszóval litotripsziának hívják. Ez a beavatkozás szintén olyan pici kövek­nél alkalmazható, amelyek még nem váltottak ki görcsöt.Az epekövek átmérője akár több centiméter is lehet. A nagyon fájdalmas epegörcs általá­ban zsíros ételek fogyasztása után lép fel.

Mi okozza a sárgaságot?

Ha az epe az útját álló kő miatt nem tud a bél­be ürülni, visszafolyik a májba. Tartós elzáródás esetén a vér festékanyagának lebontása során keletkező sárgáspiros bilirubin a vérbe kerül, majd lerakódik a bőrben és a nyálkahártyákban, például a szem kötőhártyájában, amitől az sár­gásán elszíneződik. A bilirubin elszaporodása súlyos májbetegség vagy a vér rendellenessége miatt is bekövetkezhet.

A gyomor és a belek

Kellemetlen tünetekkel járhat ha a gyomor-bél rendszer nem végzi megfelelően a feladatát. Bár a tünetek több­sége kezelhető, s a panaszok általában néhány nap alatt elmúlnak, az is előfordulhat, hogy életünk a feje tetejére áll. A krónikussá váló probléma évekig kísérthet – holott néhány esetben nem is tapasztalható fizikai elváltozás.

Valószínűleg mindenkinek volt már dolga olyan vírusos influenzával, amely a beleket támadta meg. A heveny gyomor- és bélgyulladás rendszerint hányingerrel, hányással, hasmenéssel és általános levertséggel jár. Bár igen kényelmetlen, többnyire magától elmúlik. Ugyanez mondható el a gyomor­égésről is – kellemetlen érzés, de az esetek nagy részében nem veszélyes, és nem is tart sokáig. Más a helyzet a krónikus betegségekkel, amelyek gyakran évekig kínozzák a beteget – még akkor is, ha „funkcionálisak”, azaz az orvos nem talál szervi elváltozást, és általában nincs szó akut élet­veszélyről.

Mivel a gyomor-bél rendszer az emésztés első állomása, az itt előforduló zavarok miatt a makro- és mikrotápanyagok nem szívódnak fel megfelelő mennyiségben, s ezért hiányállapot alakulhat ki. Ha a panaszok nem múlnak el, orvoshoz kell fordulni, aki a háttérben esetleg meghúzódó súlyos betegségeket kizárja, vagy idejében felfedezi. Ne hanyagoljuk el a tüneteket: érdemes kideríteni, mi a baj, és hogyan tehetünk ellene.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.