A hasnyálmirigy, az emésztőenzimek és a vércukorszintet szabályozó hormonok
A hasnyálmirigy
A mindössze 80-120 gramm súlyú hasnyálmirigy naponta annyi emésztőnedvet termel, mely a saját tömegének a többszörösét teszi ki. A szervezet néhány leghatékonyabb anyaga ebből a szervből származik.
A hasnyálmirigy állítja elő az emésztőnedvek mintegy 30 fontos összetevőjét. Különösen jelentős enzimnek számít a fehérjék lebontását végző tripszin és kimotripszin, a szénhidrátbontó amiláz, valamint a zsírok emésztését segítő lipáz. Hormonokat ugyancsak termel, például a vércukorszintet szabályozó és egyensúlyban tartó inzulint és glukagont.
Kevésbé ismert, de legalább ilyen fontos a szomatosztatin, amely a gyomor- és hasnyálmirigynedv-képzést gátolja abban az esetben, ha nincs rájuk szükség. Az emésztéshez szükséges enzimek és a vércukor-anyagcserét szabályozó hormonok termelése egymástól függetlenül zajlik. Ezért nem kell emésztési zavarokkal szembenéznie annak, aki inzulinhiány miatt cukorbetegségben szenved.
Figyeljünk az intő jelekre!
- „Övszerűen” a test középső részére kiterjedő hasi fájdalom.
- Hátfájás.
- Emésztési gondok és étkezés utáni hasfájás, különösen zsíros ételek fogyasztását követően.
Hasnyálmirigy-átültetés
Bár van mód hasnyálmirigy-átültetésre, ez sokkal kevésbé gyakori, mint a vese- vagy a májátültetés. Magyarországon 2011 első négy hónapjában mindössze hat ilyen műtétet végeztek, míg húsz esetben ültettek át májat és százkilencvenhét esetben vesét. Ha az l-es típusú cukorbetegségben szenvedők vércukorszintje már nem reagál az inzulininjekciókra, számukra ez a beavatkozás az egyetlen remény a túlélésre. Más szervátültetésekhez hasonlóan annak, aki új hasnyálmirigyet kap, élete végéig gyógyszereket kell szednie, hogy a szerv ne lökődhessen ki. Mivel a cukorbetegség gyakran a veséi: is megtámadja, a hasnyálmirigy-beültetéssel együtt többnyire vesetranszplantációt is végeznek.
Az emésztőenzimek
Bár az említett enzimek a hasnyálmirigyben termelődnek, hatásukat a patkóbélben (a vékonybél egy része) fejtik ki. A hasnyálmirigy-vezeték, amely az egész szerven keresztülhúzódik, az epevezetékkel együtt a vékonybélbe torkollik. A közös nyílás problémákat okozhat, ha az epevezetéket epekő zárja el, mert így nemcsak az epe, de a hasnyálmirigynedv sem tud a bélbe ürülni. A pangás gyakran hasnyálmirigy-gyulladást idéz elő, mivel az emésztőenzimek megtámadják a szervet.
Amint táplálék érkezik a vékonybélbe, a bélnyálkahártya sejtjei hormonokat juttatnak a vérbe, amelyek a hasnyálmirigyet emésztőenzimek termelésére serkentik. A hasnyálmirigynedv összetétele attól függ, mit tartalmaz a táplálék. Ha sok benne a fehérje, akkor bővelkedik tripszinben és kimotripszinben, amennyiben zsíros az étel, több lipáz termelődik.
Az enzimek nem képesek hatásukat erősen savas közegben kifejteni. A gyomorból érkező táplálék viszont sok gyomorsavat tartalmaz, amit semlegesíteni kell. Ezt a feladatot szintén a magas víztartalmú hasnyálmirigy-nedv végzi el, amely az enzimekkel együtt a hasnyálmirigyből a bélbe kerül. Mennyisége naponta akár egy-két liter is lehet. A hasnyálmirigynedv a bélfal nyálkahártyáját is védi a gyomorsav maró hatásától.
Az emésztőenzimek hiánya
Enzimek hiánya esetén a szénhidrátok, a fehérjék és a zsírok nem bomlanak alkotóelemeikre, és nem kerülnek a vérbe, hanem emésztetlenül haladnak tovább a belekben. Ennek jelei a hasmenés, a felfúvódás, a görcsös hasfájás és a zsírosan csillogó széklet. Mivel a szervek nem jutnak „üzemanyaghoz”, tápanyag- és vitaminhiány alakul ki, a beteg lefogy. A szervek akár meg is betegedhetnek.
Az amiláz- és lipázértékek is utalhatnak hasnyálmirigy-rendellenességre. Ha betegség miatt a mirigy sejtjei elpusztulnak, ezek az enzimek felszabadulnak, és a vérben magasabb lesz a szintjük.
Vigyázat, önpusztítás!
A vércukorszintet szabályozó hormonok
A hasnyálmirigyek az a része, amely a hormonok előállításáért felelős, nagyságrendekkel kisebb, mint az enzimtermelő rész: mindössze a szerv tömegének két százalékát teszi ki. Szerepe ugyanakkor sokkal jelentősebb, mint azt a mérete alapján hinnénk.
Mivel a hormonokat létrehozó sejtek mintegy szigeteket alkotnak a hasnyálmirigyszövet tengerében, Langerhans-szigeteknek is nevezik őket felfedezőjük, Paul Langerhans német patológus (1847-1888) neve után. Az itt termelt hormonok nem kerülnek a bélbe, hanem egyenesen a véráramba jutnak.
Inzulin és glukagon
A hasnyálmirigy legfontosabb hormonja az inzulin. A szervezet sejtjei enélkül nem képesek felvenni a szőlőcukrot, amelyre energiaforrásként, illetve építőanyagként van szüksége a szervezetnek. Étkezés után a bevitt szénhidrátok egyszerű cukrokra bomlanak le, amelyek a véráramba kerülnek, vagyis megnő a vércukorszint. Az inzulin mintegy megnyitja a sejteket, és beengedi a vérből a cukrot. Ha ez megtörténik, a vércukorszint ismét csökken. Ha nincs elegendő inzulin, vagy a sejtek „zárja” megváltozott, úgy, hogy a hormon nem képes felnyitni (inzulinrezisztencia), a cukor nem jut a sejtekbe, és a vérben gyűlik fel. Az eredmény: vércukorszint-emelkedés, majd cukorbetegség, orvosi nyelven diabetes mellius.
A hasnyálmirigy nem kizárólag inzulint termel, hanem egy vele éppen ellentétes hatású hormont, a glukagont is. Ez gondoskodik a keményítő formájában tárolt cukor étkezések közötti felszabadulásáról, és arról, hogy a. véráramba kerülve megemelje a vércukorszintet. Mivel a cukor az agy elengedhetetlen energiaforrása, alacsony vércukorszint esetén zavar figyelhető meg az összpontosító képességben, sőt legrosszabb esetben eszméletvesztés is bekövetkezhet.
E két hormon egyensúlya tehát létfontosságú a cukorbetegség és az inzulinrezisztencia (a cukorbetegség bevezető állapota) kialakulásának megelőzésében. A betegség időben történő felismerése és kezelése egyre fontosabbá válik, hiszen becslések szerint világszerte legalább 171 millió embert érint.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.