Anyagcsere

A vese szerepe az anyagcsere folyamán

E vértisztító, bomlástermék-kiválasztó szerv nélkül elkép­zelhetetlen az élet. Ha felmondja a szolgálatot, a szerve­zet életképtelenné válik. A vese végzi a méreganyagok kiürítését, gondoskodik a folyadék- és az ásványianyag­háztartás egyensúlyáról, és ezen túlmenően hormonokat is termel.

A két vese a gerincoszlop két oldalán helyezkedik el, az alsó bordaívvel körülbelül egy magasságban. Ez azt jelenti, hogy a jobb vese valamivel lej­jebb van, mint a bal. Mivel nincs szorosan rögzítve, álló helyzetben néhány centiméterrel lesüllyedhet, sőt a nagyon soványaknál előrecsúszhat – úgy, hogy a hasfalon keresztül kitapintható. Ez a vándorvese.

A vese kövér babszemhez hasonlít

Egy külső kéregből és egy belső velő­ből épül fel, kívülről zsíros tok védi a durva behatások ellen. A tetején ül a mellékvese, amely feladatait tekintve teljesen önálló szerv, neve egysze­rűen csupán az elhelyezkedésére utal.

A vese mindenki által leginkább ismert funkciója, a vizeletképzés a vesevelőben zajlik. Innen a vizelet a vesemedencén és a húgyvezetéken keresztül a hólyagba kerül, amelynek tárolókapacitása körülbelül 300-500 milliliter. A sokféle feladat alapján, melyet ellát, a vese a májhoz hasonlítható szerv. Alapvető szerepe van a folyadék- és ásványianyag-háztartás, valamint a vér­nyomás és a sav-bázis egyensúly szabályozásában. Kiüríti a méreganyago­kat, valamint az anyagcsere végtermékeit, beindítja a vörösvérsejt-termelést, és olyan anyagokat állít elő, melyek a kalcium-anyagcserét irányítják.

A vese a gyomor, a máj és a belek felső szakasza mögött helyezkedik el
A vese a gyomor, a máj és a belek felső szakasza mögött helyezkedik el

Szűrés

Ez a szerv 500 ezer-egymillió vesetestecskéből áll, amelyeket rengeteg apró ér hálóz be. A vér folyamatosan át- meg átáramlik rajtuk – minden egyes cseppje körülbelül négypercenként. Egy adott pillanatban a szervezet teljes vérmennyiségének negyede, azaz mintegy másfél liter található a vesében. A vesetestecskékben a vérből víz, méreg- és ásványi anyagok távoznak, ame­lyek átpréselődnek az érfal pórusain, és a vesecsatornácskákban gyűlnek össze. Ebből az elsődleges vizeletből naponta mintegy 180 liter termelődik. A pórusok akkorák, hogy a méreganyagokat és az anyagcsere végtermékeit átengedik, de a nagyobb méretű fehérjéket és vérsejteket nem. Ha a vizelet ennek dacára tartalmaz fehérjét vagy vörösvértesteket, vesebetegségre kell gyanakodni.

Az elsődleges vizelet mennyisége az orvos számára fontos adat a vesefunkció megítéléséhez. Normális esetben a vese az öregedéssel párhu­zamosan egyre kevesebb vizeletet választ ki. Ha a csökkenés meghalad egy bizonyos mértéket, ki kell vizsgálni az okát. Az ún. kreatinin-clearance vizs­gálat eredménye jól tükrözi a vesefunkció változását.

Az eritropoetín, mint doppingszer

A sokszor csak EPO-nak „becézett” hormon neve újabban a sporttal foglalkozó újságcikkekben bukkan fel, mint atléták által használt tiltott szer. A hormonnak természetesen akadnak jó tulajdonságai is. A vesében termelődik, és arról gondoskodik, hogy a csontvelőben elegendő vörös­vértest képződjön. Mivel ezek a vérsejtek csupán mintegy száz napig élnek, és nem képesek más sejtekhez hasonlóan szaporodni, a megfelelő utánpótlásra mindenkor ügyelni kell. Az egészséges vese észleli, ha szá­muk csökken, és intenzívebb eritropoetin-termelésbe kezd. A hormon a véráram útján jut el a csontvelőbe, ahol beindítja az újabb vörösvér­testek előállítását.

Sűrítés

Képtelenség lenne naponta tíz liter vizeletet kiürítem, ezért az elsődleges vizeletet körülbelül egy százalékra kell összesűríteni. Ez a vizeletképződés második lépcsőfoka. A folyamat a vesecsatornácskákban zajlik, amelyek hossza kiterítve több mint egy kilométer. A folyadék fennmaradó 99 száza­léka egy sor ásványi anyaggal együtt újból bekerül a vérkeringésbe, és hasz­nosul. Ami az úgynevezett húgyanyagokat, többek között a húgysavat és a kreatinint illeti, ezek a vizeletben maradnak, és távoznak a szervezetből.

Egyes vesebetegségek esetében a fenti anyagok nem vagy nem teljesen ürülnek ki. A vérbe jutnak, ahol ki lehet őket mutatni. Különösen fon­tos a kreatininszint, melynek normálértéke nőknél 0,66-1,17 mg/dl, férfiaknál pedig 0,84-1,36 mg/dl.

Az elsődleges vizeletből kivont víz mennyiségét az agy­alapi mirigy hátsó lebenyében termelődő ún. antidiuretikus hormon (ADH) szabályozza. Minél több ez a vizeletképzést csökkentő hormon, annál több víz szívódik vissza a szerve­zetbe. Amennyiben valaki so­káig nem iszik, a vére sűrűbb lesz. Ezt a vese észleli, és jelzi az agynak, amely gondoskodik arról, hogy ADH szabaduljon fel. Következésképp több víz kerül vissza az elsődleges vizeletből a vérbe, amely ettől ismét hígabb lesz.

Vérnyomás-szabályozás

A vese nem csupán a vér megtisztításáról gondoskodik, hanem a vérnyomás szabályozásáról is. A vese által előállított renin nevű enzim hatására az ér-falak több lépésben összehúzódnak, ami megemeli a vérnyomást. Ha a vese apró nyomásérzékelői azt jelzik, hogy túl alacsony a vérnyomás, fokozódik a renintermelés, ha a vérnyomás túl magas, visszafogottabbá válik. Ha ez a rendszer nem működik kielégítően, megfelelő vérnyomás esetén is folytató­dik a renin felszabadulása. Amennyiben ez huzamos ideig fennáll, a vérnyomás állandóan magas lesz, és szükségessé válik a gyógyszeres kezelés. E gyógyszerek hatóanyagai végső soron a renin termelését és hatását akadályozzák. Két leggyakrabban felírt csoportjuk az ún. ACE-gátlók és az angiotenzin II-receptor-blokkolók.

Csonterősítés

Kevesen tudják, de a vese az erős és ellenálló csontozat felépítésében és fenntartásában is szerepet játszik. Ebben a szervben alakul át ugyanis a D-vitamin egyik előanyaga D:vitaminná (kalcitriollá). Ez gondoskodik arról, hogy a csontok elegendő kalciumot tudjanak felvenni. Súlyos vese­betegség esetén ez a. funkció is sérül, és csontritkulás alakul ki.

Vesekő, vesegörcs

A vesekövek nem a veseállományban képződnek, ha­nem a vesemedencében és a húgycsőben. Rendszerint egészen aprók, és észrevétlenül távoznak a vizelettel. Ha mégis nagyobb kövek alakulnak ki, nagy fájdalom­mal járó görcs lép fel, ha a húgycső izomzata össze­húzódik, hogy a köveket a hólyagba továbbítsa. Ne vár­juk meg ezt az állapotot, hanem igyunk sok folyadékot, különösen a forró nyári napokon! így elejét vehetjük annak, hogy a vizelet túlzott mértékben besűrűsödjön, és vesehomok, majd abból vesekő képződjön. Érdemes tartózkodni bizonyos magas oxálsavtartalmú ételek (például rebarbara, spenót) fogyasztásától is, mert ezek elősegítik az oxalátkövek kialakulását.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.