Anyagcsere

A vese szerepe az anyagcsere folyamán

E vértisztító, bomlástermék-kiválasztó szerv nélkül elkép­zelhetetlen az élet. Ha felmondja a szolgálatot, a szerve­zet életképtelenné válik. A vese végzi a méreganyagok kiürítését, gondoskodik a folyadék- és az ásványianyag­háztartás egyensúlyáról, és ezen túlmenően hormonokat is termel.

A két vese a gerincoszlop két oldalán helyezkedik el, az alsó bordaívvel körülbelül egy magasságban. Ez azt jelenti, hogy a jobb vese valamivel lej­jebb van, mint a bal. Mivel nincs szorosan rögzítve, álló helyzetben néhány centiméterrel lesüllyedhet, sőt a nagyon soványaknál előrecsúszhat – úgy, hogy a hasfalon keresztül kitapintható. Ez a vándorvese.

A vese kövér babszemhez hasonlít

Egy külső kéregből és egy belső velő­ből épül fel, kívülről zsíros tok védi a durva behatások ellen. A tetején ül a mellékvese, amely feladatait tekintve teljesen önálló szerv, neve egysze­rűen csupán az elhelyezkedésére utal.

A vese mindenki által leginkább ismert funkciója, a vizeletképzés a vesevelőben zajlik. Innen a vizelet a vesemedencén és a húgyvezetéken keresztül a hólyagba kerül, amelynek tárolókapacitása körülbelül 300-500 milliliter. A sokféle feladat alapján, melyet ellát, a vese a májhoz hasonlítható szerv. Alapvető szerepe van a folyadék- és ásványianyag-háztartás, valamint a vér­nyomás és a sav-bázis egyensúly szabályozásában. Kiüríti a méreganyago­kat, valamint az anyagcsere végtermékeit, beindítja a vörösvérsejt-termelést, és olyan anyagokat állít elő, melyek a kalcium-anyagcserét irányítják.

A vese a gyomor, a máj és a belek felső szakasza mögött helyezkedik el
A vese a gyomor, a máj és a belek felső szakasza mögött helyezkedik el

Szűrés

Ez a szerv 500 ezer-egymillió vesetestecskéből áll, amelyeket rengeteg apró ér hálóz be. A vér folyamatosan át- meg átáramlik rajtuk – minden egyes cseppje körülbelül négypercenként. Egy adott pillanatban a szervezet teljes vérmennyiségének negyede, azaz mintegy másfél liter található a vesében. A vesetestecskékben a vérből víz, méreg- és ásványi anyagok távoznak, ame­lyek átpréselődnek az érfal pórusain, és a vesecsatornácskákban gyűlnek össze. Ebből az elsődleges vizeletből naponta mintegy 180 liter termelődik. A pórusok akkorák, hogy a méreganyagokat és az anyagcsere végtermékeit átengedik, de a nagyobb méretű fehérjéket és vérsejteket nem. Ha a vizelet ennek dacára tartalmaz fehérjét vagy vörösvértesteket, vesebetegségre kell gyanakodni.

Az elsődleges vizelet mennyisége az orvos számára fontos adat a vesefunkció megítéléséhez. Normális esetben a vese az öregedéssel párhu­zamosan egyre kevesebb vizeletet választ ki. Ha a csökkenés meghalad egy bizonyos mértéket, ki kell vizsgálni az okát. Az ún. kreatinin-clearance vizs­gálat eredménye jól tükrözi a vesefunkció változását.

Az eritropoetín, mint doppingszer

A sokszor csak EPO-nak „becézett” hormon neve újabban a sporttal foglalkozó újságcikkekben bukkan fel, mint atléták által használt tiltott szer. A hormonnak természetesen akadnak jó tulajdonságai is. A vesében termelődik, és arról gondoskodik, hogy a csontvelőben elegendő vörös­vértest képződjön. Mivel ezek a vérsejtek csupán mintegy száz napig élnek, és nem képesek más sejtekhez hasonlóan szaporodni, a megfelelő utánpótlásra mindenkor ügyelni kell. Az egészséges vese észleli, ha szá­muk csökken, és intenzívebb eritropoetin-termelésbe kezd. A hormon a véráram útján jut el a csontvelőbe, ahol beindítja az újabb vörösvér­testek előállítását.

Sűrítés

Képtelenség lenne naponta tíz liter vizeletet kiürítem, ezért az elsődleges vizeletet körülbelül egy százalékra kell összesűríteni. Ez a vizeletképződés második lépcsőfoka. A folyamat a vesecsatornácskákban zajlik, amelyek hossza kiterítve több mint egy kilométer. A folyadék fennmaradó 99 száza­léka egy sor ásványi anyaggal együtt újból bekerül a vérkeringésbe, és hasz­nosul. Ami az úgynevezett húgyanyagokat, többek között a húgysavat és a kreatinint illeti, ezek a vizeletben maradnak, és távoznak a szervezetből.

Egyes vesebetegségek esetében a fenti anyagok nem vagy nem teljesen ürülnek ki. A vérbe jutnak, ahol ki lehet őket mutatni. Különösen fon­tos a kreatininszint, melynek normálértéke nőknél 0,66-1,17 mg/dl, férfiaknál pedig 0,84-1,36 mg/dl.

Az elsődleges vizeletből kivont víz mennyiségét az agy­alapi mirigy hátsó lebenyében termelődő ún. antidiuretikus hormon (ADH) szabályozza. Minél több ez a vizeletképzést csökkentő hormon, annál több víz szívódik vissza a szerve­zetbe. Amennyiben valaki so­káig nem iszik, a vére sűrűbb lesz. Ezt a vese észleli, és jelzi az agynak, amely gondoskodik arról, hogy ADH szabaduljon fel. Következésképp több víz kerül vissza az elsődleges vizeletből a vérbe, amely ettől ismét hígabb lesz.

Vérnyomás-szabályozás

A vese nem csupán a vér megtisztításáról gondoskodik, hanem a vérnyomás szabályozásáról is. A vese által előállított renin nevű enzim hatására az ér-falak több lépésben összehúzódnak, ami megemeli a vérnyomást. Ha a vese apró nyomásérzékelői azt jelzik, hogy túl alacsony a vérnyomás, fokozódik a renintermelés, ha a vérnyomás túl magas, visszafogottabbá válik. Ha ez a rendszer nem működik kielégítően, megfelelő vérnyomás esetén is folytató­dik a renin felszabadulása. Amennyiben ez huzamos ideig fennáll, a vérnyomás állandóan magas lesz, és szükségessé válik a gyógyszeres kezelés. E gyógyszerek hatóanyagai végső soron a renin termelését és hatását akadályozzák. Két leggyakrabban felírt csoportjuk az ún. ACE-gátlók és az angiotenzin II-receptor-blokkolók.

Csonterősítés

Kevesen tudják, de a vese az erős és ellenálló csontozat felépítésében és fenntartásában is szerepet játszik. Ebben a szervben alakul át ugyanis a D-vitamin egyik előanyaga D:vitaminná (kalcitriollá). Ez gondoskodik arról, hogy a csontok elegendő kalciumot tudjanak felvenni. Súlyos vese­betegség esetén ez a. funkció is sérül, és csontritkulás alakul ki.

Vesekő, vesegörcs

A vesekövek nem a veseállományban képződnek, ha­nem a vesemedencében és a húgycsőben. Rendszerint egészen aprók, és észrevétlenül távoznak a vizelettel. Ha mégis nagyobb kövek alakulnak ki, nagy fájdalom­mal járó görcs lép fel, ha a húgycső izomzata össze­húzódik, hogy a köveket a hólyagba továbbítsa. Ne vár­juk meg ezt az állapotot, hanem igyunk sok folyadékot, különösen a forró nyári napokon! így elejét vehetjük annak, hogy a vizelet túlzott mértékben besűrűsödjön, és vesehomok, majd abból vesekő képződjön. Érdemes tartózkodni bizonyos magas oxálsavtartalmú ételek (például rebarbara, spenót) fogyasztásától is, mert ezek elősegítik az oxalátkövek kialakulását.

Kapcsolódó cikkek

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.