Mivel jár a teljestest-CT?
Van olyan orvos, aki egyenesen csalásnak nevezi ezeket a vizsgálatokat. A drága felvételek számítógépes tomográfiával (CT) készülnek, és segítségükkel tetőtől talpig átvizsgálják a páciens testét betegségek korai jelei után kutatva. Sci-fibe illő megoldás, és sok orvos szerint inkább oda is való.
Kinek van rá szüksége?
Senkinek. A nagy kórházakban nem is végeznek ilyen vizsgálatokat – magánklinikák ajánlják őket mint a rák-, szív- és érrendszeri és más betegségek egy lépésben elvégezhető szűrését. A CT során a szöveteken több száz különböző szögben áthatoló röntgensugarak segítségével keresztmetszeti felvételek készülnek a belső szervekről.
Jóllehet ez a high-tech módszer fontos szerepet játszik a diagnosztikában, a legtöbb orvos szerint semmi sem indokolja, hogy egy egészséges embert akkora sugárterhelésnek tegyenek ki, mint amennyi a teljes-test-CT során éri őket, különösen mivel eleve kérdéses a vizsgálat értéke. Az Amerikai Radiológusok Kollégiuma szerint a teljestest-CT az esetek túlnyomó többségében pazarlás, és egy sor más vizsgálat elvégzését teszi szükségessé.
A teljestest-CT után gyakran ijesztő hírt közölnek a beteggel, például hogy találtak egy gyanús szövetszaporulatot. A Radiology című szaklapban megjelent egy cikk, amely azt állítja, hogy teljestest-CT-vei az esetek 91 százalékában találnak valamit – ám ezekről a pozitív leletekről utóbb kiderül, hogy semmi jelentőségük. Az emberi test tele van jóindulatú csomókkal, kinövésekkel, hegekkel és egyéb ártalmatlan szöveti elváltozásokkal, amelyeket a teljestest-CT kimutat. Ezeknek mindössze 2 százaléka jelez betegséget. Ami pedig még rosszabb: észrevétlen maradhat egy-egy valóságos probléma, így egy negatív lelet hamis biztonságérzetet adhat a betegnek.
Jó tanács
Mekkora sugárterhelés számít túl nagynak?
A számítógépes tomográfia során az adatokat nagy sebességgel feldolgozó számítógépek értékelik a különböző irányokból készített röntgenfelvételeket. Ilyen módon a belső szervek egyes rétegeiről részletes információk állnak rendelkezésre, amelyek segítségével sokféle betegséget ki lehet mutatni. Egyes kutatók szerint azonban a CT-t olykor teljesen fölöslegesen alkalmazzák.
A sugarak károsíthatják a sejteket, és a vizsgálat során nagy adag sugár éri a szervezetet. Egy hasi CT során például 50-szer akkora a sugárterhelés, mint az egyszerű röntgenvizsgálat alkalmával. A nagy adag sugár következtében kicsivel, de mégis kimutathatóan nő a rák kockázata, különösen a leukémiáé, valamint az emlő-, a tüdő- és a pajzsmirigyráké.
- Sebészet
- Az izzadás okai
- Szívinfarktus – tünetei, diagnózisa
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Egyetlen CT csak csekély mértékű kockázatot jelent, ám vannak olyan betegségek, amelyekben ismételten elvégzik a vizsgálatot – ilyen a vesekő és a rák. A New England Journal of Medicine egyik cikke szerint az Egyesült Államokban a rákos esetek 2 százalékát feltehetően a CT okozza.
A dolgozat szerzői szerint az indokolt esetben végzett CT haszna messze nagyobb, mint a kár, amelyet okozhat, mégis úgy vélik, hogy az elvégzett vizsgálatok egyharmadára nem lett volna szükség. Ha orvosa CT-re küldi, kérdezze meg, hogy más képalkotó vizsgálat – például mágneses rezonanciás képalkotás (MRI) vagy ultrahang – nem eredményezne-e ugyanannyi információt. Ha CD-n megkapja a képeket, jól tegye el, mert megspórolhat velük egy következő vizsgálatot.
A sugárterhelés kiszámítása
Sokféle típusú vizsgálat létezik, és ezek során nem azonos a szervezetet érő sugárterhelés. Az alábbi táblázat millisievertnek nevezett egységben kifejezve mutatja a különböző adagokat. Összehasonlításul: az átlagembert évente körülbelül 3 millisievertnyi sugárzás éri a környezetből. Környezeti sugárforrás többek között a kozmikus térből érkező sugárzás, a tévé, a füstjelzők és a dohányfüst.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.