Elhízás együtt jár a korral?
Ha emésztőrendszerünk jól működik, az elfogyasztott táplálék testünk minden része számára hasznos. Egyes nőkben azonban hosszú távon egészségkárosító hatással bíró problémák csökkentik az emésztőrendszer hatékonyságát – sajnos nem mindig ismert okból.
Ha testtömegünk túl nagy az életkorunkhoz és a testalkatunkhoz képest, megnő néhány súlyos egészségi probléma kockázata.
Az étrendet és az életmódot érintő, a 20. században bekövetkezett változások nem feltétlenül előnyünkre befolyásolták testalkatunkat és testsúlyunkat. Az ezredfordulón a fejlett országokban több ember volt túlsúlyos, mint normális testtömegű.
Ma a Föld népességének egyhetede túlsúlyos vagy elhízott, és egymilliárdra tehető a súlyproblémákkal küzdők száma.
A helyzet az Egyesült Államokban, a nyugat-európai országokban és Kelet-Európában a legaggasztóbb: itt a lakosság kétharmada túlsúlyos. A legelkese rítőbb, hogy a gyermekek között is egyre több a túltáplált, amit a cukros üdítőitalok, a számítógép, a mozgásszegény életmód stb. következményének tartanak. Az elhízás a fejlődő országokat is egyre jobban fenyegeti. A hazai adatok nem kevésbé lesújtók: a felnőtt magyar lakosság kétharmada (61,8%) túlsúlyos vagy elhízott.
Mi okozza az elhízást?
Természetes testsúlyunkat számos tényező befolyásolja, például az életkor, a nem, a testalkat és a gének. Akkor hízunk, ha az elfogyasztott táplálék egy részét nem használja föl a szervezet energiaforrásként (kalóriaként): ez a zsírszövetben raktározódik. A nőkön a zsírszövet általában a csípőn, a combokon és a fenéken, a karokon és a vállakon gyarapszik. A férfiakon derék- és gyomortájon rakódik le a zsírfölösleg.
Egyes családokban gyakori az elhízás, ami nemcsak genetikai tényezőknek a következménye, hanem annak, hogy a legtöbb ember a családjától tanulja az étkezési szokásokat. Igen ritkán endokrinológiai probléma is okozhatja az elhízást, például pajzsmirigy-elégtelenség vagy mellékvesekéreg-túlműködés. Az öregedés is fokozhatja az elhízás veszélyét: az idősebb emberek kevesebb energiát használnak fel, ízületi problémák miatt mozgékonyságuk és izomtömegük csökkenhet, anyagcseréjük lassul, és több zsírt raktároznak.
Az elhízás okozta problémák- a test és a psziché is megsínyli a súlyfelesleget!
Fontos megértenünk, hogy az elhízás nem egyszerűen esztétikai probléma. Felnőttkorban még a kismértékű hízás is növeli a későbbi betegségek kockázatát. Sok túlsúlyos embernek magas a vérnyomása és a vérében található lipidek szintje, ami növeli számos egészségi probléma, például szív- és érrendszeri betegség, stroke, egyes ráktípusok (vastag-és végbélrák, emlőrák stb.), epekő és a felnőttkori cukorbetegség kockázatát.
Ha kórosan elhízottak vagyunk, az azt jelenti, hogy a csontokra és ízületekre nehezedő extra teher miatt súlyosbodnak már meglévő egészségi problémáink, például az osteoarthritis.
A gyomortájon lerakódott zsírfölösleg („almaalkat”) nagyobb egészségi kockázatot jelent, mint a csípőn és a combon lerakódó („körtealkat”). Ám ha súlyfeleslegünk 5-10 százalékát leadjuk, és áttérünk a – testmozgással kombinált – egészséges táplálkozásra, lényegesen csökkenthetjük a kockázatot.
Mennyire vagyunk kövérek? Számoljuk ki a BMI-t!
A testzsír testalkathoz viszonyított meny-nyiségét a testtömegindex (body mass index, BMI) mutatja meg. Ezt az értéket úgy kapjuk meg, hogy elosztjuk a kg-ban mért testsúlyt a m-ben mért testmagasság négyzetével (a legközelebbi tizedesjegyre kerekítve). Egy 1,6 m magas és 60 kg súlyú nő BMI-értéke a következőképpen számítható ki: 1,6 * 1,6 « 2,6; majd 60/2,6 = 23,1. Nőknél az ideális BMI-érték 19 és 24 között van. 19 alatti érték alultápláltságot, 25 és 27 közötti érték túlsúlyosságot, 27-30 elhízottságot, 30 fölötti pedig kóros elhízottságot jelent.
Más mérési módszer is létezik: kiszámíthatjuk a derékbőség-csípőbőség arányt (a derékbőséget elosztva a csípőbőséggel). Ha derékbőségünk 75 cm, csípőbőségünk pedig 92,5 cm, az arány 0,8. Nők esetében az ideális arány kisebb, mint 0,8.
A zsír és a menopauza- a változókor hízással jár a nők körében
A nők jelentős része meghízik negyvenes hatvanéves kor között. Bár az átlagos ösztrogénszint csökken, a testzsír továbbra is termel ösztrogént. Vannak nők, akik a hormonterápiának tulajdonítják a hízást, de a nem elegendő testmozgás, ami az izomszövet csökkenéséhez vezet, meghatározóbb lehet. Ha naponta legalább harminc percet gyaloglunk, az 40 százalékkal csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a stroke kockázatát.
Az anyagcsere felgyorsításával sikerülhet megszabadulni a plusz kilóktól
Az anyagcsereráta azt a sebességet jelenti, amellyel szervezetünk energiává alakítja a táplálékot. A rendszeres, aerob jellegű edzés, amelytől kifulladunk, gyorsítja az anyagcserét, az edzés utáni időszakban is. Ez segít a zsír elégetésében, ami energiafelszabadulással jár, javítja a keringést, és fejleszti az izomzatot. Ha rendszeresen edzünk, szervezetünk elégeti és nem raktározza a felesleges energiát. Ha edzés helyett drasztikus (alacsony kalóriájú) fogyókúrába kezdünk, szervezetünk csökkenti az anyagcsere sebességét. Ha visszatérünk normális étrendünkhöz, szervezetünk nem képes ugyanolyan hatékonyan elégetni az extra kalóriákat, így az energiafölösleg zsírként raktározódik, ami hízáshoz vezet.
A savas reflux és a rekeszizomsérv: a túlsúlyos emberek fokozottan veszélyeztetettek
Az orvosok gastrooesophagealis refluxnak (GOR) vagy gyakran GERD-nek nevezik a rendellenességet, mely akkor lép fel, ha a gyomorsav a nyelőcsövön át visszajut a szájüregbe. Ez a felnőttek mintegy 30%-át és a terhes nők többségét érinti.
Leggyakoribb tünetei a gyomorégés és az étel vagy a gyomorsav felböfögése étkezés után, hajoláskor vagy lefekvéskor. Van, akiben mellkasi fájdalom is jelentkezik, sőt nehézlégzés és köhögés is előfordulhat.
A probléma oka általában vagy a nyelőcső alsó záróizmának rendellenessége, vagy a rekeszizomsérv, mely azt jelenti, hogy a gyomor egy része kitüremkedik a rekeszizmon lévő nyíláson (a hiatuson) át a mellüregbe. A rekeszizomsérv gyakori a középkorú nők, a dohányosok és a túlsúlyos emberek körében. Nehéz tárgyak emelése, tüsszentés vagy köhögés szintén okozhat rekeszizomsérvet.
Drasztikus fogyókúrák helyett válasszuk az életmódváltást!
A gyógyszerelés mellett életmódunkon is érdemes változtatnunk: az alkoholfogyasztás csökkentése, a dohányzás abba-hagyása, fogyás, napi testedzés. Együnk gyakran kis mennyiséget, jól rágjuk meg az ételt, csökkentsük a zsírbevitelt.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.