• ízület
• női problémák
• reumatoid artritisz

Hogyan kezelhető az ízületi gyulladás?

Milyen jelek utalnak egyértelműen ízületi gyulladásra? A mozgásszabadság beszűkölése biztos tünet!

• Fokozatosan, különösen megerőltetés közben kialakuló fájdalom az ízületekben, mely pihenéstől javul.
• Az érintett ízület vagy ízületek egyre csökkenő mozgékonysága.
• „Reszelő” érzés az ízület mozgatásakor.

Az ízületet alkotó szövetek gyulladását ízületi gyulladásnak (arthritisnek) nevezzük, melynek során az ízület duzzadttá, merevvé, vörössé válik, és nem működik megfelelően. Ez a nők életében bármikor bekövetkezhet. Időnként reumának is nevezik ezt az állapotot, ám ez nem elfogadott orvosi kifejezés. (Valójában valamennyi mozgásszervi megbetegedés összefoglaló neve a reuma.)

Az ízületi gyulladásnak lehetnek közvetlen kiváltó külső okai: bakteriális vagy vírusos fertőzés, illetve belső okai: a szövetek korral járó leépülése, anyagcserevagy immunrendszeri zavarok.

Örökölhető az ízületi gyulladás, de az elhízás és a mozgásszegény életmód jelentős kockázati tényezőnek számítanak

Az ízületi gyulladás két leggyakoribb formája az osteoarthritis (kopásos eredetű) és a rheumatoid arthritis (gyulladásos eredetű). A gyulladások egyes típusai öröklődhetnek. A rheumatoid arthritis például egyes családokban gyakori, de öröklődik a köszvényre, illetve a pikkelysömörös arthritisre való hajlam is. Az osteoarthritis kialakulásának kockázatát fokozza a mozgásszegény életmód és a túlsúlyosság.

Mitől fájnak a kezeim? Ízületi gyulladás is állhat a háttérben!

Az arthritis gyakran érinti a kezet idősebb nőknél. Az erozív osteoarthritis elnevezésű betegségnél fájdalmas, csontos kinövések fejlődnek ki az ujjvégi ízületekben (Heberden-csomók) vagy a középső ujjperc ízületeiben (Bouchard-csomók). A fájdalom és merevség néhány hónapig is fennállhat, de a beteg általában továbbra is tudja használni a kezét. A csontelváltozás okát nem ismerik, és nincs bizonyítottan hatékony módszer a megelőzésére. Degeneratív arthritis előfordulhat például a hüvelykujjtőnél lévő csontokhoz tartozó ízületekben.

Az ízületi gyulladás által  leginkább érintett ízület a csípő-, a térd- és a kézízület. A hetven év fölöttiek nagy része szenved a betegségtől.

Elsődleges oka az ízület elhasználódása: a csontok elveszítik a védő porcréteget vagy a síkosító ízületi folyadékot, amely megakadályozza, hogy egymáshoz dörzsölődjenek. Számos tényező növelheti az elhasználódás mértékét. Ezek közé tartozik a korábbi ízületi károsodás vagy az ízület rossz illeszkedése. A két legfontosabb kockázati tényező azonban az ülő életmód és a túlsúly.

Az osteoarthritis lassan, de folyamatosan romló állapot. A csontok közti porc elkopik, míg végül a csontok közvetlenül érintkeznek egymással. Eközben az ízület szélein csontkinövések (osteophyták) keletkeznek, az ízületi tok vastagabbá és durvábbá válik. E folyamatok együttes hatása, hogy az ízület fájdalmassá, merevvé válik, normális mozgása korlátozott lesz. Az osteoarthritis különösen súlyos formája az ízület deformálódásához vezet.

Hogyan kezelhető az ízületi gyulladás? Fontos a kiváltó tényező megszüntetése! A súlycsökkentés sok esetben eredményre vezet!

Ha kezdődő osteoarthritisről van szó, orvosunk az ízületek mozgékonyságának megőrzése érdekében valószínűleg testmozgást, és ha szükséges, testsúlycsökkentést javasol; bizonyos esetekben mindössze ennyire van szükség ahhoz, hogy lassítsuk a betegség előrehaladását.

Mérsékelten súlyos esetben azonban valószínűleg fájdalomcsillapítókat és különböző nemszteroid gyulladásgátlókat, például ibuprofent, diklofenákot írnak fel. Ilyenkor különösen fontos a testsúly csökkentése. Javasolhatják a gyógytornát (fizioterápiát), mely segít abban, hogy a megfelelő mozgásformát válasszuk – például vízben végzendő gyakorlatokat -, illetve kaphatunk járás-segítő eszközt, például botot, mely segít tehermentesíteni az érintett ízületeket.

Kell-e műteni? Ne ijedjen meg, csak súlyos esetben lehet szükséges a műtéti megoldás!

A műtét csak akkor jön szóba, ha súlyos mozgáskorlátozottság alakult ki, és a normális kezelési módok nem hoztak eredményt. Különböző technikákat alkalmaznak attól függően, milyen fokú a degeneráció, és melyik ízületet érinti. Arthroplastica: az érintett ízület teljes vagy részleges pótlása mesterséges ízülettel. Arthroplasticát általában akkor alkalmaznak, ha a betegség a csípő-, a térd-, a váll- vagy a könyökízületet érinti.

Arthrodesis: az ízesülő csontvégeket egymáshoz rögzítik (az ízületet elmerevítik). Arthrodesist általában akkor végeznek, ha a probléma a gerinccsigolyákat érinti.

Más műtéti eljárások: az osteotomia során új helyzetben rögzítik az ízesülő csontvégeket, hogy csökkentsék a terhelést; az oszteoplasztikával eltávolítják a károsodott szövetet az ízületből.

Ha a tünetek annyira súlyossá válnak, hogy hétköznapi tevékenységeinket is befolyásolják, ortopéd sebészhez kell fordulnunk, aki szükség esetén ízületi protézist ültet be.

Köszvény és álköszvény: mi a különbség? Ne hanyagolja el, akár egész szervezete érintett lehet!

A köszvény és az álköszvény olyan ízületi gyulladással járó betegségek, amelyek során kristályok rakódnak le az ízületben, gyulladást és fájdalmat okozva.

Köszvény esetén a kristályok anyaga nátrium-urát. A köszvényben szenvedők túl kevés húgysavat ürítenek, vagy túl sok húgysavat termelnek.

Az álköszvényes beteg szervezetében keletkező kristályok kalcium-pirofosz-fátból állnak. Az álköszvény gyakran együtt jár endokrinológiai betegségekkel, például pajzsmirigy- és mellékpajzsmirigy-rendellenességekkel.

A köszvény menopauza előtt ritkán fordul elő. A leggyakrabban érintett területek az alsó végtag ízületei: a lábujjak, a lábfej és a térd. Az álköszvény általában a menopauza után alakul ki, és a leggyakrabban a térdet érinti, ritkábban a csuklót és a könyököt. A köszvényre vagy álköszvényre hajlamosító tényezők közé tartozik a trauma, a sebészi beavatkozás (három nappal a műtét után), komolyabb betegség, éhezés, alkoholfogyasztás és a fertőzések. Jellemző tünet – amely általában egyetlen ízületben jelentkezik – az ízület hirtelen megduzzadása és rendkívüli érzékenysége.

Az életmódváltás segít a köszvény tüneteinek enyhítésében

Ezeket a betegségeket az érintett ízületből vett folyadékminta vizsgálata, köszvény esetén a vér húgysavszintjének mérése alapján diagnosztizálják. A ízületi fájdalom elleni kezdőterápia nemszteroid gyulladásgátlók, illetve az érintett területre adott szteroidinjekció alkalmazására épül. Kaphatunk húgysavszintézist gátló szereket és húgysavürítést fokozó gyógyszereket is. Fontos a bő folyadékbevitel és a diéta (kerülni kell a belsőségek, zsíros húsok, felvágottak, csokoládé, kávé, tea, hüvelyesek és az alkohol fogyasztását). Orvosunkkal beszéljük meg azokat a kezelési módokat, amelyekkel megelőzhető a fájdalom kiújulása.

Milyen táplálék kiegészítők javasoltak ízületi panaszok kezelésére?

A szöveti károsodással és a sportolókban előforduló ízületi fájdalmakkal kapcsolatos kutatások nyomán olyan táplálék kiegészítőket fejlesztettek ki, amelyek segíthetik a károsodás és a mozgás helyreállítását. A kollagén, a glükózamin és a kondroitin a sérülékeny porcok, inak és szalagok nélkülözhetetlen összetevői; ha túlságosan megterheljük e sérülékeny szöveteket, szervezetünk nem képes elegendő új anyagot előállítani a szöveti sérülések helyrehozására.

Egyes vizsgálatok azt mutatják, hogy az osteoarthritisben szenvedő betegek számára hasznosak a táplálék kiegészítők, más vizsgálatok azonban ezt nem támasztották alá. Ha a fájdalom enyhül, a betegek kisebb eséllyel maradnak mozgáskorlátozottak, ami számos szövődmény, például a cukorbetegség és a szívbetegség mellett az arthritis egyik legfőbb mellékhatása. Beszéljük meg a lehetőségeket orvosunkkal.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.