Betegségek és megelőzésük

A migrén oka és lehetséges kezelése

Tünetek

A fejfájásnak ez a fajtája rendkívül gyötrelmes lehet. A nyugati világban a nők hatodát (16,7 százalékát), a férfiak tizenhatodát (6,25 százalékát) érinti. A migrénesek fele nincs tisztában azzal, mi állhat a probléma hát­terében, így eleve védekezni sem tud ellene. Aki gyakran szenved a túl­oldalon felsorolt tünetekkel jelentkező fejfájásban, próbálkozzon meg a hatékony prevenció alábbi lépéseivel.

Tipp: Egy kísérletben 40%-kal csökkent a migrénes rohamok száma azoknál, akik két hónapig zsírszegény diétán éltek.

Prevenció első körben

A kiváltó okok azonosítása és kerülése. A migrént számos tényező előidézheti, többek között élelmi anyagok, gyógyszerek, stressz vagy az alvásritmus megváltozása. Mindenki másként reagál, érdemes tehát „fejfájásnaplót” vezetni: írjuk fel, mikor lép fel a migrén; az előtte eltelt 24 órában miket ettünk és ittunk; szedtünk-e valamilyen orvosságot; milyen volt a közérzetünk.

A gyógyszerek közül leggyakrabban az antidepresszánsok, a hörgőtágítók, a fogamzásgátlók és a fogyasztópirulák okoznak migrént. Az élel­mi anyagok közül a főbűnösök: a koffein (ha egyszerre túl sok kerül a szervezetbe, de a migrén elvonási tünetként is megjelenhet), a szeszes italok (kivéve a vodkát), a túlérett sajt, a feldolgozott húskészítmények (felvágottak, szalámi, kolbász stb.). Emellett a diófélék, a tejtermékek, számos déligyümölcs és aszalvány (kivéve a szárított almaszirom, az aszalt cseresznye, barack és körte), a hagyma, a frissen sült fehér kenyér, valamint az aszpartám (édesítőszer) és a nátrium-glutamát (ízfokozó).

Csínján a fájdalomcsillapítókkal! Aki gyakran – hetente kettőnél több­ször – szed fejfájás-csillapítót, ördögi körbe kerülhet, mert az időleges javulás után a fejfájás még erősebb görccsel térhet vissza. E gyógyszerek összehúzzák a kitágult agyi vérereket, amitől átmenetileg enyhül vagy megszűnik a fejfájás, de hatásuk elmúltával ismét megduzzadnak a vér­rel telítődő erek, s ez migrént okozhat. A fájdalomcsillapítók csökkentése vagy elhagyása eleinte kellemetlen lesz, de hét-tíz nap után már jobban érezzük magunkat, legalábbis ezzel biztatnak a szakértők.

Zsírszegény étrend. Ha drasztikusan csökkentjük táplálkozásunkban a zsira­dékok arányát, a migrénes rohamok szá­ma 40 százalékkal visszaeshet. Ezt álla­pították meg az amerikai Loma Linda Egyetem kutatói egy kísérlet során, melyben ötvennégy migrénes személyt két hónapig kifejezetten zsírszegény diétán tartottak:

Kutatási eredmények: napi kalóriabevitelük mindössze 10-15 százaléka szár­mazott zsiradékokból. Ha az alanyoknál a kísérlet után fel is lépett fej­fájás, az körülbelül 66 százalékkal enyhébb és 70 százalékkal rövidebb lefolyású volt, mint a diétát megelőzően, ráadásul majdnem háromne­gyedével kevesebb gyógyszerre szorultak.

A kutatók szerint arról lehet szó, hogy a kevesebb zsírbevitel hatására javul az erek rugalmassága, tehát könnyebben tágulnak-szűkülnek. A szakemberek azt is megfigyelték, hogy a kísérleti alanyok a kieső zsiradékmennyiséget szénhidrátdús élelmiszerekkel (például kenyérrel és tésztával) igyekeztek pótolni, amelyek hatására több szerotonin terme­lődik az agyban; ez az idegrendszeri vegyület a kutatási eredmények szerint ugyancsak a migrén ellen hat.

Aki nem akar lemondani a zsiradékok nagy részéről, a sok telített zsírsavat tartalmazó élelmiszereket iktassa ki étrendjéből: a zsíros húso­kat, a teljes tejet, a kövér sajtokat. Ezek helyett a vérerek rugalmasságá­nak megőrzését segítő, egészséges fajtákat fogyasszon, melyek fő forrásai a hideg vizű tengerek zsíros húsú halai, a repce- és olívaolaj, a lenmag. Egyes kísérletekben e táplálékok hatására ugyancsak csökkent a migrénes rohamok száma.

Gyógyszeres kezelés

Akinél havonta kettőnél több migré­nes roham jelentkezik, kérdezze meg orvosát, tud-e ajánlani valamilyen preventív gyógyszert. Amennyiben igen, e készítmények alkalmazása nyomán felére csökkenhet a rohamok száma, de egy hónapnál hamarabb nem várható javulás. Az pedig olykor csak fél év múlva derül ki, hogy esetünkben hatékony-e a gyógyszer. Megelőzési célra egyesek­nél az aszpirin is beválik napi vagy másnaponkénti szedés mellett.

Prevenció második körben

Hasznos B2-vitamin. Egy belga kísérlet alanyai negyedéven át minden­nap bevettek kiegészítő formájában 400 mg B2-vitamint (riboflavint). Az eredmény: 60 százalékuk fele annyiszor kapott migrént a tárgyidő­szak végére, mint annak előtte.

Relaxálas. Minden segít, ami elernyeszti a testet és megnyugtatja a lelket: jóga, meditálás, mélylégzés, izomlazítás, egyszóval bármilyen stresszoldás.

Kutatási eredmények! Egy indiai kísérletben hetvenkét migrénes személy a hét öt napján egy-egy órát jógázott. A vizsgálat végére a rohamok gyakorisága és a fájdalom intenzitása tekintetében is lényegesen enyhült a fejfájásuk.

Összefoglalás

Okai. A pontos kiváltó mecha­nizmus nem ismert. Egyes kuta­tások szerint a fej és az arc fájda­lomimpulzusait küldő és fogadó háromosztatú ideg (trigeminus), valamint a szerotonin nevű idegi átvivőanyag játszhat benne sze­repet. Az utóbbi mennyisége migrénes roham során csökken, aminek hatására a trigeminus értágító impulzusokat vagy vegyületeket bocsát ki, az erek tágulása pedig fájdalmat okoz az agyban.

Figyelmeztető tünetek. Legjellemzőbb tünete a féloldali (ritkán az egész fejre kiterjedő) fejfájás, amely lüktető jellegű, néha csak enyhe, de többnyire fokozatosan erősödő és végül nagyon kínzó. Hányinger, hányás, fény- és zajérzékenység kíséri, mozgásra rosszabbodik. A fájda­lom előtt sokan tapasztalnak jellegzetes bevezető tünetet, főként látászavart (fényvillódzás, zegzugos vonalak vagy sötét fol­tok látása), melyhez végtagzsibbadás vagy bizsergés, olykor nagyfokú erőtlenség érzése párosul. (A kutatások szerint az aurás vagy „klasszikus” migrén a szív-ér rendszeri problémák kockázatát is növeli.)

Új fejlemények. Az őszi mar­gitvirág kivonatáról eddig úgy hírlett, hogy hatékonyan enyhíti a migrént. Angol kutatók öt nagyszabású kísérlet eredmé­nyeinek összegzése után arra jutottak, hogy e gyógynövény nem csillapítja a migrénes fej­fájást, sőt a megelőzésére sem alkalmas. Azért megpróbálkoz­hatunk vele, mert ártani biztosan nem árt.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.