Betegségek és megelőzésük

A nagyothallás és süketség kezelése

Tünetek

A hallás eleve romlik a korral, de a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a dohányzás vagy az éveken át tartó zajártalom felgyorsítja a folyama­tot. Ma már fiatal felnőtteknél, sőt gyerekkorban is jelentkezhet halláskárosodás, ami nem csoda, hiszen az óriási gépjárműforgalom, a dübör­gő diszkók és rockkoncertek, nagy teljesítményű otthoni hangsugárzók, hordozható lejátszók, mindenféle hangkeltő játék, kerti gép egyre zajosabbá teszik a világot. Hallásunk épségének és élességének megőrzéséhez kövessük az alábbi tanácsokat.

FIGYELEM: A dohányzás akár 189%-kal is növelheti a halláskárosodás kockázatát!

Prevenció első körben

Magas vérnyomás, szívbetegség és cukorbaj megelőzése. Mindegyik oka lehet az idő előtt kialakuló nagyothallásnak, mert hatásukra romlik a belső fül vérellátása. A megelőzés módszereiről az egyes állapotok tárgyalásánál olvashatunk.

Kerttulajdonosok, figyelem!

A fűnyíró gépek zajkibocsátása 90 decibel körül van, ami az adott üzemeltetési távolságon belül túl hangos. Visel­jünk fülvédőt vagy füldugót. Fűnyírás előtt kapcsoljuk be a tévét vagy rádiót, vegyük halkra, és figyeljük meg, mennyire halljuk jól. Fűnyírás után ismételjük meg a kísérletet (a készülék ugyanolyan halkan szóljon). Ha rosszabbul halljuk, mint fűnyírás előtt, átmeneti halláscsökkenés következett be. Ugyanez vonatkozik más hangos kerti vagy barkácsgépek használatára is.

Zenehallgatás halkabban. Aki fej- vagy fülhallgatón keresztül szokott zenét hallgatni, gyakran nem is veszi észre, milyen hangosan szól. Csak annyira tekerjük fel a hangerőt, amennyi a zene élvezetéhez feltétlenül szükséges, de a maximális hangerő felénél lehetőleg ne magasabbra. Ha a fülhallgatóból kihallatszik a zene, vagyis más is hallja, akkor már túl hangos; ezen a hangerőn fülhallgatón keresztül maximum öt percig, fejhallgatóval legfeljebb negyedóráig hallgassunk zenét. Ennél tovább tartó erős hanghatás halláskárosodáshoz vezethet. Mindez természetesen nemcsak a zenehallgatókra vonatkozik, hanem azokra is, akik fülhallga­tóval tévéznek, rádióznak.

Füstmentesen. A dohányfüst mindent tönkretesz a szervezetben – a hal­lást is.

Kutatási eredmények! Nyolc nagyszabású vizsgálat eredményeinek összesítésekor a ku­tatók megállapították, hogy a dohányzás kétszeresére növeli a halláskárosodás kockázatát.

Ennek oka az, hogy a füst hatására a belső fül nem kap elég vért, tehát romlik az oxigénellátása, ami a hangot felfogó szőr­sejtek pusztulásához vezet. Minél kevesebb a szőrsejt, annál kevesebb hangingerület jut el az agyba, tehát gyengül a hallás.

Több B-vitamint! Egyre több tudományos adat utal rá, hogy a B-vita­min-hiányban szenvedők körében sok a nagyothalló. Főleg a folsav és a B12 alacsony szintje veszélyes. Holland kutatók hétszázhuszonnyolc idős ember részvételével végeztek kísérletet. Két csoportra osztották az alanyokat: az egyik csoport három éven keresztül mindennap 800 µg folsavat, a másik placebót kapott.

A kísérlet végére a vitamint szedők körében lényegesen kevesebb alanynál tapasztaltak hallásromlást, mint a placebót szedők között. Egy másik kísérlet húsz fiatal, önkéntes részt­vevőjét ugyancsak két csoportra osztották. Az egyik B12-injekciót, a má­sik placebót kapott egy héten át mindennap, mely időszak alatt fülsértő zajoknak tették ki őket. Az eredmény: a vitaminos csoport átmeneti hallásromlása hamarabb elmúlt, mint a kontrollcsoport tagjaié.

A B-vitaminok hatására csökken a vérben az ereket károsító homo-cisztein szintje. Ha kevesebb van ebből a szervezetben képződő káros aminosavból, testszerte javul a vérellátás, így a belső fülben lévő szőrsej­tek is több tápanyagot és friss oxigént kapnak. Ez fontos, hiszen tartó­san fennálló, erős zajhatás akár 70 százalékkal csökkentheti a belső fülben lévő csiga vérellátását. A B-vitaminok legjobb élelmi forrásai a levélzöldségek, a hüvelyesek, a dúsított cereáliák, valamint a tenger gyümölcsei (főleg a kagylók).

Prevenció második körben

Rendszeres testmozgás. Egy kísérlet során tizenhét egészséges fiatalem­ber két hónapon át heti két alkalommal félórát kerékpározott naponta, majd a sportolást követően erős zajoknak tették ki őket.

Kutatási eredmények! A kutatók meg­állapították, hogy hallásuk gyorsabban regenerálódott, mint a kísérlet előtt: mintha a testmozgás „beoltotta” volna őket a zajártalom okozta halláskárosodás ellen.

A szakemberek szerint arról lehet szó, hogy a rendszeresen sportolók szíve megerősödik. Az erős szív hatékonyabbá teszi a keringést (amit a testmozgás eleve javít), így több oxigéndús vér jut a belső fül érzékeny szőrsejtjeihez, amelyek így ellenállóbbá válnak a zaj okozta károsító hatásokkal szemben, illetve könnyebben regene­rálódnak. A rendszeres túrázás, kocogás vagy tempós séta hasonlóan kedvező hatásfokkal védi a hallást.

A jótékony mangold. Ez a nálunk kevésbé ismert főzeléknövény 75 mg/100 g magnéziumot (Mg) tartalmaz, mely a kutatások szerint óvja a hallást. Egy kísérletben húsz férfit két csoportra osztottak: min­den első alany tíz napon át naponta ivott 122 mg magnéziumot tartal­mazó italt, minden második pedig placebót kapott. A tíz nap elteltével a hallósejtjeiket igencsak terhelő „fehér zajnak” tették ki őket.

Kutatási eredmények: a kísér­letből kiderült, hogy a magnéziumos italt fogyasztók hallása gyorsabban regenerálódott, mint a placebós csoporté.

Sok magnéziumot tartalmaz a paraj, a tökmag, az árpa, a búzakorpa, az étkezési búzacsíra és a zab­korpa is.

Összefoglalás

Okai. Az erős zajhatások káro­sítják a belső fülben lévő szőrsejteket, melyek felfogják és az agyba továbbítják a hangokat. A tönkrement, elpusztult szőr­sejtek nem pótlódnak. Az ember körülbelül tizenhatezer szőrsejt­tel születik. Észrevehető, zavaró hallásromlás akkor következik be, ha ezek harmada vagy fele elpusztul.

Figyelmeztető tünetek. Fokozódó hallásromlás a két fülben – először a magas hangok (például telefoncsörgés) érzéke­lésének romlása vagy kiesése következik be; olyan érzés, mintha mások beszédében össze­folynának a szavak; fülcsengés, szédülés.

Új fejlemények. A zaj azért is árthat a hallásnak, mert hatására szabad gyökök – veszélyes, in­stabil molekulák – keletkeznek, amelyek károsítják a szőrsejteket. Az antioxidánsok közömbösítik e molekulákat, de ha a fül tartósan erős zajhatásnak van kitéve, nem győzik erővel. Állatkísérletek szerint főleg két antioxidáns vegyület, az n-acetil-l-cisztein és az acetil-l-karnitin mérsékli eredményesen a szabad gyökök halláskárosító hatását.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.