Fájdalom enyhítése

Időszakos sántítás

Tünetek

  • Visszatérő görcs, sajgás vagy fájdalom a lábszárban, különösen a lábikrában.
  • A fájdalom járás közben, illetve hegy- vagy lépcsőmászáskor erősödik.
  • A fájdalom a lábfejbe, illetve a combba sugározhat.

Veszélyeztetett csoportok

A láb vérellátásának megromlása okozta időszakos sántítás azoknak a betegsége, akik érelmeszesedésben és vagy cukor-betegségben szenvednek. A dohányzás, a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás, az elhízás és a mozgásszegény életmód ezért növelhetik kialakulásának veszélyét.

Kialakulása

Az első tünetek általában a lábszárban érzett görcsök és fájdalom, főként járás és lépcsőmászás közben. A fájdalom néhány percnyi pihenés után elmúlik, de visszatér, ha az illető folytatja az azt kiváltó tevékenységet. A láb görcseit és fájdalmát a lábban futó verőerek beszűkülése okozza, amelyek így képtelenek kielégíteni az izmok mozgás közben fellépő fokozott oxigénigényét. A fájdalom jellege hasonló az anginás roham során érzetthez, amely a szívizom oxigénhiánya kapcsán lép fel. Az állapot idővel addig súlyosbodhat, hogy a betegnek minden lépés után meg kell állnia, amíg a fájdalom enyhül egy kicsit.

A vérszegény területeken a bőr sápadttá és szárazzá válhat, s ki is pikkelyesedhet; súlyos esetben akár lábszárfekélyek is képződhetnek. Az érintett végtag hideg. A fájdalom kisugározhat a lábfejbe, a combba, a farpofákba vagy a csípőbe.

Forradalmi újdonságok

Egy új hatóanyagot, a cilostazolt is bevették az időszakos sántítás kezelésébe. A gyógyszer a vérlemezkék összetapadásának megakadályozása révén fejti ki hatását. Emellett tágítja a kisebb ereket, így növeli az azokon áthaladó vér mennyiségét. Ha 12 héten belül nem észlelünk javulást, a szer valószínűleg nem használ. A szívelégtelenségben szenvedők nem szedhetik a cilostazolt, mivel megállapították, hogy e betegség esetén a hasonló szerek növelik az elhalálozás kockázatát.

Mit tegyünk?

A néhány perces pihentetés enyhítheti a fájdalmat és a láb görcseit; a láb masszírozása fokozza a véráramlást, és ellazítja a megfeszült izmokat. Ha dohányzunk, azonnal hagyjuk abba! Csökkentsük súlyfeleslegünket.

A rendszeres testmozgás javíthatja a láb vérkeringését és állóképességét. A gyaloglás, az úszás, a szobakerékpár vagy az evezőgép használata nagyon jól megdolgoztatja a lábat, és segít a véráramlás javításában. Naponta végezzünk gyakorlatokat, és próbáljuk meg rákényszeríteni magunkat, hogy mindennap valamivel többet csináljunk! Ha például a fájdalom kétsaroknyi gyaloglás után jelentkezik, lassítsunk, és próbáljunk még néhány lépést tenni, mielőtt megállnánk pihenni. A következő alkalommal menjünk még néhány lépéssel tovább. Ezt addig folytassuk, amíg már 10, 15 vagy akár 20 percig is képesek leszünk fájdalom nélkül sétálni. Ez a fajta fokozatos szoktatás elősegíti az új véredények képződését, és így az érintett terület vérellátásának a javulását.

Kezelés

Az orvos Doppler-ultrahangos tesztet végeztethet a véráramlás vizsgálatára, és angiogramot készíttethet – ez egy külön leges röntgenfelvétel, amelyet festékanyag befecskendezése után készítenek annak megállapítására, mennyire súlyos az artériák elzáródása. Alacsony dózisú aszpirinkezelést vagy egyéb véralvadásgátló szereket írnak fel, ezek egyben a szélütés és a szívroham megelőzésére is alkalmasak.

A pentoxyfillin nevű, a vérellátást javító hatóanyag szintén hatásos volt egyes betegeknél. A kezelés során az érelmeszesedést súlyosbító egyéb betegségeket, például a cukorbetegséget, a magas vérnyomást vagy a magas koleszterinszintet is kezelik. A betegség egyben fokozza a stroke és az infarktus kockázatát is, ezért ezeknek az esetleges tüneteire is gondosan oda kell figyelni!

Ha ezek a hagyományos módszerek nem hatékonyak, a következő lépés általában a ballonos érplasztika. Ilyenkor katétert vezetnek a beszűkült verőérbe, és a végén lévő ballont a szűkület (vagy szűkületek) helyén fújják fel, hogy az így kitágított éren több vér áramolhasson át. Az endarterectomia során a sebész felnyitja az artériát, és eltávolítja a belsejéből a zsíros lerakódásokat. A bypass-műtét kapcsán a szervezet más részéről vett érrel vagy egy műanyag csővel hidalják át az elzáródott érszakaszt.

Figyelem!

Az alsó végtag súlyos keringési zavara szövet-elhaláshoz vezethet, amely akár a láb amputálását is szükségessé teheti. Nagyon figyeljünk oda az olyan figyelmeztető jelekre, mint az igen hideg lábfej, a nem gyógyuló bőrfekélyek, a zsibbadás, a csiklandozó érzés és a lábkörmök kékes elszíneződése.

Megelőzés

Itt is ugyanazok a megelőző módszerek javasolhatók, amelyekkel a szélütés vagy a szívroham kockázata csökkenthető: ne dohányozzunk, tartsuk meg az ideális testsúlyt, mozogjunk rendszeresen, és éljünk alacsony zsírtartalmú, nagyrészt gyümölcsökből, zöldségekből és keményítőtartalmú ételekből összeállított étrenden. Ha magas a koleszterinszintünk, ha cukorbetegségben és/vagy magas vérnyomásban szenvedünk, tartsuk be az orvos utasításait, kontrolláljuk egészségi állapotunkat.

Alternatív terápiák

  • Gyógynövénygyógyászat: A ginkgo biloba (páfrányfenyő) kivonata (GBE) napi legfeljebb 240 mg adagban fokozza a perifériás vérkeringést, és javít az időszakos sántításban szenvedők állapotán. (Megjegyzés: ne szedjünk GBE-t kumarinnal vagy egyéb véralvadásgátló gyógyszerrel együtt, mivel a kettő kombinációja vérzéseket okozhat!)
  • Táplálékkiegészítők: A napi 400-800 NE mennyiségben fogyasztott E-vitamin csökkenti a lábszárfájdalmat és az egyéb tüneteket; a vitamin a vérlemezkék összetapadásának megakadályozása és a perifériás artériák véráramlásának javítása révén fejti ki hatását. A C-vitamin megerősíti az erek falát, és javíthatja a keringést; szokásos napi adagja 1000 mg, de ha hasmenést okoz, szedjünk ennél kevesebbet.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.