Szívbillentyű-rendellenességek tünetei és gyógyítása
Tünetek
- Sztetoszkóppal hallható szívzörej.
- Mellkasi fájdalom és remegés, légszomj.
- Szédülés, kimerültség, esetleg ájulás.
- Migrénes fejfájás.
- Esetleg kellemetlen, gyors érverés a mellkasban és a nyakon.
Veszélyeztetett csoportok
A szívbillentyű-rendellenesség legismertebb okai közé tartoznak a veleszületett szívbetegségek. A múltban a reumás láz volt a betegség fő kiváltó oka, de ez az antibiotikumoknak köszönhetően ma már ritkán fordul elő a fejlett országokban. A szívinfarktus károsíthatja a szívbillentyűket. A betegséget kiváltó okok közt szerepel még a kezeletlen magas vérnyomás és a szív hártyagyulladás. Néhány autoimmun gyulladásos megbetegedés, mint a reumás ízületi gyulladás, a Bechterew-kór, a lupus és a fekélyes vastagbélgyulladás szintén növeli kockázatát.
Kialakulása
A szívbillentyű-megbetegedésnek két fő típusa van: az inszufficiencia (elégtelenség), amikor a hibás billentyű nem zár rendesen, és így lehetőség van a vér visszaáramlására, valamint a sztenózis (szűkület), amikor a billentyű merev, és nem nyílik megfelelően. A bal pitvar és kamra közötti mitrális és az ütőér kezdetén lévő aortabillentyű betegszik meg leggyakrabban. A betegség általában lassan, gyakran tünetek és egyéb problémák nélkül fejlődik ki. Előfordul azonban, hogy a szívbillentyűk szerkezete és működése már veleszületetten rossz.
Ahogy a beteg billentyű működése rosszabbodik, úgy romlik a szív működése. Ez mellkasi fájdalmat, légszomjat, kimerültséget, szédülést és egyéb tüneteket okoz. A súlyos billentyűhiba szívelégtelenséghez, szívbelhártya-gyulladáshoz vezethet.
A mitrális (vitorlás) billentyű előreesése (mitrális prolapszus) egyike a legismertebb – jóindulatú – billentyűhibáknak. Az emberek 5%-át érinti. A vitorlás billentyűnek két apró lebenye van, amelyek nyitása, illetve zárása szabályozza az áramlást a bal pit-var és a bal kamra között. Mitrális prolapszus esetén a lebenyek gyengék ahhoz, hogy rendesen záródjanak, és van, amikor engedik, hogy a kamra összehúzódásakor a vér visszafolyjon a pitvarba. A legtöbb érintett nem tud az állapotáról. Mások mellkasi fájdalmat, remegést, kimerültséget, légszomjat, szédülést és fokozott migrénes fejfájást tapasztalnak. Ritkán, de előfordul, hogy a billentyű megreped, ami életveszélyes lehet, és azonnali orvosi ellátást igényel.
Mit tegyünk?
Ne dohányozzunk, tartózkodjunk az alkoholtól, vagy csak mérsékelten fogyasszuk. A könnyű testmozgás rendszerint nem árt, de kerülni kell a megerőltetést. Ha ismert, hogy szívbillentyű-betegségben szenvedünk, közöljük fogorvosunkkal, orvosainkkal, hogy antibiotikumot írjanak fel minden olyan eljárás előtt, amely növeli a szívbelhártya-gyulladás kialakulásának veszélyét.
Kezelés
Gyógyszerelés
Béta-blokkolót vagy kalciumcsatorna-blokkolót írnak fel a pulzusszám csökkentésére és a szívdobogásérzés megszüntetésére. Napi egy aszpirint vagy valamilyen erősebb véralvadásgátlót -például kumarint – is felírhatnak, amely csökkenti a stroke és a vérrögképződés okozta egyéb szövődmények kockázatát. A tünetektől függően adhatnak még digitáliszt, amely erősíti a szívverést, értágítót, amely fokozza a véráramlást, vízhaj tót, amely csökkenti a vér térfogatát és ritmuszavar elleni gyógyszert.
Műtéti kezelés
A ballonos billentyűplasztika során egy ballonban végződő katétert a megmerevedett, beszűkült billentyűhöz vezetnek. Ott a ballont felfújják, hogy kitágítsák a billentyűt, és lehetővé tegyék a normális véráramlást. Ez az eljárás gyermekek esetében működik a leghatékonyabban, de idősebb, súlyos szűkülettel rendelkező betegeken is elvégezhetik.
A korrekciós műtét során a sebész szétfeszíti a beszűkült billentyű nyílását, összeölti a repedéseket, a vitorlás billentyűknél a vitorlákat, szükség esetén eltávolítja a baktérium- vagy gombatelepeket.
Műbillentyű behelyezése, amelynek során a megbetegedett szívbillentyűt eltávolítják, majd egy műanyagból, fémötvözetből, illetve más anyagból készült mechanikus szerkezetet vagy állati, illetve emberi szövetből készült biológiai billentyűt tesznek a helyére. A mechanikai szerkezetek tartósabbak, hosszabb ideig használhatók a biológiaiaknál, de hajlamosabbak arra, hogy vérrög képződjön rajtuk, ezért megelőzésként rendszerint kumarinnal történő véralvadásgátló kezelésre van szükség mellettük.
Megelőzés
Noha a reumás láz manapság nagyon ritka, mégis előfordulhat, ha egy gyerek bakteriális torokgyulladását nem kezelik. Mindazoknak, akiknek mitrális prolapszusuk vagy valamilyen más típusú billentyűbetegségük van, megelőzésként antibiotikumot kell bevenniük minden vérzéssel járó beavatkozás esetén.
Alternatív terápiák
- Táplálékkiegészítők: Az E-vitamin napi 400-800 NE adagban segít megelőzni a rendellenes vérrögképződést. Szedését azonban beszéljük meg orvosunkkal, ha aszpirint vagy más véralvadásgátló gyógyszert is szedünk. A magnézium stabilizálja a szabálytalan szívverést. Javasolt napi adagja 400 mg. Más kiegészítők is vannak, amelyek javítják a szívműködést, többek közt a folsav (napi 400-800 mg, a B12-vitamin (napi 1000 mg) és a C-vitamin (napi 1000-2000 mg). Az utóbbi időben egyes vizsgálati eredmények szerint a kalcium 1000-1500 mg-os napi adagban is javítja a szívműködést. Emellett jó, ha naponta legalább ötször (ha lehet, még ennél is többször) eszünk gyümölcsöt és zöldséget.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.