Rákmegelőző életmód

Antiangiogén terápia – a daganat kiéheztetése

Az angiogenezis, azaz új vérerek kialakulása az emberi szer­vezetben lejátszódó igen fontos folyamat – elengedhetetlen a magzat fejlődése során, továbbá a növekedéshez és a seb­gyógyulási folyamatokhoz is.

Életben maradásukhoz a daganatoknak is szükségük van erekre, amelyeken át oxigénhez és tápanyagokhoz jutnak. Mivel a ráksejtek különösen gyakran osztódnak, tehát gyorsan szaporodnak, ennek megfelelően nagy az oxigén- és tápanyag­igényük is. Az ún. tumorangiogenezis révén a daganatok gon­doskodnak az önálló vérellátásukról: arra késztetik a szerveze­tet, hogy új ereket képezzen, amelyekkel bekapcsolódhatnak a keringésbe. A daganatok táplálékhoz jutva tovább növeked­nek és a keringés útján távoli áttéteket is képezhetnek.

Az antiangiogén kezelés a daganatok érképző funkcióját támadja meg. Ha a daganat nem jut táplálékhoz – kiéheztetik – végül elpusztul. Ezt a hatást speciális, az angiogenezist gátló szerekkel lehet elérni.

Az antiangiogén kezelést főként kemoterápiával kombinálva alkalmazzák, azaz a daganatot két fronton támadják: a kemo­terápia elpusztítja a daganatsejteket, az antiangiogén kezelés pedig megszakítja a daganat oxigén- és tápanyagellátását. Az antiangiogén kezelést rendszerint a kemoterápia befejezése után is folytatják.

Kockázatok és mellékhatások

Jelenlegi tudásunk szerint az érképződést gátló szerek a kemo­terápiához használt citosztatikumokkal ellentétben nem támadják meg a gyorsan szaporodó egészséges sejteket. A kisebb toxicitás és a – többi kezelési móddal összehason­lítva – kevesebb mellékhatás azzal kecsegtet, hogy az antiangiogén terápiát a jövőben sikeresen lehet majd alkal­mazni bizonyos rákok, például emlő- és prosztatarák esetén. Különösen sokat vizsgálják a szolid tumorok antiangiogén gyógyszeres kezelését – ezzel kapcsolatban számos klinikai vizsgálat zajlik.

Immunterápia – az önvédelem mozgósítása

Az immunrendszer egyre alaposabb megismerésével a rák kezelésének új megközelítési módjai válnak lehetővé. A modern terápiás módszerek célja az immunrendszer megerősítése és működésének serkentése: az alkalmazott szerek javítják a szer­vezet védekezőképességét, hogy meg tudjon küzdeni a rákkal. Az új gyógyszerek nem általánosságban erősítik az immun­rendszert, hanem daganat specifikusan támogatják az immun­reakciókat.

Szervezetünk immunrendszere felismeri és megsemmisíti a vírusokat és a baktériumokat, de a szervezet saját beteg (elfajult) sejtjeit is. Sajnos ez a mechanizmus nem mindig haté­kony a ráksejtekkel szemben: az immunrendszer nem képes azonosítani a ráksejteket, mivel jól álcázzák magukat. Ezért az immunrendszernek olyan anyagokra (ún. antitestekre) van szüksége, amelyek a ráksejtek felületéhez kapcsolódva meg­jelölik azokat és felhívják rájuk a figyelmet. Ilyen módon a rejtőzködő ráksejtek felismerhetővé válnak az immunsejtek számára. Ezen a ponton a szervezet védekező rendszere átveszi az irányítást, támadásba lendül és elpusztítja a megjelölt rák­sejteket.

Az immunterápia fontos előnye:

Segítségével még az ún. alvó metasztázisokat is meg lehet semmisíteni. Ezek olyan áttétek, amelyek sejtjei még nem osztódnak, így többnyire nem is azonosíthatók, de a későbbiekben újabb daganat kiinduló­pontjává válhatnak.

Az immunterápia a „zár-kulcs” elven működik: minden zár­hoz van egy beleillő kulcs. A zár szerepét a ráksejtek felületén lévő receptorok játsszák, a kulcsét pedig az immunterápiás szerek. Ez azt jelenti, hogy az immunterápia csak akkor lehet eredményes, ha sikerül azonosítani a ráksejtekre jellemző receptorokat – ezután következik a receptorokat felismerő anti­testek kidolgozása a kezeléshez.

Egyes rákfajtáknak, például a gyomorráknak az esetében igen jó hatékonyságú az immunterápia. Az elért eredmények ellenére sem használható azonban az immunterápia a rák gyógyítására önmagában, azaz a klasszikus kezelési módok (műtét, kemoterápia, sugárkezelés) nélkül.

Falósejtek

Makrofágok

A makrofágok (falósejtek – fenti képen ) felismerik az ellenanyaggal megjelölt, a sejtmagosztódás (mitózis) fázisában lévő ráksejteket, megtámadják és elpusztítják őket.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.