Életmódbeli változtatások
Ahhoz, hogy minimálisra csökkentsük a szívbetegségek kockázatát, nem kell mást tennünk – az étrendbeli módosításokon és a táplálék kiegészítők fogyasztásán kívül -, mint végrehajtani négy egyszerű életmódbeli változtatást. Ezek a változtatások természetesen sok egyéb módon is a hasznunkra válnak – általában véve javítják a jólétünket, és fokozzák a vitalitásunkat.
Tartsuk magunkat jó kondícióban
Már heti 30 perc aerobik testmozgás (mely 80%-kal megemeli a pulzusszámunkat) hatással van kardiovaszkuláris rendszerünk egészségére, ennél több pedig erősíti a szívet és az artériákat. A mozgás ezenfelül fokozza az anyagcserét, és segít megőrizni a karcsúságunkat. A túlsúly extra terhet ró a szívre és az artériákra. A testmozgás legjobb formái: a tempós séta, a kocogás, az úszás, a biciklizés és az aerobik. Válasszunk ki egy általunk kedvelt sportot, amit hetente legalább egyszer űzni tudunk. A heti egyszeri rendszeres mozgás talán nem tűnik túl soknak, de hosszú távon jelentős változást eredményez. Ha tehetjük, iktassunk be heti legalább háromszor fél órát, vagy napi 15 perc mozgást a napirendünkbe.
Az egyik kedvenc mozgásformám a szív- és keringési rendszer feltuningolására a Psychocalisthenics, melyet Oscar Ichazo, a New York-i Arica Intézet munkatársa fejlesztett ki. A név az erő (sthenia) és szépség (cali) szavakból tevődik össze, melyet a lélegzeten (psyche) keresztül kapcsolunk össze.
A módszer huszonkét gyakorlat egyedülálló sorozata, melyek növelik az erőnlétet, fejlesztik a hajlékonyságot és az állóképességet, és oxigénnel látják el az egész szervezetet. A Psychocalisthenics mindenki számára megfelelő mozgásforma – idősek és fiatalok egyaránt űzhetik. Az elsajátítása csak egy napot vesz igénybe, és utána egy videó vagy dvd kíséretében akár negyedóra alatt elvégezhető.
- A szívbetegség alternatív terápiás gyógyítása
- Szívbetegek gyógyszeres terápiája
- Szívbetegség – rehabilitáció, diéta, szex
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Mindamellett a túlzásba vitt testmozgás megemelheti a kortizol stresszhormonszintjét, és ezért nem ajánlott a komoly stresszben szenvedők számára. Másrészről a Psychocalisthenics, a jóga, tai-chi, a meditáció vagy egy félórás séta segít egyensúlyba hozni a stresszhormonokat.
Kerüljük a hosszan tartó stresszt
Őrizzük meg a nyugalmunkat. A stressz megemeli a vérnyomásunkat azáltal, hogy összeszűkíti a vérereket, és növeli a pulzusszámot. Vegyük észre, milyen jelei vannak esetünkben a feszültségnek (ökölbe szorított kéz, merev váll, körmök harapdálása, felszínes légzés stb.), és figyeljük meg, milyen körülményekre reagálunk így.
Vizsgáljuk meg a reakcióinkat.
Többet iszunk, eszünk, hiperaktívvá válunk, könnyen dühbe gurulunk?
Amint felfedezzük, mi okoz számunkra stresszt, és hogyan reagálunk rá, máris félúton vagyunk a megoldáshoz. Két lehetőségünk van: Vagy ráébredünk arra, hogy nem szolgálja a javunkat, ha így reagálunk ezekben a helyzetekben, vagy pedig, ha folyamatosan stresszt okozó szituációban vagyunk, próbáljunk meg kiszabadulni belőle. Sokkal jobban tudjuk kezelni a stresszt, ha kerüljük a serkentőszerek – mint a tea, kávé, csokoládé vagy cigaretta – túlzott használatát.
Hagyjuk abba a dohányzást
A dohányzás károsítja a sejteket, megfosztja az egészséges sejteket az oxigéntől, sűrűbbé teszi a vért, és megemeli a vérnyomást. A dohányzás által okozott halálesetek közül kétszer annyi tulajdonítható a szív és az artériák betegségének, mint a tüdőráknak. Minél kevesebbet dohányzunk, annál jobb. De a legjobb, ha abbahagyjuk a dohányzást.
Ellenőrizzük a vérnyomásunkat és a vérzsírok szintjét
Ellenőrizzük a vérnyomásunkat, a koleszterin, a trigliceridek, az LDL-koleszterin és a HDL-koleszterin szintjét legalább háromévente – az orvosunk elvégezheti ezeket a teszteket számunkra. Minél idősebbek vagyunk, annál gyakrabban kéne elvégeztetnünk ezeket. Ha fennáll bármilyen kockázati tényező – magas vérnyomás, korábbi kardiovaszkuláris esemény (mint például stroke vagy szívroham), akkor ajánlatos elvégeztetnünk a lipoprotein-(a) és a homociszteinszintünk ellenőrzését is.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.