A gyorsított immunterápia
Az immunterápia felgyorsítása nagymértékben növeli a súlyos reakció (anafilaxia) bekövetkeztének kockázatát. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor gyors hatás szükséges – ilyenkor kerül sor a gyorsított immunterápia alkalmazásara. Az immunterápia e fajtájánál a beteg az első szakaszban naponta, sőt akár naponta többször is kap injekciót.
Az összes szokásos óvintézkedést különös gonddal kell betartani, hogy kivédjünk egy esetleges súlyos reakciót. Az immunterápiák harmadik típusánál az első szakaszban az injekciók beadására heti két alkalommal kerül sor – a kockázatok így kisebbek, mint a napi adagolásnál, de még mindig magasabbak, mint a heti egyszeri injekciónál.
A kockázatok csökkentése
Ha felmerül az immunterápia lehetősége, ne habozzunk azt elfogadni. A jelenlegi szigorú biztonsági intézkedések mellett igen kicsi a valószínűsége annak, hogy a terápia során bármilyen probléma merülne fel.
Egy esetleges súlyos reakció elkerülése érdekében az orvos az immunterápiás kezelés során minden alkalommal megkérdezi, hogy észleltünk-e bármilyen rendellenes reakciót az előzőleg beadott injekció után. Ilyen lehet az injekció helye körül a bőr kivörösödése, viszketése, megduzzadása, súlyosabb esetben a test más részeit érintő tünetek, pl. csalánkiütés, viszketés, tüsszögés, orrfolyás, a szem kivörösödése vagy viszketése, szorító érzés a torokban, vagy a mellkasban, köhögés, nehézlégzés, zihálás.
Az ilyen tüneteket és ezek körülményeit mindig jegyezzük föl, hogy beszámolhassunk róla orvosunknak a következő látogatáskor. Ez nagyon fontos, mert arra utalhat, hogy a kezelés túl gyors, lassabb dózisváltoztatásra van szükség. Az orvost az is érdekelheti, van-e bármilyen fertőző betegségünk, ez ugyanis befolyásolhatja az immunválaszt. Az orvost tájékoztatni kell arról is, ha a beteg új gyógyszert szed, mert bizonyos készítmények, pl. a béta-blokkolók hatására könnyebben lépnek fel nemkívánatos reakciók.
Milyen reakciók lehetnek?
A súlyos reakció olykor több órával az injekció beadása után lép fel, ezért a következő 24 órában mindenképpen maradjunk telefonközelben. Az amerikai allergológusok betegeiknél csak 20-30 perces készenléti várakozást tartanak szükségesnek az injekció beadása után, ám arra hangsúlyt helyeznek, hogy aki immunterápiát kap, annál legyen adrenalin-injekció a beadás napján arra az esetre, ha súlyos reakció lépne fel. Akinél rovarcsípés miatt már fellépett anafilaxiás sokk, az nagy valószínűséggel eleve hord magánál ilyen injekciót – ezt akkor is be kell adni, ha az immunterápiát követően lépne föl anafilaxiás reakció.
Ajánlatos az immunterápiás injekció után legalább két órán át kerülni a testmozgást, sportolást. Erre főleg a pollenidényben ügyeljünk, ha pollenallergiára kapunk immunterápiás kezelést.
Immunterápia a rovarcsípés-allergiára
Kiknél hatásos?
Az immunterápia nagyon hatékony védelmet nyújt azoknak, akiknek rovarcsípés-allergiája van, és mindenkinek meg kell kapnia, akinél már lezajlott súlyos szisztémás reakció. Az amerikai allergológusok egy része olyan felnőtteknek is ajánlja ezt a kezelést, akiknél allergén hatására szisztémás bőrreakció lépett fel, azért, mert egy esetleges következő csípés már súlyos szisztémás reakciót válthat ki náluk.
A súlyos szisztémás reakción átesett, majd immunterápiával kezelt betegekkel kapcsolatos vizsgálatok kimutatták, hogy 97 százalékuknál a későbbiekben nem alakul ki szisztémás reakció rovarcsípés hatására. A maradék 3 százaléknál is, akiknél nincs teljes védettség, a reakció súlyossága nagymértékben csökken, és sokkal kisebb az életveszély kockázata. Vagyis az immunterápia kiváló kezelés, amely életeket menthet.
Célzott kezelés
A megfelelő immunterápiás méreganyag kiválasztása olykor nehéz. Nem mindenki látja ugyanis, hogy milyen rovar csípte meg, s erre a bőrpróbák sem adnak mindig választ, mert a reakció gyakran több különböző méregre is pozitív. Ezek egy része lehet, hogy álpozitív, azonban hogy melyik, azt nem lehet megmondani. A legtöbb allergológus ezért mindegyik méregre immunterápiát javasol, amelyhez méregkivonat-keveréket használ.
Ha a bajt okozó rovart láttuk és felismertük, de más rovarmérgekkel szemben is pozitív a bőrpróba, nehezebb döntésre jutni. Sok allergológus ilyenkor „jobb félni, mint megijedni” alapon az összes olyan méregre elvégzi az immunterápiát, amely a bőrpróba során pozitív eredményt ad. Ebben van logika, hiszen a mérgekkel szemben keresztreakciók léphetnek fel. Más allergológusok csak a bajt okozó rovar mérgére végzik el az immunterápiát.
Védelem
Vajon védelmet nyújt-e az egyik rovar mérgére adott immunterápia egy másik, rokon faj mérge ellen is? Szoros rokonságban álló rovarok – pl. a sárga-fekete potrohú darazsak különböző fajai – esetén nagy valószínűséggel igen, hiszen sok közös allergénjük van, de garantálni ezt sem lehet. A problémát az okozza, hogy a közös allergéneken túl, minden méreganyagnak megvannak a maguk specifikus összetevői.
A jelenleg rendelkezésre álló tesztek segítségével nem lehet megállapítani, hogy vajon egy allergiás reakciót a közös vagy az adott fajra specifikus allergének váltották-e ki. így tehát pl. a francia darázs mérgére adott immunterápia védelmet nyújthat a lódarázs mérge ellen, de erre biztosíték nincsen – és ez fordítva is igaz.
Poszméh allergia esetén (ami szinte kizárólag azoknál fordul elő, akik – pl. kertészek – munkájuk során érintkezhetnek ezekkel a rovarokkal) a válasz egyértelműbb: itt a háziméh mérgére adott immunterápia nem használ. Segít viszont szerencsére a poszméh-immunterápia – az ehhez szükséges poszméh-méregkivonatot speciális forrásból kell beszerezni.
Milyen gyakran kell szúrni?
Az injekciók beadására az immunterápia első szakaszában hetente egyszer kerül sor, hacsak a védelem kialakítása nem kifejezetten sürgős, pl. munkával összefüggő rovarcsípés-allergia esetén – ilyenkor gyorsított immunterápiát alkalmaznak. A maximális dózis elérése után négyhetente egyszer kell fenntartó injekciót adni, egy év után pedig elég a 6-8 hetenkénti ismétlés.
3-5 évi immunterápia után rendszerint megismétlik a rovarméregre a bőrpróbát. Negatív eredmény esetén a terápia véget ér. Az újabb kutatások azt mutatják, hogy még akkor is 80-90 százalékos a valószínűsége annak, hogy a jövőben a rovarcsípések nem váltanak ki szisztémás reakciót, ha az immunterápia végén az összes bőrpróba pozitív. Ez azonban nem mindenkit nyugtat meg – vannak, akik lelki nyugalmuk érdekében úgy döntenek, továbbra is járnak immunterápiás kezelésre.
Milyen más módszerek léteznek?
Régebben élő rovarokkal „csípettek meg” a beteget, hogy ellenőrizzék, a terápia tényleg használt-e. Ezt ma már nagyon kevesen végzik, de lehetséges, hogy allergológusunknál van mód ilyenfajta terheléses teszt végrehajtására. Adrenalinnak és újraélesztő készüléknek feltétlenül kéznél kell lenni, hogy ha esetleg súlyos reakció következne be, azonnal és hatékonyan be lehessen avatkozni.
Tekintve a rovarcsípés-allergia tartós lelki következményeit, az élő rovarokkal végzett terheléses teszt nagyon is hatékony, hiszen ennél ékesebben aligha bizonyítható a beteg számára, hogy az immunterápia sikerrel járt. A terheléses teszt gyakorlati segítséget nyújt azoknak is, akik munkájuk során gyakran kerülnek kapcsolatba szúró rovarokkal, pl. házi- vagy poszméhekkel, s biztosan akarják tudni, hogy visszamehetnek-e dolgozni anélkül, hogy egészségüket kockáztatnák.
Immunterápia ételallergiára?
Annak lehetőségét, hogy az immunterápia segít-e az ételallergiásokon, jelenleg még nem kutatják. Az ilyen betegnél az orvosok pusztán arra törekszenek, hogy megvédjék őt annak következményeitől, ha esetleg lenyel egy falatot a problematikus élelmiszerből – azt senki nem várja, hogy egy földimogyoróra allergiás beteg életében még valamikor is mogyorókrémes szendvicset ehessen.
Ma még ez a nem túl nagyra törő cél is elérhetetlen álomnak tűnik. A rendszeres injekciózás idegtépő, hiszen folyamatosan fennáll egy súlyos túlérzékenységi reakció veszélye. A kockázatok miatt a dózist sem lehet jelentősen növelni, így a jótékony hatás meglehetősen csekély. Az érzékenység valamelyest csökkenthető ugyan, de messze nem a kívánt mértékben, vagy nem eléggé megbízhatóan ahhoz, hogy az immunterápiának ebben az esetben gyakorlati értéke legyen.
Az immunterápia jövője
Az allergoidok – módosított allergének, amelyek immuntoleranciát alakítanak ki anélkül, hogy súlyos reakciót idéznének elő – nem csak az ételallergiában szenvedőknek nyújthatnak majd segítséget. A kutatók jelenleg számos különböző allergénből próbálnak allergoidokat előállítani annak érdekében, hogy az immunterápiát biztonságosabb és egyszerűbb eljárássá tegyék. Már sikerült nyírfapollenből olyan allergoidot létrehozni, amely mindössze 7 injekcióval lehetővé teszi a szénanátha tüneteinek enyhítését a pollenidény előtt.
A tudósok keményen dolgoznak azon is, hogy előállítsák a közönséges allergének standardizált változatait – vagyis olyan allergén kivonatokat, amelyek mindig azonos allergén mennyiséget tartalmaznak. Ennek célja nemcsak az, hogy kevesebb legyen a sikertelen kezelés (ami akkor következik be, ha a kivonat nem tartalmaz elég allergént), hanem az is, hogy elkerüljék azokat a problémákat, amelyek az allergén kivonat egy-egy új fiolájának használatakor adódhatnak (a fiolák tartalmának koncentrációja ugyanis nem mindig azonos, és ez anafilaxiás reakciókat idézhet elő).
Módszerek fejlesztése
A standardizálas nehéz, mert a kiindulási anyagok – pl. lóbőrrészecskék vagy poratka-ürülék – természetes anyagok lévén változóak. Egyes minták sokkal többet tartalmaznak egy bizonyos allergizáló hatású összetevőből, mint mások.
E probléma elkerülésének egyik módja egy olyan módszer kifejlesztése, amellyel pontosan mérhető a kivonatban lévő allergének mennyisége. A másik megközelítés, hogy felhagynak a kivonatok készítésével, és helyettük mesterségesen – laboratóriumi körülmények között – állítanak elő allergéneket. Ezzel a fejlett technológiával pontosan lehet kontrollálni az allergén készítmények tartalmát.
Az ilyen allergén készítmények rendkívül tiszták lehetnek, és így nagyon hatékonyak – feltéve, hogy az immunterápiában részesülő beteg valóban az adott allergénnel szemben túlérzékeny. Sajnos, a legtöbb természetes allergizáló anyag két, három vagy még több különálló allergént tartalmaz. Pl. a házipor-atka ürülékében a Der p2 allergén mellett, amelyre a legtöbben allergiásak, van egy Der p2-nek nevezett allergén is, s néhányan erre érzékenyebbek, mint a Der pl-re.
A mesterségesen előállított allergén készítmények általában csak a fő allergént tartalmazzák. Azon keveseknél, akik a többi allergén valamelyikével szemben túlérzékenyek, az ilyen kivonat nem is használ. E probléma nyilvánvalóan úgy oldható meg, hogy az immunterápia megkezdése előtt a jelenleginél precízebb bőrpróbákat alkalmaznak.
Mik az eredmények?
Néhány kutató az immunterápia sokkal radikálisabb megközelítésével próbálkozik. Céljuk olyan megelőző kezelés kidolgozása, amellyel teljesen elejét lehetne venni az allergiás betegségek kialakulásának atópiás családból származó gyerekeknél . Az elképzelés az, hogy visszafordítanák a Th1 és Th2 sejtek arányának a kóros immunválasz során bekövetkező eltolódását. (A Th2 sejtek túlsúlya alakítja ki az allergiára való hajlamot.
Már történt néhány érdekes és meglepő felfedezés ezen a téren, pl. kiderült, hogy a Th1 és Th2 sejtek egyensúlya azoknál is helyreállítható, akiknek régóta meglévő allergiájuk van. A higiénia és az allergia összefüggéseinek felismerése I arra ösztönzött néhány angol kutatót, hogy oltóanyagot készítsenek afrikai talajbaktériumok kivonatából, amivel azután asztmás betegeket kezeltek.
Az eredmények ígéretesek: a megvizsgált betegeknek legalább egyharmada a vakcinával történő beoltás után sokkal kevésbé reagált a belélegzett allergénre. Ez egyelőre csak előzetes vizsgálat volt, de tervezik a teljes körű tudományos tesztelést. Ha a kezelés tényleg annyira hatékonynak bizonyul, mint ahogy az előzetes eredmények mutatják, néhány éven belül e módszer a mindennapos terápia része lehet.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.