Egészségügyi kérdezz-felelek

Allergia vizsgálatok – Prick tesztek

Kimutathatók Prick teszttel az ételallergiák?

A bőrön végzett Prick tesztek, amelyeknél igen csekély mennyiségű ételkivonatot juttatnak a páciens bőre alá, hogy megvizsgálják, kialakul-e ott duzzanat és kivörösödés, az ételallergiában szenvedők mintegy 85 százalékát azonosítják. A baj csak az, hogy az esetek nagyjából 60 százalékában hamis pozitív eredményt adnak, azaz ételallergiát jeleznek, holott arról szó sincsen. Ez az oka annak, hogy a pozitív Prick tesztet nem tekintik elegendőnek az allergiát okozó ételek azonosításához.

Az orvosok megvizsgálják a páciens kórtörténetét, és további vizsgálatokat is végezhetnek. Ilyenek lehetnek például a vérvizsgálatok, mint a RAST (radioallergoszorbens teszt), amellyel megállapítható, hogy a páciens immunrendszere termel-e antitesteket (ellenanyagokat) egy adott étellel szemben, vagy a terheléses vizsgálatok, amikor a páciens a gyanús ételből fogyaszt, hogy lássák, kialakul-e nála reakció.

Az orvos a Prickteszt elvégzése előtt arra kérheti, hogy néhány héten át vezessen részletes naplót, amelyben feljegyez mindent, amit elfogyasztott, és minden tapasztalt tünetet is. Arra is megkérheti, hogy tartson be egy úgynevezett eliminációs, azaz kizárásos étrendet, amelyből teljesen hiányoznak bizonyos ételcsoportok (például a tejtermékek vagy a búza), és figyelje meg, hogy ettől megszűnnek-e az allergiás tünetei.

Tőlem vért vettek az allergiavizsgálathoz, egy barátomnál viszont csak Prick tesztet végeztek. Miért?

A vérvizsgálatok érzékenysége kisebb lehet a Prick tesztekénél, viszont kevésbé kellemetlenek (igaz, az eredményre többet kell várni). Emellett a Prick tesztek helyes végrehajtását külön meg kell tanulni, és azokat általában allergológus szakemberek végzik, míg a háziorvos nagyobb valószínűséggel fog vérvizsgálatot kérni. Végül pedig egyes gyógyszerek befolyásolhatják a Prick teszt eredményét (lásd a következő szócikket). Ha az orvosa szerint nem lenne jó megszakítania a gyógyszer szedését az allergia vizsgálat idejére, akkor a vérvizsgálat jó alternatíva lehet.

Tény vagy tévhit?: A szervezet ételekre adott minden reakciója allergia

Tévhit. Az, amit az emberek „ételallergiának” nevez­nek, sokszor valójában csak ételintolerancia. A való­di ételallergiánál az immunrendszer egy bizonyos ételt vagy összetevőt tévesen ártalmasként azonosít, ezért antitesteket termel ellene, amivel olyan tüne­teket okoz, mint a csalánkiütés, a duzzanatok és az emésztőrendszeri problémák.

Az ételintoleranciák ezzel szemben nem érintik az immunrendszert. Talán a legismertebb példájuk a laktózintolerancia, amelyet egy enzim (laktáz) hiánya okoz. A laktóz a tejben, tejtermékekben lévő tejcukor, melynek bontását a szervezetben a laktáz nevű enzim végzi. Más esetekben az érintettek bizonyos összetevőkkel – például a szorbitol nevű édesítőszerrel vagy a tartó­sítószerként egyebek közt a borban és aszalt gyümöl­csökben előforduló szulfitokkal – szemben intolerán­sak. Az ételintoleranciák általában sokkal kevésbé veszélyesek, mint az ételallergiák.

Prick tesztet fognak végezni nálam a szénanáthám miatt. Abba kell hagynom előtte az allergiagyógyszerem szedését?

A Prick teszt segíthet megállapítani, mire allergiás, hogy a továbbiakban igyekezhessen elkerülni azt az anyagot. Igen, a vizsgálat előtt abba kell hagynia bizonyos allergia elleni és egyéb gyógyszerek szedését. Az antihisztaminok torzíthatják az eredményt azzal, hogy elleplezhetnek egy allergiás reakciót. A második generációs, nem álmosító antihisztaminok, például a loratadin szedését 3-10 nappal a vizsgálat előtt hagyja abba, míg a régebbi fajtákét, például a difenhidraminét elegendő 23 nappal korábban felfüggeszteni!

Közvetlenül a vizsgálat előtt bizonyos további, az antihisztaminokhoz hasonlóan viselkedő gyógyszerek szedését is szükséges lehet felfüggeszteni. Idetartoznak például egyes, a gyomorégés és a fekélyek kezelésére szolgáló szerek, némely nyugtatók, régebbi típusú antidepreszszánsok és sok más is az orvosa kiválasztja, mely gyógyszereivel kell így tennie.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.