• erősítő testedzés

Hogyan fejlesszük erőnlétünket?

Az edzéselmélet szerint izomerőn a külső erők és a mozgás közben fellépő erők, ellenállások legyőzésének képességét értjük az izomzat aktív erőkifejtésének – rövidülés és feszültségnövekedés – segítségével.

Ezek alapján kétféle módon tudunk izmot erősíteni/formálni:

• Dinamikusan (izotóniásan), amikor megrövidítjük, majd megnyújtjuk izmainkat, miközben ellenállást is legyőzünk. Például: 30 kilós gyermekünket a nyakunkba vesszük, és a leguggolunk (izomrövidülés), majd felállunk vele (izomnyúlás), és játékból – mert élvezi a gyerek -ezt többször megismételjük.
• Statikusan (izometrikusan), amikor megfeszítjük egyik izomcsoportunkat, és több másodpercig ilyen feszesen tartjuk. Például: egy 5-10 literes locsolókannát mellső középtartásban tartva öntözzük az ablakban levő virágot.

Az izomerő szoros kölcsönhatásban áll az állóképességgel és a gyorsasággal. Ezért logikai és didaktikai okokból megkülönböztetünk: maximális erőt, gyorserőt és erő-állóképességet.

Az izomerő fejlesztésének szükségessége. Túlsúlyos egyén esetében az erő-fejlesztést sajátságos módon kell megközelítenünk. Az ilyen ember célja az egészség visszaszerzése, erőnlétének gyarapítása, és nem kifejezett célja az izomtömeg-növelés. Az erőedzésnek alapot adó különféle célokhoz (izom-vastagodás, erőállóképesség-fejlesztés, egészségjavítás, testsúlycsökkentés) a terhelési mutatók eltérő alakításával lehet közelebb jutni. Öt terhelési mutatót különböztetünk meg:

• A terhelés mértékét a maximális teljesítményhez viszonyítva (az a súly, melyet egyszer fel tudunk emelni) ingerintenzitásnak nevezzük. Például: ha a legjobb teljesítményünk fekvenyomásban 40 kg, s az edzésen 24 kg-os súlyt emelgetünk, akkor az ingerintenzitásunk 60%-os, mert 24:40×100 = 60%.
• Az ingergyakoriság a sorozatonkénti egyes ingerekre vonatkozik és az ismétlések számában nyilvánul meg.
• Az ingersűrűség az egyes sorozatok vagy gyakorlatok időbeli egymásutánisága. A rövid szüneteknél nagy az ingersűrűség, a hosszú szüneteknél alacsony.
• Az erőedzés során az ingerterjedelem alatt a szériák (sorozatok) számát értjük.
• Az ingeridőtartamot az a sebesség (mozgástempó) jellemzi, mellyel a mozgásokat elvégezzük.

Természetesen nem vagyunk egyformák. Más-más a sport-előéletünk, a test-felépítésünk, az életkorunk, a betegségünk, az elhízásunk foka stb. Ezért más-más lesz az edzéscélunk is. A túloldali táblázat olyan szemszögből vizsgálja az erőfejlesztő módszereket, hogy kinek melyikre van éppen szüksége.

Az addigi heti 3 aerob jellegű edzés helyett csak 2-t végezzünk, és helyébe kerüljön 2 erőedzés (erő-állóképességi és alakformáló) az addigi 1 helyett. Az anyagcserét növelő edzéseket végezhetjük:

• Folyamatos gyakorlatvezetéssel (mindenoldalú gyakorlatok egybefüggő sorozatából áll – kezdőknek ajánlható, vagy átmozgató és regeneráló jel-leggel, könnyed folyamatos mozgást kell végezni az egész edzés során).
• Köredzésszerűen (a gyakorlatokat egymás után végezzük, és csak a szériák közé iktatunk be passzív pihenőidőket – középhaladóknak ajánlható, fokozatosan növekvő terhelésadagolással).
• Intervallummódszerrel (az egyes gyakorlatok közé iktatunk be pihenőket, melyek aktívak: maradjon mozgásban a test).

A törzsizmok edzése túlsúly esetén az alább leírt módokon történhet.

• A has- és hátizmok edzése (egyenes hasizom, haránt hasizom, külső és belső ferde hasizom, négyszögű ágyékizom illetve csuklyásizom, széles hátizom, kis és nagy rombuszizom, lapockaizom, hátsó fűrészizmok).
• A törzsizom-erősítő gyakorlatok végzése során ügyelni kell arra, hogy a gerincoszlop természetes állapotának megváltoztatására ne kerüljön sor, illetve a fejlesztés során törekedjünk a gerincproblémák javítására. Ezért nagyon fontos, hogy soha ne végezzük lendületből a törzsgyakorlatokat! A hátizom erősítésnél a felsőtest lendületes felemelése/felegyenesítése homorú pozícióba erős terhelést ró a gerincoszlopra. Hasizom esetében pedig az ágyéki csípőhajlító izomra ró különösen nagy terhet. Ezért hasizom-gyakorlatnál csigolyáról csigolyára kell begördíteni a gerincet, és a hátizom-gyakorlatnál is ugyanígy kell eljárni: csigolyáról csigolyára kell felgördíteni a törzset. így egyik gyakorlatnál sem fordulhat elő, hogy a nyújtott, izometriásan (passzívan) megfeszített törzset csípőízületben mozgatjuk.
• A mellizmok erősítése (kis mellizom, nagy mellizom, kulcscsont alatti izom, nagy fűrészizom). Bicepszezés, fekvőtámasz (magas, mély), fekve nyomás alkalmazása javasolt, de olyan terhelésadagolással és technikai végrehajtással, hogy a gerincoszlop természetes görbületének megtartása ne kerüljön veszélybe.

A térdízületek terhelése a lábizmok edzésekor

A lábizmok edzésénél (guggolásnál) maximum 90-100° legyen a térdhajlítás belső szögének alsó határa, mélyguggolást túlsúly esetén tilos végezni! Figyelmet kell fordítani a gerinc tartására is: legyen egyenes, és a lehető legfüggőlegesebb. Segít az a tanács, hogy tekintetünket előre-felfelé irányítsuk, mivel ez a testreflexek miatt meg¬felelő tartást eredményez. Közben – ugyanúgy, mint a has- és hátizom-gyakorlatoknál – ügyelni kell arra, hogy lassan, ellenőrzötten végezzük a gyakorlatokat. Amennyiben a sarok felemelkedne, tegyünk alá sarokemelőt! A nagy zökkenőkkel, becsapódásokkal járó szökdeléseket, ugrásokat és a hosszú-magas repülőfázisú gyors vágtákat ne alkalmazzunk túlsúly esetén!

A köredzés módszere és terhelési mutatóinak kialakítása. Sikerét leginkább annak köszönheti, hogy nagy hatásfokú, időtakarékos, könnyen elsajátítható, kiválóan fejleszthető vele az erő és az állóképesség is. Az így folytatott edzéseken a terhelés könnyen adagolható, sokféle szer használatával változatossá, érdekessé tehető, és mindenki számára könnyen elérhető.

A köredzés során a programot különböző jellegű gyakorlatokból állíthatjuk össze (pl. gimnasztikai, súlyzós, szökdelő, helyben futó stb.), amelyeket előre meghatározott intenzitással és ismétlésszámmal végezhetjük. A terhelés nagyságát a pillanatnyi fizikai állapotunk figyelembe vételével határozhatjuk meg. Amennyiben pl. nyolc gyakorlatot alkalmazunk, akkor értelemszerűen nyolc állomáshely van. Ha elvégeztük az első gyakorlatot (pl. 45 mp-ig felülést végeztünk), akkor annyi pihenőt alkalmazunk, amíg a következő gyakorlat kiinduló testhelyzetét felvesszük.

Amikor mind a nyolc állomás feladatait végrehajtottuk, vagyis körbe értünk, akkor egy új körben megismételjük az előző kör gyakorlatait. Amennyiben teljesen kezdők fognak ebbe a munkába, akkor ők itt a kör befejeztével egy rövid pihenőt (maximum 1,5-2 perc) tarthatnak. Haladók viszont már pihenő nélkül is belekezdhetnek az újabb kör/körök ismétlésébe, de akár új gyakorlatokat is beiktathatnak a következő feladatkörbe. A körök száma akár 3-4 is lehet. Függ attól, mennyi gyakorlatot tartalmaz egy kör, milyen képességet kívánunk fejleszteni, mekkora terhelést akarunk elérni.

Intervallummódszer és terhelési mutatóinak kialakítása

Ez az edzéstípus tervszerűen változó szakaszokra bontja az edzést: terhelési és pihenőidőkre, ahol a pihenés mindig aktív pihenést jelent. Ez azt takarja, hogy a mozgást nem hagyjuk abba teljesen erre az időintervallumra, csak kisebb intenzitással folytatjuk tovább a következő terhelésig. Például egy erősítő gyakorlatot intenzíven végzünk (lépcsőre szökdelünk) 40 másodpercen keresztül, majd 20 másodpercig aktívan pihenünk (helyben kocogunk), majd ezután ismét 40 másodpercig valamilyen intenzív gyakorlatot végzünk, melyet megint csak 20 másodperc aktív pihenés követ. Mindezt addig folytatjuk, ameddig előírtuk magunknak.

Ez az edzésmódszer csak az egészségi problémákkal küzdőknek nem ajánlott. Annak a túlsúlyosnak pedig, aki most szeretné elkezdeni a mozgást, szintén nem ajánlott rögtön intervallumedzéssel kezdeni, hanem mindenképpen előzze meg legalább egy 2 hónapos könnyed mozgás, amely felkészíti a szervezetét a fokozottabb igénybevételre.

Módszertani tanácsok az erőfejlesztéshez

Fontos tudni, hogy egészségi állapotunk milyen erőfejlesztő munkát engedélyez vagy igényel! Vegyük komolyan, ha gyógytestnevelő vagy gyógytornász igénybevételét javasolják számunkra. Önhatalmúlag senki ne fogjon erőfejlesztő munkába!

• Az erő gyorsan elévül – a leépülés sebessége arányban van a felfutás idejével (az egyéves edzőprogram hatását 8-9 hónap alatt elveszítjük).
• Az erőfejlesztés életkor- és nemfüggő. A természetes módon megjelenő izomerő a nők esetében a férfiak erejének kb. 2/3-át éri el. 14 éves kor alatt a fiatalok nem tudják gyorsan beépíteni a fehérjét (alacsony a tesztoszteronszint), ezáltal nem tudnak/érdemes izomtömeget építeni.
• Csak bemelegített, előkészített állapotban, a mozgást ismerve, a fáradási sajátosságokat tervezve történjen az erőfejlesztés.
• Az erősítő gyakorlatok tervezésénél figyelembe kell venni a résztvevő izmok anatómiai adottságait. Tanulási folyamatban, valamint a bemelegítés során, a gimnasztika készletéből kiválasztott megfelelő gyakorlatokkal kell előkészíteni őket!
• Kezdésként lehetőleg az egész szervezetet átdolgozó, terjedelmet (munkamennyiséget) növelő erőfejlesztést kell végezni. Az általános jellegű gyakorlatokkal kell kezdeni, majd haladni a speciális gyakorlatok végzése felé.
• Törzsprogrammal érdemes kezdeni. Ha már a törzs bemelegedett, nem lesz váratlan számára a terhelés. Amikor már tónusban van az izom, akkor lehet kifelé haladva végezni az izomerősítő gyakorlatokat. Az alsó végtagokat igénybe vevő állóképességi munka előtt/után (ezeket kímélve) a felső végtagokra vagy a törzsizomra erősítsünk!
• Minden erőfejlesztő gyakorlatnál ügyelni kell a pontos végrehajtásra, a technikát kis súlyokkal végzett gyakorlás során lehet tökéletesre fejleszteni!
• A gyakorlatok végrehajtása közben ne terheljük helytelenül a passzív mozgásszerveket, a mozgásban részt vevő ízületeket!
• Felrázó és lazító gyakorlatokat a sorozatok közbeni pihenő időkben mindig végezzünk, különösen a statikus jellegű testgyakorlatok után! Az izmot a kiindulási pont szintjéig kell visszanyújtani az erőedzés végeztével.
• Ellazulás alatt a kitáguló kapillárishálózat biztosítja az izomzat regenerációját és az izomrostok vastagodását. Az izmok ugyanis nem a megfeszülés alatt erősödnek, hanem a munkájukat követő bő vérellátás és pihenés alatt.
• Az ellentétes (antagonista) izomcsoportok foglalkoztatása is szükséges. Kerülni kell az egyoldalú erősítést.

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.